Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 1950-es megyerendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye
1950-es megyerendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye 41 közös dolog (a Uniópédia): Ólmod, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bük, Bő, Chernelházadamonya, Csepreg, Csikvánd, Fenyőfő, Gyarmat (település), Győr, Győr vármegye, Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye, Győr-Sopron megye, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lázi (Magyarország), Lócs, Magyarország, Megyei város (polgári korszak), Megyei város (tanácsrendszer), Mesterháza (Magyarország), Nagygeresd, Nemesládony, Peresznye, Románd, Sajtoskál, Sikátor (település), ..., Simaság, Sopron, Szerecseny, Tanácsrendszer (Magyarország), Törvényhatósági jogú város, Tompaládony, Trianoni békeszerződés, Vármegye, Veszprém megye, Veszprémvarsány, 1950-es járásrendezés. Bővíteni index (11 több) »
Ólmod
Ólmod község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Ólmod és 1950-es megyerendezés · Ólmod és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Bakonygyirót
Bakonygyirót község a Bakony északi szélén.
1950-es megyerendezés és Bakonygyirót · Bakonygyirót és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Bakonypéterd
A buszmegálló Bakonypéterd (a helyiek szóhasználatában: Peterd) egy község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.
1950-es megyerendezés és Bakonypéterd · Bakonypéterd és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Bakonyszentlászló
Bakonyszentlászló (németül Laßldorf) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.
1950-es megyerendezés és Bakonyszentlászló · Bakonyszentlászló és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Bük
Bük város Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
1950-es megyerendezés és Bük · Bük és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Bő
Bő község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
1950-es megyerendezés és Bő · Bő és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Chernelházadamonya
Chernelházadamonya község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
1950-es megyerendezés és Chernelházadamonya · Chernelházadamonya és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Csepreg
A belváros részlete Horgásztó a Boldogasszony-patakon Csepreg Vas vármegye északi részének egyik városa a Répce mentén, a Kőszegi járásban.
1950-es megyerendezés és Csepreg · Csepreg és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Csikvánd
Csikvánd község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.
1950-es megyerendezés és Csikvánd · Csikvánd és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Fenyőfő
Fenyőfő község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.
1950-es megyerendezés és Fenyőfő · Fenyőfő és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Gyarmat (település)
Gyarmat község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.
1950-es megyerendezés és Gyarmat (település) · Gyarmat (település) és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
1950-es megyerendezés és Győr · Győr és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Győr vármegye
Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
1950-es megyerendezés és Győr vármegye · Győr vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye
1 Komárom vm., 2 Győr, 3 Sopron, 4 Mosontól Sopronhoz 1921-ben (1928-ban), 5 Mosonból Csehszlovákiához 1947-ben, 6 az egykori Pozsonyból Csehszlovákiához 1947-ben, 7 Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vm. 1923-1945, 8 megszűnt 1914-es megyehatár, 9 mai megyehatár Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
1950-es megyerendezés és Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye · Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Győr-Sopron megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.
1950-es megyerendezés és Győr-Sopron megye · Győr-Moson-Sopron vármegye és Győr-Sopron megye ·
Horvátzsidány
A község látképe, háttérben a Kőszegi-hegység A Fő utca egy részlete kelet felé nézve Horvátzsidány község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
1950-es megyerendezés és Horvátzsidány · Győr-Moson-Sopron vármegye és Horvátzsidány ·
Iklanberény
Iklanberény község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
1950-es megyerendezés és Iklanberény · Győr-Moson-Sopron vármegye és Iklanberény ·
Kiszsidány
Kiszsidány község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
1950-es megyerendezés és Kiszsidány · Győr-Moson-Sopron vármegye és Kiszsidány ·
Lázi (Magyarország)
A római katolikus templom Lázi egy község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.
1950-es megyerendezés és Lázi (Magyarország) · Győr-Moson-Sopron vármegye és Lázi (Magyarország) ·
Lócs
Lócs község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
1950-es megyerendezés és Lócs · Győr-Moson-Sopron vármegye és Lócs ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1950-es megyerendezés és Magyarország · Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
1950-es megyerendezés és Megyei város (polgári korszak) · Győr-Moson-Sopron vármegye és Megyei város (polgári korszak) ·
Megyei város (tanácsrendszer)
Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a tanácsrendszer alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a harmadik tanácstörvény időszakában Magyarországon.
1950-es megyerendezés és Megyei város (tanácsrendszer) · Győr-Moson-Sopron vármegye és Megyei város (tanácsrendszer) ·
Mesterháza (Magyarország)
Szent Joachim templom 8614-es út) részlete nyugat felé nézve Mesterháza a községi temető irányából (nyugatról) nézve Mesterháza község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
1950-es megyerendezés és Mesterháza (Magyarország) · Győr-Moson-Sopron vármegye és Mesterháza (Magyarország) ·
Nagygeresd
Nagygeresd község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
1950-es megyerendezés és Nagygeresd · Győr-Moson-Sopron vármegye és Nagygeresd ·
Nemesládony
Nemesládony község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
1950-es megyerendezés és Nemesládony · Győr-Moson-Sopron vármegye és Nemesládony ·
Peresznye
Peresznye község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
1950-es megyerendezés és Peresznye · Győr-Moson-Sopron vármegye és Peresznye ·
Románd
Románd (németül: Romand) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.
1950-es megyerendezés és Románd · Győr-Moson-Sopron vármegye és Románd ·
Sajtoskál
Sajtoskál község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
1950-es megyerendezés és Sajtoskál · Győr-Moson-Sopron vármegye és Sajtoskál ·
Sikátor (település)
Sikátor község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.
1950-es megyerendezés és Sikátor (település) · Győr-Moson-Sopron vármegye és Sikátor (település) ·
Simaság
Simaság község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
1950-es megyerendezés és Simaság · Győr-Moson-Sopron vármegye és Simaság ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Sopron · Győr-Moson-Sopron vármegye és Sopron ·
Szerecseny
Szerecseny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.
1950-es megyerendezés és Szerecseny · Győr-Moson-Sopron vármegye és Szerecseny ·
Tanácsrendszer (Magyarország)
A tanácsrendszer Magyarországon a szovjet mintára kialakított, 1950 és 1990 között működött helyi államhatalmi és államigazgatási illetve közigazgatási szervek rendszere volt.
1950-es megyerendezés és Tanácsrendszer (Magyarország) · Győr-Moson-Sopron vármegye és Tanácsrendszer (Magyarország) ·
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
1950-es megyerendezés és Törvényhatósági jogú város · Győr-Moson-Sopron vármegye és Törvényhatósági jogú város ·
Tompaládony
Tompaládony község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
1950-es megyerendezés és Tompaládony · Győr-Moson-Sopron vármegye és Tompaládony ·
Trianoni békeszerződés
date.
1950-es megyerendezés és Trianoni békeszerződés · Győr-Moson-Sopron vármegye és Trianoni békeszerződés ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
1950-es megyerendezés és Vármegye · Győr-Moson-Sopron vármegye és Vármegye ·
Veszprém megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Veszprém vármegye.
1950-es megyerendezés és Veszprém megye · Győr-Moson-Sopron vármegye és Veszprém megye ·
Veszprémvarsány
Veszprémvarsány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.
1950-es megyerendezés és Veszprémvarsány · Győr-Moson-Sopron vármegye és Veszprémvarsány ·
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
1950-es járásrendezés és 1950-es megyerendezés · 1950-es járásrendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1950-es megyerendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye
- Mi van a közös 1950-es megyerendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye
- Közötti hasonlóságok 1950-es megyerendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye
Összehasonlítását 1950-es megyerendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye
1950-es megyerendezés 258 kapcsolatokat, ugyanakkor Győr-Moson-Sopron vármegye 303. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 7.31% = 41 / (258 + 303).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1950-es megyerendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
