Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
149 kapcsolatok: A Német Lovagrend állama, A Német Lovagrend háborúi, A Német Lovagrend kastélya Malborkban, Algirdas litván nagyfejedelem, Arany Horda, Augusztus 14., Augusztus 27., Augusztus 30., Azincourti csata, Švitrigaila litván nagyfejedelem, Balti népek, Balti-tenger, Baltikum, Bártfa, Belaruszok, Brandenburg, Breszt, Bydgoszcz, Chełm, Cronei csata, Csúd-tavi csata, Csehek, Csehország, Drwęca, Durbeni csata, Dzsalál ad-Dín tatár kán, Elbląg, Első thorni béke, Első világháború, Fehéroroszok, FK Žalgiris Vilnius, Francia Királyság, Gdańsk, Gniezno, Grunwald, Halics, Hanza-szövetség, Heinrich von Plauen, Henryk Sienkiewicz, Herold, Hrodna, Husziták, I. Sándor moldvai fejedelem, I. Zsigmond litván nagyfejedelem, II. Frigyes német-római császár, II. Ulászló lengyel király, IV. Kázmér lengyel király, IX. Gergely pápa, Jan Žižka, Jan Długosz, ... Bővíteni index (99 több) »
- Lengyelország csatái
A Német Lovagrend állama
185px A Német Lovagrend állama: A Szentföldön alapított keresztes Teuton Lovagrend, amely a keresztes háborúk kudarcával kiszorult a Közel-Keletről, Kelet-Európa vidékei felé kezdett orientálódni, ahol számos pogány, s elég ritkán lakott terület volt.
Megnézni Grünwaldi csata és A Német Lovagrend állama
A Német Lovagrend háborúi
A Német Lovagrend háborúi során a Német Lovagrend 1226-os lengyelországi letelepedése és az 1466-os második thorni béke között majdnem állandó háborúkban állt.
Megnézni Grünwaldi csata és A Német Lovagrend háborúi
A Német Lovagrend kastélya Malborkban
#ÁTIRÁNYÍTÁS Malborki vár.
Megnézni Grünwaldi csata és A Német Lovagrend kastélya Malborkban
Algirdas litván nagyfejedelem
Algirdas (kb. 1296 – 1377. május 24.), Litvánia nagyfejedelme 1345 és 1377 között.
Megnézni Grünwaldi csata és Algirdas litván nagyfejedelem
Arany Horda
Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.
Megnézni Grünwaldi csata és Arany Horda
Augusztus 14.
Névnapok: Marcell + Atanáz, Atanázia, Bere, Celesztina, Marsall, Menta, Menyhért, Mikeás, Misa, Montika, Özséb, Tanázia.
Megnézni Grünwaldi csata és Augusztus 14.
Augusztus 27.
Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.
Megnézni Grünwaldi csata és Augusztus 27.
Augusztus 30.
Névnapok: Rózsa + Bodony, Félix, Letícia, Létó, Letti, Pázmán, Róza, Rózabella, Rozalinda, Rózamari, Rozita, Rózsi, Tícia, Vadony.
Megnézni Grünwaldi csata és Augusztus 30.
Azincourti csata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Azincourt-i csata.
Megnézni Grünwaldi csata és Azincourti csata
Švitrigaila litván nagyfejedelem
Švitrigaila (1370 előtt – 1452. február 10.) Litvánia nagyfejedelme 1430 és 1432 között.
Megnézni Grünwaldi csata és Švitrigaila litván nagyfejedelem
Balti népek
A balti törzsek területei 1200 körül. A keleti-balt törzseket barnás, a nyugati-baltokat zöldes színek jelölik. A balti népek a balti nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő történelmi népcsoportok.
Megnézni Grünwaldi csata és Balti népek
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Megnézni Grünwaldi csata és Balti-tenger
Baltikum
A Baltikum országai A Baltikum (más szóval Balti régió vagy Balti térség) a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjainak nem minden esetben egyértelmű elnevezése.
Megnézni Grünwaldi csata és Baltikum
Bártfa
Bártfa város Szlovákiában.
Megnézni Grünwaldi csata és Bártfa
Belaruszok
A belaruszok (más néven fehéroroszok) keleti szláv nép, a mai Belarusz Köztársaság államalkotó népe.
Megnézni Grünwaldi csata és Belaruszok
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Megnézni Grünwaldi csata és Brandenburg
Breszt
Breszt (korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Breszt
Bydgoszcz
Bydgoszcz (IPA:, IPA:, latinul: Bydgostia IPA) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén.
Megnézni Grünwaldi csata és Bydgoszcz
Chełm
Chełm (ukránul Холм – Holm) – város Lengyelország Lublini vajdaságának keleti részén, a Chełmi járás székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Chełm
Cronei csata
Cronei csata a grünwaldi ütközetet és Máriavár ''(Marienburg)'' ostromát követő csata a lengyel hadak és a Német Lovagrend serege között 1410.
Megnézni Grünwaldi csata és Cronei csata
Csúd-tavi csata
A Csúd-tavi csata vagy jégcsata 1242.
Megnézni Grünwaldi csata és Csúd-tavi csata
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Megnézni Grünwaldi csata és Csehek
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja.
Megnézni Grünwaldi csata és Csehország
Drwęca
A Drwęca folyó Lengyelország északi részén található.
Megnézni Grünwaldi csata és Drwęca
Durbeni csata
A durbeni csata a Német Lovagrend és a Kardtestvérek rendje hadának összecsapása a lettek és kurok által támogatott litvánok ellen a livóniai mocsaraknál, Durbe (Durben) alatt, 1260.
Megnézni Grünwaldi csata és Durbeni csata
Dzsalál ad-Dín tatár kán
Dzsalál ad-Dín tatárul: Cäläletdin, lengyelül: Dżielal Ed Dyn vagy Dżalad ad-Din (1380. k. – 1412. k.) az Arany Horda kánja.
Megnézni Grünwaldi csata és Dzsalál ad-Dín tatár kán
Elbląg
Elbląg (németül Elbing, oroszul Eлблoнг) – a Varmia-mazúriai vajdaság legnagyobb kikötője, járási jogú város, az elblągi járás székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Elbląg
Első thorni béke
Heinrich von Plauen békeokirata Német Lovagrend 1410-ben Első thorni béke: 1411.
Megnézni Grünwaldi csata és Első thorni béke
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Grünwaldi csata és Első világháború
Fehéroroszok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belaruszok.
Megnézni Grünwaldi csata és Fehéroroszok
FK Žalgiris Vilnius
#ÁTIRÁNYÍTÁS FK Žalgiris.
Megnézni Grünwaldi csata és FK Žalgiris Vilnius
Francia Királyság
A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.
Megnézni Grünwaldi csata és Francia Királyság
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Gdańsk
Gniezno
Gniezno (IPA:,, régi magyar neve Gnézna) lengyel város Nagy-Lengyelország vajdaságban, a Gnieznói járás székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Gniezno
Grunwald
A grünwaldi csata emlékműve az emlékparkban Grunwald (németül Grünfelde, litvánul Žalgiris) falu Észak-Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban, Ostróda megyében, Grunwald községben.
Megnézni Grünwaldi csata és Grunwald
Halics
Halics (ukránul Галич, románul Halici, lengyelül Halicz, oroszul Галич, németül Halytsch) város Ukrajna Ivano-frankivszki területén, a Dnyeszter folyónál.
Megnézni Grünwaldi csata és Halics
Hanza-szövetség
A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül A Hanza-szövetség kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.
Megnézni Grünwaldi csata és Hanza-szövetség
Heinrich von Plauen
Heinrich von Plauen a Német Lovagrend 27.
Megnézni Grünwaldi csata és Heinrich von Plauen
Henryk Sienkiewicz
Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, 1846. május 5. – Vevey, 1916. november 15.) irodalmi Nobel-díjas lengyel író.
Megnézni Grünwaldi csata és Henryk Sienkiewicz
Herold
''Magyar-Országi Heróld; melyjén az Ország' Tzimerét, kezébenn egy fejér páltzátskát, hordozva'' Johann von Francolin magyar herold, kép egy prágai címerkönyvből, 1563 A herold a címerek nyilvántartásával, megrajzolásával, elbírálásával foglalkozó tisztségviselő.
Megnézni Grünwaldi csata és Herold
Hrodna
Hrodna vagy Horadnya nagyváros Fehéroroszország északnyugati részén, a litván és a lengyel határ közelében, a Nyeman folyó és a Laszoszna (Loszoszno) összefolyásánál.
Megnézni Grünwaldi csata és Hrodna
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is.
Megnézni Grünwaldi csata és Husziták
I. Sándor moldvai fejedelem
I.
Megnézni Grünwaldi csata és I. Sándor moldvai fejedelem
I. Zsigmond litván nagyfejedelem
I.
Megnézni Grünwaldi csata és I. Zsigmond litván nagyfejedelem
II. Frigyes német-római császár
II.
Megnézni Grünwaldi csata és II. Frigyes német-római császár
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként).
Megnézni Grünwaldi csata és II. Ulászló lengyel király
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
Megnézni Grünwaldi csata és IV. Kázmér lengyel király
IX. Gergely pápa
IX.
Megnézni Grünwaldi csata és IX. Gergely pápa
Jan Žižka
Jan Žižka (magyarosan Zsizska János) (Trocnov, 1360. – Přibyslav, 1424. október 11.) huszita hadvezér.
Megnézni Grünwaldi csata és Jan Žižka
Jan Długosz
Jan Długosz (vagy Johannes Longinus), (Brzeżnica, 1415. december 1. – Krakkó, 1480. május 19.) latin nyelven író késő középkori lengyel történetíró és diplomata.
Megnézni Grünwaldi csata és Jan Długosz
Július 15.
Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.
Megnézni Grünwaldi csata és Július 15.
Július 18.
Névnapok: Frigyes + Arnó, Arnold, Arnolda, Arnót, Frederik, Fremont, Hedda, Hédi, Hedvig, Jusztián, Jusztin, Kámea, Kamill, Kamilla, Kamilló, Lantos, Milán, Milka, Milla, Mila, Milli, Milton, Mirkó, Szemőke, Zomilla.
Megnézni Grünwaldi csata és Július 18.
Június 24.
Névnapok: Iván + Bajnok, Beáta, Héra, János, Levéd, Levedi, Levente, Perenna.
Megnézni Grünwaldi csata és Június 24.
Június 30.
Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.
Megnézni Grünwaldi csata és Június 30.
Kalisz (település)
A szent család csodatévő képe a Szent József templomban Polgárházak a piactéren Városháza Szent József templom éjszaka Bank a Śródmiejska utcában Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján.
Megnézni Grünwaldi csata és Kalisz (település)
Kardtestvérek rendje
A Kardtestvérek rendje (Livóniai Kardtestvérek rendje) 1202-ben Albert von Buxthoeven rigai püspök által alapított militáns lovagrend volt.
Megnézni Grünwaldi csata és Kardtestvérek rendje
Kaunas
Kaunas Litvánia második legnagyobb települése, és korábbi ideiglenes fővárosa.
Megnézni Grünwaldi csata és Kaunas
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Grünwaldi csata és Kijev
Konrád lengyel fejedelem
Mazóviai Konrád, (1187 – 1247. augusztus 31.) Igazságos Kázmér és Znojmói Heléna kisebbik fia.
Megnézni Grünwaldi csata és Konrád lengyel fejedelem
Korybut Zsigmond
#ÁTIRÁNYÍTÁS Žygimantas Kaributaitis.
Megnézni Grünwaldi csata és Korybut Zsigmond
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Megnézni Grünwaldi csata és Kozákok
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Megnézni Grünwaldi csata és Krakkó
Krími tatárok
A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.
Megnézni Grünwaldi csata és Krími tatárok
Kremenec
Kremenec város Ukrajnában, a Ternopili területen, annak Kremeneci járásában található, a járás székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Kremenec
Krevai unió
A Lengyel–Litván Unió címere Lengyelország és Litvánia 1387-ben A krevai unió (ritkábban krewói unió) Lengyelország és Litvánia perszonáluniója.
Megnézni Grünwaldi csata és Krevai unió
Kujávia
Kujávia címere Kujávia fekvése Lengyelországon belül Kujávia a 15. és 17. század között Kujávia (lengyelül Kujawy, németül Kujawien) lengyel történelmi országrész a Felső-Noteć, a Gopło és a Visztula között.
Megnézni Grünwaldi csata és Kujávia
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Megnézni Grünwaldi csata és Lengyel nyelv
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Megnézni Grünwaldi csata és Lengyel–Litván Unió
Lengyel–litván unió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.
Megnézni Grünwaldi csata és Lengyel–litván unió
Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)
Az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háborút a lengyelek nagy háborúnak nevezik (lengyelül: Wielka wojna), melyben kemény harcban leverték a 14. század eleje óta őket fenyegető Német Lovagrendet.
Megnézni Grünwaldi csata és Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Grünwaldi csata és Lengyelek
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Megnézni Grünwaldi csata és Lengyelország
Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Lengyelország a Jagellók korában azt a lengyel történelmi időszakot jelöli, ami az 1386-os krevai egyezmény aláírásával, ezáltal Hedvig lengyel királynő és Jagelló litván nagyfejedelem házasságával kezdődött, és 1572-ig, az utolsó Jagelló-házi lengyel király, II.
Megnézni Grünwaldi csata és Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Lida
A lidai vár Lida (Лида) város Fehéroroszország Hrodnai területén, a Lidai járás székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Lida
Lipekek
A lipekek vagy lipek tatárok (gyakran belarusz tatárok vagy litván tatárok) Fehéroroszországban, Litvániában és Lengyelországban élő tatár származású belarusz nyelvű népcsoport.
Megnézni Grünwaldi csata és Lipekek
Litván Nagyfejedelemség
A Litván Nagyfejedelemség (teljes nevén: Litván, Rusz és Szamogitiai Nagyfejedelemség) 1219-ben jött létre, és 1795-ig létezett.
Megnézni Grünwaldi csata és Litván Nagyfejedelemség
Litván nyelv
A litván nyelv Litvánia hivatalos nyelve, amelyet körülbelül 3 millió litván beszél anyanyelveként, közülük kb.
Megnézni Grünwaldi csata és Litván nyelv
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Megnézni Grünwaldi csata és Litvánia
Litvánok
A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.
Megnézni Grünwaldi csata és Litvánok
Livónia
Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.
Megnézni Grünwaldi csata és Livónia
Lublin
Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (IPA) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa.
Megnézni Grünwaldi csata és Lublin
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Lviv
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Grünwaldi csata és Magyarország
Mahiljov
Mogiljov címere A Trjoh Szvjatityelej-templom Mahiljov (Магілёў), oroszul Mogiljov (Могилёв) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper folyó partján, Minszktől 200 km-re keletre.
Megnézni Grünwaldi csata és Mahiljov
Malbork
Malbork (németül Marienburg) város Észak-Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Nogat folyó partján.
Megnézni Grünwaldi csata és Malbork
Malborki vár
A Marienburgi vár (lengyelül Zamek w Malborku, magyarul Máriavár) középkori erődítmény Lengyelországban, a világ legnagyobb téglából épült vára, 2000 óta az UNESCO világörökség része.
Megnézni Grünwaldi csata és Malborki vár
Máriavár ostroma (1410)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Marienburg ostroma (1410).
Megnézni Grünwaldi csata és Máriavár ostroma (1410)
Michael Küchmeister von Sternberg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Michael Küchmeister.
Megnézni Grünwaldi csata és Michael Küchmeister von Sternberg
Minszk
Minszk Belarusz fővárosa, a Minszki terület és a Minszki járás székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Minszk
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett.
Megnézni Grünwaldi csata és Moldva (fejedelemség)
Morvaország
Európai Unióban id.
Megnézni Grünwaldi csata és Morvaország
Morvák
Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.
Megnézni Grünwaldi csata és Morvák
Nagy-Lengyelország
a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.
Megnézni Grünwaldi csata és Nagy-Lengyelország
Navahrudak
Navahrudak (Навагрудак, oroszul Novogrudok, lengyelül Nowogródek, litvánul Naugardukas) város Fehéroroszország nyugati részén, a Hrodnai terület Navahrudaki járásának székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Navahrudak
Német keleti kolonizáció
A német keleti kolonizáció németül Ostsiedlung, Ostkolonisation, vagy Drang nach Osten kifejezéssel illetik a középkori német keleti irányú terjeszkedést, melynek során német telepesek kerültek a mai keletnémet, valamint a ma Lengyelországhoz tartozó területek nagy részére.
Megnézni Grünwaldi csata és Német keleti kolonizáció
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Megnézni Grünwaldi csata és Német Lovagrend
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Grünwaldi csata és Német nyelv
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Megnézni Grünwaldi csata és Német-római Birodalom
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Grünwaldi csata és Németek
Novgorod
#ÁTIRÁNYÍTÁS Velikij Novgorod.
Megnézni Grünwaldi csata és Novgorod
Nyaszvizs
A Lenin-utca Nyaszvizs (belaruszul: Нясвіж; oroszul Несвиж, Nyeszvizs; litvánul: Nesvyžius; lengyelül: Nieśwież) kisváros és a Nyaszvizsi járás székhelye Fehéroroszország Minszki területének déli részén, 2006-os becsült népessége 12,8 ezer fő.
Megnézni Grünwaldi csata és Nyaszvizs
Obeliszk
A karnaki obeliszk Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból, ami az ὀβελός – obelosz, 'nyárs, szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum.
Megnézni Grünwaldi csata és Obeliszk
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Megnézni Grünwaldi csata és Október 10.
Olsztyn
Olsztyn (IPA) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján.
Megnézni Grünwaldi csata és Olsztyn
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Megnézni Grünwaldi csata és Oroszok
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Megnézni Grünwaldi csata és Oroszország
Orsa (Fehéroroszország)
Orsa (belarusz nyelven: Орша, régiesen Vorsa) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper partján, a Vicebszki terület Orsai járásának székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Orsa (Fehéroroszország)
Paul von Hindenburg
Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg (Posen, 1847. október 2. – Neudeck, 1934. augusztus 2.) német tábornagy és nemzeti hős, az első világháború után a weimari köztársaság államfője mint birodalmi elnök (Reichspräsident).
Megnézni Grünwaldi csata és Paul von Hindenburg
Pinszk
Pinszk (Пінск, oroszul Пинск, lengyelül Pińsk) nagyváros Fehéroroszország déli részén, a Breszti terület Pinszki járásának székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Pinszk
Podólia
Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.
Megnézni Grünwaldi csata és Podólia
Polack
Polack (régiesen Polacak), oroszul Polock (Полацк, Полоцк), lengyelül Połock járási jogú város Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület Polacki járásának székhelye.
Megnézni Grünwaldi csata és Polack
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Megnézni Grünwaldi csata és Polgármester
Pomeránia
Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.
Megnézni Grünwaldi csata és Pomeránia
Porosz Szövetség
A Porosz Szövetség (lengyelül Związek Pruski, lettül Prūsijas konfederācija, angolul Prussian Confederation, németül Preußischer Bund) 1440-ben létrehozott szövetségi tömörülés 53 poroszországi nemes (nemzetiségük szerint poroszok, németek, kasubok), 19 porosz város, köztük Danzig, Elbing és Thorn részvételével.
Megnézni Grünwaldi csata és Porosz Szövetség
Poroszok
A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.
Megnézni Grünwaldi csata és Poroszok
Poroszország (történeti)
A történeti Poroszország, másképp Ó-Poroszország egy ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebbrészt Oroszországhoz tartozó (Kalinyingrád és körzete) történelmi terület.
Megnézni Grünwaldi csata és Poroszország (történeti)
Poznań
Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.
Megnézni Grünwaldi csata és Poznań
Przemyśl
Przemyśl (IPA) város Lengyelországban, a Kárpátaljai vajdaságban, a San-folyó partján.
Megnézni Grünwaldi csata és Przemyśl
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Megnézni Grünwaldi csata és Regény
Rimini aranybulla
teuton lovagokat Poroszföldre A rimini aranybulla II. Frigyes német-római császár kiváltságleve, amit a Német Lovagrend nagymesterének, Salzai Hermannak nyújtott át az itáliai Rimini városában 1226.
Megnézni Grünwaldi csata és Rimini aranybulla
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Megnézni Grünwaldi csata és Román nyelv
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Grünwaldi csata és Románok
Sandomierz
Sandomierz (IPA:;;;;;; vagy Szondamér) lengyel város a Szentkereszt vajdaság sandomierzi járásában, a Visztula partján.
Megnézni Grünwaldi csata és Sandomierz
Simon Lingwen
Simon Lingwen más néven Lengvenis, vagy Lengvenis Algirdaitis (1355/60 körül – 1431. június 19.) litván herceg, később novgorodi fejedelem 1389-től 1392-ig, majd 1406-tól 1411-ig.
Megnézni Grünwaldi csata és Simon Lingwen
Stębark
Stębark (németül Tannenberg, azaz „Fenyves hegy”) falu Észak-Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban, Ostróda járásban, Grunwald községben.
Megnézni Grünwaldi csata és Stębark
Szamogitia
Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.
Megnézni Grünwaldi csata és Szamogitia
Szent György
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.
Megnézni Grünwaldi csata és Szent György
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Megnézni Grünwaldi csata és Szilézia
Szmolenszk
Szmolenszk (oroszul Смоленск) város Oroszországban, a Dnyeper folyó partján, Moszkvától 360 kilométerre nyugat-délnyugatra.
Megnézni Grünwaldi csata és Szmolenszk
Szovjetszk (Kalinyingrádi terület)
Szovjetszk (oroszul Советск) város Oroszországban, a Kalinyingrádi területen, a Nyeman folyó partján.
Megnézni Grünwaldi csata és Szovjetszk (Kalinyingrádi terület)
Tannenbergi csata (1914)
A tannenbergi csata az első világháború keleti frontján zajlott le az Orosz Birodalom és a Német Birodalom között.
Megnézni Grünwaldi csata és Tannenbergi csata (1914)
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Megnézni Grünwaldi csata és Tatárok
Tizenhárom éves háború
A tizenhárom éves háború Lengyelország és a Német Lovagrend közt dúló hosszú háború (1454–66).
Megnézni Grünwaldi csata és Tizenhárom éves háború
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Megnézni Grünwaldi csata és Ukránok
Ulrich von Jungingen
Ulrich von Jungingen a Német Lovagrend nagymestere.
Megnézni Grünwaldi csata és Ulrich von Jungingen
Varmia-mazúriai vajdaság
right A Varmia-Mazúrai vajdaság,, közigazgatási egység, egyike Lengyelország 1999-ben alkotott 16 vajdaságának.
Megnézni Grünwaldi csata és Varmia-mazúriai vajdaság
Vavkaviszk
Vavkaviszk (belarusz nyelven Ваўкавыск, lengyelül Wołkowysk, oroszul Волковыск, litvánul Volkovyskas) város Fehéroroszország északnyugati részén, a Hrodnai területen, a Rossz és a várost átszelő Vavkavija folyók összefolyásánál.
Megnézni Grünwaldi csata és Vavkaviszk
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Megnézni Grünwaldi csata és Velencei Köztársaság
Vicebszk
Vicebszk (régebben oroszosan: Vityebszk; belarusz betűkkel: Віцебск; orosz betűkkel: Витебск; lengyel írással: Witebsk) járási jogú nagyváros Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület és a Vicebszki járás székhelye, az ország 4.
Megnézni Grünwaldi csata és Vicebszk
Vilnius
Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Grünwaldi csata és Vilnius
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Megnézni Grünwaldi csata és Visztula
Vytautas litván nagyfejedelem
Vytautas, régiesen Vitold (belarusz nyelven Вітаўт / Vitaut, ukránul Вітовт / Vitovt, oroszul Витовт / Vitovt; lengyelül Witold kb. 1350 – 1430. október 27.), Litvánia nagyfejedelme 1392-től 1430-ig.
Megnézni Grünwaldi csata és Vytautas litván nagyfejedelem
Wieluń
Wieluń (kiejtése): város Lengyelországban.
Megnézni Grünwaldi csata és Wieluń
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Megnézni Grünwaldi csata és Zsigmond magyar király
Zsizska János
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jan Žižka.
Megnézni Grünwaldi csata és Zsizska János
13. század
A 13.
Megnézni Grünwaldi csata és 13. század
14. század
A 14.
Megnézni Grünwaldi csata és 14. század
15. század
A 15.
Megnézni Grünwaldi csata és 15. század
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni Grünwaldi csata és 20. század
Lásd még
Lengyelország csatái
- Berezinai csata
- Borogyinói csata
- Cronei csata
- Eylaui csata (1455)
- Grünwaldi csata
- Homonnai csata
- Hundsfeldi csata
- Kircholmi csata
- Kokkenhauseni csata
- Konitzi csata (1454)
- Koźmini csata
- Lipcsei csata
- Mohácsi csata
- Obertini csata
- Párkányi csata
- Płowcei csata
- Raszyni csata
- Schwetzi csata
- Stångebrói csata
- Stegeborgi csata
- Szinai csata
- Tizenhárom éves háború
- Várnai csata
- Vászlói csata
- Varsói gettófelkelés
- Vilkomiri csata (1435)
- Vjazmai csata
- Vorszkla menti csata
- Weissensteini csata