Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Grünwaldi csata és Német Lovagrend

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Grünwaldi csata és Német Lovagrend

Grünwaldi csata vs. Német Lovagrend

A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt. Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Közötti hasonlóságok Grünwaldi csata és Német Lovagrend

Grünwaldi csata és Német Lovagrend 65 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 14., Švitrigaila litván nagyfejedelem, Balti népek, Balti-tenger, Baltikum, Brandenburg, Csúd-tavi csata, Csehország, Durbeni csata, Első thorni béke, Első világháború, Fehéroroszok, Francia Királyság, Gdańsk, Grunwald, Hanza-szövetség, Heinrich von Plauen, Husziták, II. Ulászló lengyel király, IV. Kázmér lengyel király, IX. Gergely pápa, Jan Žižka, Július 15., Kardtestvérek rendje, Konrád lengyel fejedelem, Krakkó, Krevai unió, Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11), Lengyelek, Lengyelország, ..., Litván Nagyfejedelemség, Litvánia, Livónia, Magyarok, Magyarország, Malbork, Malborki vár, Nagy-Lengyelország, Német keleti kolonizáció, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Novgorod, Oroszok, Oroszország, Pomeránia, Porosz Szövetség, Poroszok, Poroszország (történeti), Rimini aranybulla, Románok, Stębark, Szamogitia, Szent György, Szilézia, Tannenbergi csata (1914), Tizenhárom éves háború, Ukránok, Velencei Köztársaság, Visztula, Vytautas litván nagyfejedelem, Zsigmond magyar király, 13. század, 14. század, 15. század. Bővíteni index (35 több) »

Augusztus 14.

Névnapok: Marcell + Atanáz, Atanázia, Bere, Celesztina, Marsall, Menta, Menyhért, Mikeás, Misa, Montika, Özséb, Tanázia.

Augusztus 14. és Grünwaldi csata · Augusztus 14. és Német Lovagrend · Többet látni »

Švitrigaila litván nagyfejedelem

Švitrigaila (1370 előtt – 1452. február 10.) Litvánia nagyfejedelme 1430 és 1432 között.

Švitrigaila litván nagyfejedelem és Grünwaldi csata · Švitrigaila litván nagyfejedelem és Német Lovagrend · Többet látni »

Balti népek

A balti törzsek területei 1200 körül. A keleti-balt törzseket barnás, a nyugati-baltokat zöldes színek jelölik. A balti népek a balti nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő történelmi népcsoportok.

Balti népek és Grünwaldi csata · Balti népek és Német Lovagrend · Többet látni »

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Balti-tenger és Grünwaldi csata · Balti-tenger és Német Lovagrend · Többet látni »

Baltikum

A Baltikum országai A Baltikum (más szóval Balti régió vagy Balti térség) a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjainak nem minden esetben egyértelmű elnevezése.

Baltikum és Grünwaldi csata · Baltikum és Német Lovagrend · Többet látni »

Brandenburg

Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.

Brandenburg és Grünwaldi csata · Brandenburg és Német Lovagrend · Többet látni »

Csúd-tavi csata

A Csúd-tavi csata vagy jégcsata 1242.

Csúd-tavi csata és Grünwaldi csata · Csúd-tavi csata és Német Lovagrend · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Csehország és Grünwaldi csata · Csehország és Német Lovagrend · Többet látni »

Durbeni csata

A durbeni csata a Német Lovagrend és a Kardtestvérek rendje hadának összecsapása a lettek és kurok által támogatott litvánok ellen a livóniai mocsaraknál, Durbe (Durben) alatt, 1260.

Durbeni csata és Grünwaldi csata · Durbeni csata és Német Lovagrend · Többet látni »

Első thorni béke

Heinrich von Plauen békeokirata Német Lovagrend 1410-ben Első thorni béke: 1411.

Első thorni béke és Grünwaldi csata · Első thorni béke és Német Lovagrend · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Grünwaldi csata · Első világháború és Német Lovagrend · Többet látni »

Fehéroroszok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Belaruszok.

Fehéroroszok és Grünwaldi csata · Fehéroroszok és Német Lovagrend · Többet látni »

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Francia Királyság és Grünwaldi csata · Francia Királyság és Német Lovagrend · Többet látni »

Gdańsk

Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.

Gdańsk és Grünwaldi csata · Gdańsk és Német Lovagrend · Többet látni »

Grunwald

A grünwaldi csata emlékműve az emlékparkban Grunwald (németül Grünfelde, litvánul Žalgiris) falu Észak-Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban, Ostróda megyében, Grunwald községben.

Grünwaldi csata és Grunwald · Grunwald és Német Lovagrend · Többet látni »

Hanza-szövetség

A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül A Hanza-szövetség kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.

Grünwaldi csata és Hanza-szövetség · Hanza-szövetség és Német Lovagrend · Többet látni »

Heinrich von Plauen

Heinrich von Plauen a Német Lovagrend 27.

Grünwaldi csata és Heinrich von Plauen · Heinrich von Plauen és Német Lovagrend · Többet látni »

Husziták

Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.

Grünwaldi csata és Husziták · Husziták és Német Lovagrend · Többet látni »

II. Ulászló lengyel király

Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.

Grünwaldi csata és II. Ulászló lengyel király · II. Ulászló lengyel király és Német Lovagrend · Többet látni »

IV. Kázmér lengyel király

Jagellók családi címere IV.

Grünwaldi csata és IV. Kázmér lengyel király · IV. Kázmér lengyel király és Német Lovagrend · Többet látni »

IX. Gergely pápa

IX.

Grünwaldi csata és IX. Gergely pápa · IX. Gergely pápa és Német Lovagrend · Többet látni »

Jan Žižka

Jan Žižka (magyarosan Zsizska János) (Trocnov, 1360. – Přibyslav, 1424. október 11.) huszita hadvezér.

Grünwaldi csata és Jan Žižka · Jan Žižka és Német Lovagrend · Többet látni »

Július 15.

Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.

Grünwaldi csata és Július 15. · Július 15. és Német Lovagrend · Többet látni »

Kardtestvérek rendje

A Kardtestvérek rendje (Livóniai Kardtestvérek rendje) 1202-ben Albert von Buxthoeven rigai püspök által alapított militáns lovagrend volt.

Grünwaldi csata és Kardtestvérek rendje · Kardtestvérek rendje és Német Lovagrend · Többet látni »

Konrád lengyel fejedelem

Mazóviai Konrád, (1187 – 1247. augusztus 31.) Igazságos Kázmér és Znojmói Heléna kisebbik fia.

Grünwaldi csata és Konrád lengyel fejedelem · Konrád lengyel fejedelem és Német Lovagrend · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Grünwaldi csata és Krakkó · Krakkó és Német Lovagrend · Többet látni »

Krevai unió

A Lengyel–Litván Unió címere Lengyelország és Litvánia 1387-ben A krevai unió (ritkábban krewói unió) Lengyelország és Litvánia perszonáluniója.

Grünwaldi csata és Krevai unió · Krevai unió és Német Lovagrend · Többet látni »

Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)

Az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háborút a lengyelek nagy háborúnak nevezik (lengyelül: Wielka wojna), melyben kemény harcban leverték a 14. század eleje óta őket fenyegető Német Lovagrendet.

Grünwaldi csata és Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) · Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) és Német Lovagrend · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Grünwaldi csata és Lengyelek · Lengyelek és Német Lovagrend · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Grünwaldi csata és Lengyelország · Lengyelország és Német Lovagrend · Többet látni »

Litván Nagyfejedelemség

A Litván Nagyfejedelemség (teljes nevén: Litván, Rusz és Szamogitiai Nagyfejedelemség) 1219-ben jött létre, és 1795-ig létezett.

Grünwaldi csata és Litván Nagyfejedelemség · Litván Nagyfejedelemség és Német Lovagrend · Többet látni »

Litvánia

Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.

Grünwaldi csata és Litvánia · Litvánia és Német Lovagrend · Többet látni »

Livónia

Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.

Grünwaldi csata és Livónia · Livónia és Német Lovagrend · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Grünwaldi csata és Magyarok · Magyarok és Német Lovagrend · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Grünwaldi csata és Magyarország · Magyarország és Német Lovagrend · Többet látni »

Malbork

Malbork (németül Marienburg) város Észak-Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Nogat folyó partján.

Grünwaldi csata és Malbork · Malbork és Német Lovagrend · Többet látni »

Malborki vár

A Marienburgi vár (lengyelül Zamek w Malborku, magyarul Máriavár) középkori erődítmény Lengyelországban, a világ legnagyobb téglából épült vára, 2000 óta az UNESCO világörökség része.

Grünwaldi csata és Malborki vár · Malborki vár és Német Lovagrend · Többet látni »

Nagy-Lengyelország

a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.

Grünwaldi csata és Nagy-Lengyelország · Német Lovagrend és Nagy-Lengyelország · Többet látni »

Német keleti kolonizáció

A német keleti kolonizáció németül Ostsiedlung, Ostkolonisation, vagy Drang nach Osten kifejezéssel illetik a középkori német keleti irányú terjeszkedést, melynek során német telepesek kerültek a mai keletnémet, valamint a ma Lengyelországhoz tartozó területek nagy részére.

Grünwaldi csata és Német keleti kolonizáció · Német Lovagrend és Német keleti kolonizáció · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Grünwaldi csata és Német nyelv · Német Lovagrend és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Grünwaldi csata és Német-római Birodalom · Német Lovagrend és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Grünwaldi csata és Németek · Német Lovagrend és Németek · Többet látni »

Novgorod

#ÁTIRÁNYÍTÁS Velikij Novgorod.

Grünwaldi csata és Novgorod · Német Lovagrend és Novgorod · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Grünwaldi csata és Oroszok · Német Lovagrend és Oroszok · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Grünwaldi csata és Oroszország · Német Lovagrend és Oroszország · Többet látni »

Pomeránia

Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.

Grünwaldi csata és Pomeránia · Német Lovagrend és Pomeránia · Többet látni »

Porosz Szövetség

A Porosz Szövetség (lengyelül Związek Pruski, lettül Prūsijas konfederācija, angolul Prussian Confederation, németül Preußischer Bund) 1440-ben létrehozott szövetségi tömörülés 53 poroszországi nemes (nemzetiségük szerint poroszok, németek, kasubok), 19 porosz város, köztük Danzig, Elbing és Thorn részvételével.

Grünwaldi csata és Porosz Szövetség · Német Lovagrend és Porosz Szövetség · Többet látni »

Poroszok

A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.

Grünwaldi csata és Poroszok · Német Lovagrend és Poroszok · Többet látni »

Poroszország (történeti)

A történeti Poroszország, másképp Ó-Poroszország egy ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebbrészt Oroszországhoz tartozó (Kalinyingrád és körzete) történelmi terület.

Grünwaldi csata és Poroszország (történeti) · Német Lovagrend és Poroszország (történeti) · Többet látni »

Rimini aranybulla

teuton lovagokat Poroszföldre A rimini aranybulla II. Frigyes német-római császár kiváltságleve, amit a Német Lovagrend nagymesterének, Salzai Hermannak nyújtott át az itáliai Rimini városában 1226.

Grünwaldi csata és Rimini aranybulla · Német Lovagrend és Rimini aranybulla · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Grünwaldi csata és Románok · Német Lovagrend és Románok · Többet látni »

Stębark

Stębark (németül Tannenberg, azaz „Fenyves hegy”) falu Észak-Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban, Ostróda járásban, Grunwald községben.

Grünwaldi csata és Stębark · Német Lovagrend és Stębark · Többet látni »

Szamogitia

Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.

Grünwaldi csata és Szamogitia · Német Lovagrend és Szamogitia · Többet látni »

Szent György

Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.

Grünwaldi csata és Szent György · Német Lovagrend és Szent György · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Grünwaldi csata és Szilézia · Német Lovagrend és Szilézia · Többet látni »

Tannenbergi csata (1914)

A tannenbergi csata az első világháború keleti frontján zajlott le az Orosz Birodalom és a Német Birodalom között.

Grünwaldi csata és Tannenbergi csata (1914) · Német Lovagrend és Tannenbergi csata (1914) · Többet látni »

Tizenhárom éves háború

A tizenhárom éves háború Lengyelország és a Német Lovagrend közt dúló hosszú háború (1454–66).

Grünwaldi csata és Tizenhárom éves háború · Német Lovagrend és Tizenhárom éves háború · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Grünwaldi csata és Ukránok · Német Lovagrend és Ukránok · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Grünwaldi csata és Velencei Köztársaság · Német Lovagrend és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Visztula

A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.

Grünwaldi csata és Visztula · Német Lovagrend és Visztula · Többet látni »

Vytautas litván nagyfejedelem

Vytautas, régiesen Vitold (belarusz nyelven Вітаўт / Vitaut, ukránul Вітовт / Vitovt, oroszul Витовт / Vitovt; lengyelül Witold kb. 1350 – 1430. október 27.), Litvánia nagyfejedelme 1392-től 1430-ig.

Grünwaldi csata és Vytautas litván nagyfejedelem · Német Lovagrend és Vytautas litván nagyfejedelem · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Grünwaldi csata és Zsigmond magyar király · Német Lovagrend és Zsigmond magyar király · Többet látni »

13. század

A 13.

13. század és Grünwaldi csata · 13. század és Német Lovagrend · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és Grünwaldi csata · 14. század és Német Lovagrend · Többet látni »

15. század

A 15.

15. század és Grünwaldi csata · 15. század és Német Lovagrend · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Grünwaldi csata és Német Lovagrend

Grünwaldi csata 172 kapcsolatokat, ugyanakkor Német Lovagrend 538. Ami közös bennük 65, a Jaccard index 9.15% = 65 / (172 + 538).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Grünwaldi csata és Német Lovagrend. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »