Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
55 kapcsolatok: Affin geometria, Axióma, Ókori Kelet, Bolyai János, Carl Friedrich Gauss, Csillagászat, Csoportelmélet, Dedukció, Differenciálgeometria, Differenciálhatóság, Diszkrét geometria, Egybevágóság, Egybevágósági transzformáció, Egyenes, Eleai iskola, Eleai Zénón, Elemi algebra, Eltolás, Eukleidész (matematikus), Euklideszi geometria, Filozófus, Fizika, Forgatás, Gazdasági rendszer, Gömbi geometria, Görög nyelv, Görbe (matematika), Georg Friedrich Bernhard Riemann, Hasonlóság, Henri Poincaré, Hiperbolikus geometria, I. e. 5. század, Kúpszelet, Kombinatorika, Koordináta-rendszer, Koordinátageometria, Logika, Matematika, Matematikafilozófia, Modern fizika, Nemeuklideszi geometria, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, Paradigma, Pont (geometria), Projektív geometria, Szabályos test, Tér (fizika), Térfogat, Terület (matematika), Test (geometria), ..., Thalész, Topológia, Transzformáció (matematika), Transzformációgeometria, Véges geometria. Bővíteni index (5 több) »
Affin geometria
A matematika, azon belül a geometria területén használatos az affin geometria fogalma.
Új!!: Geometria és Affin geometria · Többet látni »
Axióma
Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amelyet adottnak veszünk az érvelések során.
Új!!: Geometria és Axióma · Többet látni »
Ókori Kelet
az ókori Közel-Kelet a mai országhatárokkal Az ókori Kelet – pontosabban az ókori Közel-Kelet – egyszerre idő- és térbeli elhatárolása a történelem egyik szakaszának, a legkorábbi történeti népek által lakott térségek összefoglaló neve.
Új!!: Geometria és Ókori Kelet · Többet látni »
Bolyai János
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.
Új!!: Geometria és Bolyai János · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: Geometria és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Geometria és Csillagászat · Többet látni »
Csoportelmélet
A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.
Új!!: Geometria és Csoportelmélet · Többet látni »
Dedukció
Dedukció vagy levezetés, bizonyítás logikai fogalom.
Új!!: Geometria és Dedukció · Többet látni »
Differenciálgeometria
ultrapárhuzamos vonal A differenciálgeometria a matematika azon ága, amely a differenciálszámítás, az integrálszámítás és a lineáris algebra módszereinek segítségével tanulmányozza a geometria problémáit.
Új!!: Geometria és Differenciálgeometria · Többet látni »
Differenciálhatóság
A differenciálható függvény egy pontjának akármilyen kis környezetében egyenessel közelíthető A matematikában a differenciálhatóság a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Geometria és Differenciálhatóság · Többet látni »
Diszkrét geometria
A diszkrét geometria metrikus és kombinatorikus szempontból vizsgálja különböző geometriai objektumok tulajdonságait és konstrukcióját.
Új!!: Geometria és Diszkrét geometria · Többet látni »
Egybevágóság
Az egybevágóság geometriai fogalom.
Új!!: Geometria és Egybevágóság · Többet látni »
Egybevágósági transzformáció
Egybevágósági transzformációnak (továbbiakban röviden egybevágóságnak) nevezzük a tér önmagára vonatkozó kölcsönösen egyértelmű leképezését, amely a szakaszokat velük egybevágó szakaszokba viszi.
Új!!: Geometria és Egybevágósági transzformáció · Többet látni »
Egyenes
Az egyenes a pont és a sík mellett a geometria egyik alapfogalma.
Új!!: Geometria és Egyenes · Többet látni »
Eleai iskola
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eleai filozófiai iskola.
Új!!: Geometria és Eleai iskola · Többet látni »
Eleai Zénón
Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488 – i. e. 430) ókori görög filozófus.
Új!!: Geometria és Eleai Zénón · Többet látni »
Elemi algebra
Az algebra egyik alapvető ága az elemi algebra.
Új!!: Geometria és Elemi algebra · Többet látni »
Eltolás
Eltolás A geometriában az eltolás az egybevágósági transzformációk közé tartozik.
Új!!: Geometria és Eltolás · Többet látni »
Eukleidész (matematikus)
Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.
Új!!: Geometria és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »
Euklideszi geometria
A görög tudósok az egyiptomi geométerek – földmérők – tapasztalatainak rendszerezésével olyan tudományt alkottak, amelyet ma geometriának nevezünk.
Új!!: Geometria és Euklideszi geometria · Többet látni »
Filozófus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Filozófia.
Új!!: Geometria és Filozófus · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Geometria és Fizika · Többet látni »
Forgatás
A geometriában a forgatás az egybevágósági transzformációk közé tartozik.
Új!!: Geometria és Forgatás · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Geometria és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gömbi geometria
right A gömbi geometria a geometria egy ágazata, ami a gömbfelületet írja le.
Új!!: Geometria és Gömbi geometria · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Geometria és Görög nyelv · Többet látni »
Görbe (matematika)
A matematikai görbe szemléletes fogalma tapasztalati megfigyelésekre támaszkodva jöhetett létre.
Új!!: Geometria és Görbe (matematika) · Többet látni »
Georg Friedrich Bernhard Riemann
Georg Friedrich Bernhard Riemann (Breselenz, 1826. szeptember 17. – Selasca, 1866. július 20.) német matematikus, aki rövid élete ellenére úttörő munkát végzett a matematikai analízis, differenciálgeometria, matematikai fizika és analitikus számelmélet területén.
Új!!: Geometria és Georg Friedrich Bernhard Riemann · Többet látni »
Hasonlóság
ABC és A’B’C’ háromszögek hasonlók, mivel minden szögük megegyezik A hasonlóság egy geometriai reláció.
Új!!: Geometria és Hasonlóság · Többet látni »
Henri Poincaré
Jules Henri Poincaré (Nancy, 1854. április 29. – Párizs, 1912. július 17.) Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus; a konvencionalista tudományelméleti felfogás kidolgozója.
Új!!: Geometria és Henri Poincaré · Többet látni »
Hiperbolikus geometria
Oktaéder a hiperbolikus térben A hiperbolikus geometria egy nemeuklideszi geometria, amiben az euklideszi párhuzamossági axiómát a hiperbolikus axióma helyettesíti.
Új!!: Geometria és Hiperbolikus geometria · Többet látni »
I. e. 5. század
Nincs leírás.
Új!!: Geometria és I. e. 5. század · Többet látni »
Kúpszelet
KúpszeletekKúpszeletek táblázata, ''Cyclopaedia'', 1728 A matematikában a kúpszelet olyan síkgörbe, mely egy kúp, pontosabban egyenes körkúp és sík metszeteként jön létre.
Új!!: Geometria és Kúpszelet · Többet látni »
Kombinatorika
A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik.
Új!!: Geometria és Kombinatorika · Többet látni »
Koordináta-rendszer
Descartes-féle koordináta-rendszer A koordináta-rendszer egy tér (például egy sík, egyenes, görbe, felület stb.) pontjait bizonyos alapelemekhez (bázisokhoz) viszonyítva egyértelműen meghatározó rendszer.
Új!!: Geometria és Koordináta-rendszer · Többet látni »
Koordinátageometria
A koordinátageometria, más néven analitikus geometria a geometriai fogalmaknak algebrai fogalmakat feleltet meg, azaz mind a síkbeli, mind a térbeli geometriai alakzatokhoz mennyiséget rendel.
Új!!: Geometria és Koordinátageometria · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Geometria és Logika · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Geometria és Matematika · Többet látni »
Matematikafilozófia
Matematikaszobor Marosvásárhelyen A matematikafilozófia a filozófia azon ága, mely a matematikával foglalkozik (szemben a tudománnyal mint olyannal általában foglalkozó tudományfilozófiával, melynek nem tárgya külön a matematika természete, és ami nem jelenti külön egy-egy tudományág vizsgálatát), a matematikafilozófia az ún.
Új!!: Geometria és Matematikafilozófia · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Geometria és Modern fizika · Többet látni »
Nemeuklideszi geometria
A geometriai rendszerek – geometriák – az alapozásban megfogalmazott premisszákban különböznek.
Új!!: Geometria és Nemeuklideszi geometria · Többet látni »
Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij
Nyikolaj Lobacsevszkij Emlékműve Kazanyban (1896) Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, (Nyizsnyij Novgorod, 1792. december 1. – Kazany, 1856. február 24.) kiemelkedő orosz matematikus, aki Bolyai Jánossal egyidőben, de tőle függetlenül, a nemeuklideszi geometria egyik megteremtője.
Új!!: Geometria és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij · Többet látni »
Paradigma
A paradigma szó jellemzően négy fő jelentésben használatos.
Új!!: Geometria és Paradigma · Többet látni »
Pont (geometria)
Pontok jelölése egy elforgatást szemléltető ábrán A pont a geometria egyik alapfogalma.
Új!!: Geometria és Pont (geometria) · Többet látni »
Projektív geometria
A projektív geometria a következőket jelentheti: 1.
Új!!: Geometria és Projektív geometria · Többet látni »
Szabályos test
A szabályos testek vagy platóni testek a geometria területén olyan konvex testeket jelentenek, melyek oldalait egybevágó szabályos sokszögek határolják, minden lapszögük egyenlő és a csúcsalakzataik is egybevágók.
Új!!: Geometria és Szabályos test · Többet látni »
Tér (fizika)
Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.
Új!!: Geometria és Tér (fizika) · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Geometria és Térfogat · Többet látni »
Terület (matematika)
Példa átdarabolásra A terület a síkidomok kiterjedését jellemző mennyiség, ami szemléletesen azt mutatja meg, hogy mennyi anyag kell ahhoz, hogy az illető síkidomot lefedjük.
Új!!: Geometria és Terület (matematika) · Többet látni »
Test (geometria)
csomózott tórusz A geometriában test alatt olyan háromdimenziós alakzatokat értünk, amelyek határfelülettel jellemezhetőek.
Új!!: Geometria és Test (geometria) · Többet látni »
Thalész
Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).
Új!!: Geometria és Thalész · Többet látni »
Topológia
A topológia (régiesen: helyzetgeometria) a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos (vagyis szakítás, lyukasztás stb. nélküli) deformációk – nyújtások, csavarások stb.
Új!!: Geometria és Topológia · Többet látni »
Transzformáció (matematika)
A geometriai transzformáció geometriai objektumok között létesitett megfeleltetés, reláció.
Új!!: Geometria és Transzformáció (matematika) · Többet látni »
Transzformációgeometria
Két párhuzamos tengelyre való tükrözés egymásutánja eltolás A transzformációgeometria a matematikában a geometria transzformáció szempontú megközelítése.
Új!!: Geometria és Transzformációgeometria · Többet látni »
Véges geometria
A véges geometria a matematikának a véges sok pontból építkező geometriai rendszerekkel foglalkozó része (neve ellenére inkább a kombinatorika és a diszkrét matematika, mint a geometria részeként szokás tárgyalni).
Új!!: Geometria és Véges geometria · Többet látni »
