Gila és Hüllők

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Gila és Hüllők

Gila vs. Hüllők

A gila vagy viperagyík (Heloderma suspectum) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria) alrendjébe, a varánuszalakúak (Varanoidea) alrendágába és a mérgesgyíkfélék (Helodermatidae) családjába tartozó faj. A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Gila · Állatok és Hüllők · Többet látni »

Bőr (anatómia)

Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.

Bőr (anatómia) és Gila · Bőr (anatómia) és Hüllők · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Emlősök és Gila · Emlősök és Hüllők · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Faj és Gila · Faj és Hüllők · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Gerincesek és Gila · Gerincesek és Hüllők · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Gerinchúrosok és Gila · Gerinchúrosok és Hüllők · Többet látni »

Gyíkok

A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend.

Gila és Gyíkok · Gyíkok és Hüllők · Többet látni »

Kígyók

A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.

Gila és Kígyók · Hüllők és Kígyók · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Gila és Madarak · Hüllők és Madarak · Többet látni »

Magzatburkosok

A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.

Gila és Magzatburkosok · Hüllők és Magzatburkosok · Többet látni »

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Gila és Négylábúak · Hüllők és Négylábúak · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Gila és Osztály (rendszertan) · Hüllők és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Pikkelyes hüllők

A pikkelyes hüllők (Squamata) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.

Gila és Pikkelyes hüllők · Hüllők és Pikkelyes hüllők · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Gila és Rend (rendszertan) · Hüllők és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Teknősök

A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.

Gila és Teknősök · Hüllők és Teknősök · Többet látni »

Tojás (biológia)

Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.

Gila és Tojás (biológia) · Hüllők és Tojás (biológia) · Többet látni »