Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Gniezno és III. Boleszláv lengyel fejedelem
Gniezno és III. Boleszláv lengyel fejedelem 13 közös dolog (a Uniópédia): Dánia, I. Břetislav cseh fejedelem, I. Boleszláv lengyel király, I. Kázmér lengyel fejedelem, II. Mieszko lengyel fejedelem, Krakkó, Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig), Magyarország, Nagy-Lengyelország, Németország, Piast-dinasztia, Poznań, Szilézia.
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Dánia és Gniezno · Dánia és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
I. Břetislav cseh fejedelem
I.
Gniezno és I. Břetislav cseh fejedelem · I. Břetislav cseh fejedelem és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
I. Boleszláv lengyel király
I. Boleszláv, ismertebb nevén Bátor Boleszláv vagy Nagy Boleszláv, régiesen Boleszló (967 – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott. Országának fennhatóságát kiterjesztette Pomeránia, Lausitz (Luzsica, Lusatia) és egy ideig a cseh fejedelemség területére. Lengyelországot Európa egyik fontos országává tette, létrehozta a német irányítástól független lengyel egyházat.
Gniezno és I. Boleszláv lengyel király · I. Boleszláv lengyel király és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
I. Kázmér lengyel fejedelem
I.
Gniezno és I. Kázmér lengyel fejedelem · I. Kázmér lengyel fejedelem és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
II. Mieszko lengyel fejedelem
II.
Gniezno és II. Mieszko lengyel fejedelem · II. Mieszko lengyel fejedelem és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Gniezno és Krakkó · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Krakkó ·
Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig)
Lengyelország címere Lengyelország történelme az első Piastok korában: ez az első nagy időszak az állam történelmében.
Gniezno és Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig) · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Gniezno és Magyarország · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Magyarország ·
Nagy-Lengyelország
a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.
Gniezno és Nagy-Lengyelország · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Nagy-Lengyelország ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Gniezno és Németország · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Németország ·
Piast-dinasztia
Piast a dinasztia alapító A Piast-dinasztia lengyel uralkodóház volt, a független Lengyelország megteremtésétől (9. század) 1370-ig.
Gniezno és Piast-dinasztia · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Piast-dinasztia ·
Poznań
Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.
Gniezno és Poznań · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Poznań ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Gniezno és Szilézia · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Szilézia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Gniezno és III. Boleszláv lengyel fejedelem
- Mi van a közös Gniezno és III. Boleszláv lengyel fejedelem
- Közötti hasonlóságok Gniezno és III. Boleszláv lengyel fejedelem
Összehasonlítását Gniezno és III. Boleszláv lengyel fejedelem
Gniezno 81 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Boleszláv lengyel fejedelem 106. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 6.95% = 13 / (81 + 106).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Gniezno és III. Boleszláv lengyel fejedelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
