Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Grünwaldi csata és Michael Küchmeister

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Grünwaldi csata és Michael Küchmeister

Grünwaldi csata vs. Michael Küchmeister

A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt. Michael Küchmeister von Sternberg (Szilézia, 1360-1370 körül – Danzig, 1423. december 15.) a Német Lovagrend 28.

Közötti hasonlóságok Grünwaldi csata és Michael Küchmeister

Grünwaldi csata és Michael Küchmeister 14 közös dolog (a Uniópédia): Cronei csata, Első thorni béke, Gdańsk, Heinrich von Plauen, II. Ulászló lengyel király, Lengyel–Litván Unió, Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11), Lengyelország, Malborki vár, Máriavár ostroma (1410), Német Lovagrend, Szamogitia, Szilézia, Vytautas litván nagyfejedelem.

Cronei csata

Cronei csata a grünwaldi ütközetet és Máriavár ''(Marienburg)'' ostromát követő csata a lengyel hadak és a Német Lovagrend serege között 1410.

Cronei csata és Grünwaldi csata · Cronei csata és Michael Küchmeister · Többet látni »

Első thorni béke

Heinrich von Plauen békeokirata Német Lovagrend 1410-ben Első thorni béke: 1411.

Első thorni béke és Grünwaldi csata · Első thorni béke és Michael Küchmeister · Többet látni »

Gdańsk

Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.

Gdańsk és Grünwaldi csata · Gdańsk és Michael Küchmeister · Többet látni »

Heinrich von Plauen

Heinrich von Plauen a Német Lovagrend 27.

Grünwaldi csata és Heinrich von Plauen · Heinrich von Plauen és Michael Küchmeister · Többet látni »

II. Ulászló lengyel király

Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.

Grünwaldi csata és II. Ulászló lengyel király · II. Ulászló lengyel király és Michael Küchmeister · Többet látni »

Lengyel–Litván Unió

Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).

Grünwaldi csata és Lengyel–Litván Unió · Lengyel–Litván Unió és Michael Küchmeister · Többet látni »

Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)

Az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háborút a lengyelek nagy háborúnak nevezik (lengyelül: Wielka wojna), melyben kemény harcban leverték a 14. század eleje óta őket fenyegető Német Lovagrendet.

Grünwaldi csata és Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) · Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) és Michael Küchmeister · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Grünwaldi csata és Lengyelország · Lengyelország és Michael Küchmeister · Többet látni »

Malborki vár

A Marienburgi vár (lengyelül Zamek w Malborku, magyarul Máriavár) középkori erődítmény Lengyelországban, a világ legnagyobb téglából épült vára, 2000 óta az UNESCO világörökség része.

Grünwaldi csata és Malborki vár · Malborki vár és Michael Küchmeister · Többet látni »

Máriavár ostroma (1410)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Marienburg ostroma (1410).

Grünwaldi csata és Máriavár ostroma (1410) · Máriavár ostroma (1410) és Michael Küchmeister · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Grünwaldi csata és Német Lovagrend · Michael Küchmeister és Német Lovagrend · Többet látni »

Szamogitia

Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.

Grünwaldi csata és Szamogitia · Michael Küchmeister és Szamogitia · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Grünwaldi csata és Szilézia · Michael Küchmeister és Szilézia · Többet látni »

Vytautas litván nagyfejedelem

Vytautas, régiesen Vitold (belarusz nyelven Вітаўт / Vitaut, ukránul Вітовт / Vitovt, oroszul Витовт / Vitovt; lengyelül Witold kb. 1350 – 1430. október 27.), Litvánia nagyfejedelme 1392-től 1430-ig.

Grünwaldi csata és Vytautas litván nagyfejedelem · Michael Küchmeister és Vytautas litván nagyfejedelem · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Grünwaldi csata és Michael Küchmeister

Grünwaldi csata 172 kapcsolatokat, ugyanakkor Michael Küchmeister 27. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 7.04% = 14 / (172 + 27).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Grünwaldi csata és Michael Küchmeister. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »