Gyurta Gergely és Novoszáth Melinda

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Gyurta Gergely és Novoszáth Melinda

Gyurta Gergely vs. Novoszáth Melinda

Gyurta Gergely (Budapest, 1991. szeptember 12. –) világ- és Európa-bajnoki bronzérmes magyar úszó. Novoszáth Melinda (Szeged, 1998. november 24. –) magyar úszó.

Úszás

Gyorsúszó Az úszás a folyadékban történő mozgás összefoglaló neve.

Úszás és Gyurta Gergely · Úszás és Novoszáth Melinda · Többet látni »

Juhász Janka

Juhász Janka (Kiskunhalas, 2000. február 29. –) magyar úszó.

Gyurta Gergely és Juhász Janka · Juhász Janka és Novoszáth Melinda · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Gyurta Gergely és Magyarország · Magyarország és Novoszáth Melinda · Többet látni »

Rasovszky Kristóf

Rasovszky Kristóf (Veszprém, 1997. március 27. –) olimpiai ezüstérmes, világbajnok, kétszeres Európa-bajnok és junior világbajnok magyar úszó.

Gyurta Gergely és Rasovszky Kristóf · Novoszáth Melinda és Rasovszky Kristóf · Többet látni »

2013-as rövid pályás úszó-Európa-bajnokság

A 2013-as rövid pályás úszó-Európa-bajnokságot december 12. és december 15. között rendezték Herningben.

2013-as rövid pályás úszó-Európa-bajnokság és Gyurta Gergely · 2013-as rövid pályás úszó-Európa-bajnokság és Novoszáth Melinda · Többet látni »

2015-ös magyar úszóbajnokság

A 2015-ös magyar úszóbajnokságot – amely a 117.

2015-ös magyar úszóbajnokság és Gyurta Gergely · 2015-ös magyar úszóbajnokság és Novoszáth Melinda · Többet látni »

2016-os magyar úszóbajnokság

A 2016-os magyar úszóbajnokságot – amely a 118.

2016-os magyar úszóbajnokság és Gyurta Gergely · 2016-os magyar úszóbajnokság és Novoszáth Melinda · Többet látni »