Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter

Gyurcsány Ferenc vs. Medgyessy Péter

Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. –) magyar politikus és üzletember. Medgyessy Péter (Budapest, 1942. október 19. –) magyar közgazdász, politikus, miniszter, üzletember, 2002.

Közötti hasonlóságok Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter

Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter 22 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Bokros Lajos, Csillag István (közgazdász), Első Orbán-kormány, Heti Válasz, Index.hu, Kiss Péter (politikus), Korrupció, Magyar Hírlap, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarország köztársasági elnöke, Magyarország kormányfőinek listája, Mádl Ferenc, Medgyessy-kormány, Orbán Viktor, Országgyűlés, Rendszerváltás Magyarországon, Szabad Demokraták Szövetsége.

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Gyurcsány Ferenc · Angol nyelv és Medgyessy Péter · Többet látni »

Bokros Lajos

Bokros Lajos András (Budapest, 1954. június 26. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus, 2009–2014 között európai parlamenti képviselő, korábban a Horn-kormány második pénzügyminisztere, az 1990-es évek magyar költségvetési kiigazítási csomagjának névadója, a Közép-európai Egyetem korábbi vezérigazgatója.

Bokros Lajos és Gyurcsány Ferenc · Bokros Lajos és Medgyessy Péter · Többet látni »

Csillag István (közgazdász)

Csillag István (Budapest, 1951. június 18. –) magyar jogász, közgazdász, politikus, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere.

Csillag István (közgazdász) és Gyurcsány Ferenc · Csillag István (közgazdász) és Medgyessy Péter · Többet látni »

Első Orbán-kormány

Orbán Viktor (középen) 2001-ben a Mária Valéria híd átadásán. Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő (balra) és Günter Verheugen (jobbra), az EU bővítésért felelős biztosának társaságábanhttps://index.hu/belfold/ovi1011/ A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött Az első Orbán-kormány a rendszerváltás utáni negyedik kormány volt 1998–2002 között.

Első Orbán-kormány és Gyurcsány Ferenc · Első Orbán-kormány és Medgyessy Péter · Többet látni »

Heti Válasz

A Heti Válasz Magyarországon 2001 és 2018 között megjelenő konzervatív, polgári hetilap volt, melyet a budapesti székhelyű Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. adott ki.

Gyurcsány Ferenc és Heti Válasz · Heti Válasz és Medgyessy Péter · Többet látni »

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Gyurcsány Ferenc és Index.hu · Index.hu és Medgyessy Péter · Többet látni »

Kiss Péter (politikus)

Kiss Péter (Celldömölk, 1959. június 11. – Budapest, 2014. július 29.) magyar politikus (MSZP), országgyűlési képviselő, különböző miniszteri tisztségeket töltött be a Horn-, a Medgyessy-, az első és a második Gyurcsány-, valamint a Bajnai-kormányban.

Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter (politikus) · Kiss Péter (politikus) és Medgyessy Péter · Többet látni »

Korrupció

Zambiában ENSZ egyezmény a korrupció ellen A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat.

Gyurcsány Ferenc és Korrupció · Korrupció és Medgyessy Péter · Többet látni »

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlap 1968 óta megjelenő, 2006 óta jobboldali-konzervatív orientációjú közéleti, politikai napilap volt.

Gyurcsány Ferenc és Magyar Hírlap · Magyar Hírlap és Medgyessy Péter · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1989–)

Az Alaptörvény 2012.

Gyurcsány Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–) · Magyar Köztársaság (1989–) és Medgyessy Péter · Többet látni »

Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)

A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.

Gyurcsány Ferenc és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) és Medgyessy Péter · Többet látni »

Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

Gyurcsány Ferenc és Magyar Szocialista Munkáspárt · Magyar Szocialista Munkáspárt és Medgyessy Péter · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Gyurcsány Ferenc és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Párt és Medgyessy Péter · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Gyurcsány Ferenc és Magyarország · Magyarország és Medgyessy Péter · Többet látni »

Magyarország köztársasági elnöke

A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Gyurcsány Ferenc és Magyarország köztársasági elnöke · Magyarország köztársasági elnöke és Medgyessy Péter · Többet látni »

Magyarország kormányfőinek listája

Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása.

Gyurcsány Ferenc és Magyarország kormányfőinek listája · Magyarország kormányfőinek listája és Medgyessy Péter · Többet látni »

Mádl Ferenc

Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Gyurcsány Ferenc és Mádl Ferenc · Mádl Ferenc és Medgyessy Péter · Többet látni »

Medgyessy-kormány

A Medgyessy-kormány Magyarország rendszerváltás utáni ötödik kormánya volt.

Gyurcsány Ferenc és Medgyessy-kormány · Medgyessy Péter és Medgyessy-kormány · Többet látni »

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor · Medgyessy Péter és Orbán Viktor · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Gyurcsány Ferenc és Országgyűlés · Medgyessy Péter és Országgyűlés · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Gyurcsány Ferenc és Rendszerváltás Magyarországon · Medgyessy Péter és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Szabad Demokraták Szövetsége

A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.

Gyurcsány Ferenc és Szabad Demokraták Szövetsége · Medgyessy Péter és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter

Gyurcsány Ferenc 181 kapcsolatokat, ugyanakkor Medgyessy Péter 76. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 8.56% = 22 / (181 + 76).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: