Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
96 kapcsolatok: Agy, Albert A. Michelson, Albert Einstein, Amplitúdó, Bay Zoltán, Christiaan Huygens, Elektromágneses hullám, Elektromágneses sugárzás, Elektromágnesség, Elektronvolt, Elemi részecske, Ellipszis (görbe), Ember, Emberi szem, Energia, Evolúció, Faraday-effektus, Fényelektromos jelenség, Fénysebesség, Fénytörés, Fényvisszaverődés, Föld, Feketetest-sugárzás, Fizikai Szemle, Foton, Frekvencia, Härtlein Károly, Hermann Ludwig von Helmholtz, Hertz, Hibiszkusz, Hippolyte Fizeau, Homogén, Hullám, Hullám-részecske kettősség, Hullámhossz, Huygens-elv, I. e. 3. század, Ibolya (szín), Ibolyántúli sugárzás, Idő, India, Infravörös sugárzás, Isaac Newton, Izotrópia, James Clerk Maxwell, Johann Wolfgang von Goethe, Kalcit, Kék, Körfrekvencia, Közeg, ..., Kilométer, Kristály, Kvantálás (fizika), Kvantum, Kvantummechanika, Látható spektrum, Lendület, Max Planck, Másodperc, Méter, Michael Faraday, Monokromatikus sugárzás, Nanométer, Nap, Naprendszer, Narancs (szín), Oktáv, Ole Rømer, Optika, Optikai sugárzás, Permeabilitás, Permittivitás, Polarizáció, Prizma, Rádióhullám, Recehártya, Roger Bacon, Sárga, Sík (geometria), Szög, Szem, Szofizmus, Tömeg, Teljes fényvisszaverődés, Thomas Young, Vákuum, Védák, Vörös, William Herschel, Zöld, 13. század, 1671, 17. század, 18. század, 1802, 19. század. Bővíteni index (46 több) »
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Új!!: Fény és Agy · Többet látni »
Albert A. Michelson
Albert Abraham Michelson (Strzelno, 1852. december 19. – Pasadena, Kalifornia, 1931. május 9.) amerikai fizikus, 1907-ben első amerikaiként kapott Nobel-díjat a Michelson–Morley-kísérletért.
Új!!: Fény és Albert A. Michelson · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Fény és Albert Einstein · Többet látni »
Amplitúdó
Szinuszgörbe1.
Új!!: Fény és Amplitúdó · Többet látni »
Bay Zoltán
Barczi Bay Zoltán Lajos (nevének ejtése: Bai) (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa.
Új!!: Fény és Bay Zoltán · Többet látni »
Christiaan Huygens
Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA):; angolul), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász.
Új!!: Fény és Christiaan Huygens · Többet látni »
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: Fény és Elektromágneses hullám · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Fény és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Fény és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Új!!: Fény és Elektronvolt · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Fény és Elemi részecske · Többet látni »
Ellipszis (görbe)
Ellipszis A matematikában az ellipszis (régiesen: kerülék) görbe azon pontok mértani helye egy síkon, ahol a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó.
Új!!: Fény és Ellipszis (görbe) · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Fény és Ember · Többet látni »
Emberi szem
dura mater, 20. arteria centralis retinae, 21. vena centralis retinae, 22. látóideg II., 23. elvezető vénák ''(vena vorticosa)'', 24. a szemgolyó kötőszövetes burka, 25. sárgafolt ''(macula lutea)'', 26. fovea centralis, 27. ínhártya, 28. érhártya ''(choroidea)'', 29. felső egyenes szemizom, 30. ideghártya ''(retina)'' Az emberi szem (oculus humanus) a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét.
Új!!: Fény és Emberi szem · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Fény és Energia · Többet látni »
Evolúció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).
Új!!: Fény és Evolúció · Többet látni »
Faraday-effektus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magnetooptika#Faraday-effektus.
Új!!: Fény és Faraday-effektus · Többet látni »
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Új!!: Fény és Fényelektromos jelenség · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Fény és Fénysebesség · Többet látni »
Fénytörés
Fénytörés és fényvisszaverődés levegő-plexi határán A fénytörés (refrakció) egy optikai jelenség.
Új!!: Fény és Fénytörés · Többet látni »
Fényvisszaverődés
Fényvisszaverődés és fénytörés levegő-plexi határán A fényvisszaverődés (reflexió) egy optikai jelenség.
Új!!: Fény és Fényvisszaverődés · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Fény és Föld · Többet látni »
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Új!!: Fény és Feketetest-sugárzás · Többet látni »
Fizikai Szemle
A Fizikai Szemle az Eötvös Loránd Fizikai Társulat havonta megjelenő szakfolyóirata.
Új!!: Fény és Fizikai Szemle · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Fény és Foton · Többet látni »
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Új!!: Fény és Frekvencia · Többet látni »
Härtlein Károly
Härtlein Károly (Budapest, 1959. május 7.) fizika szakos tanár, mesteroktató, tanszéki mérnök a BME Fizikai Intézetében. A magyar tudományos ismeretterjesztés és a szkeptikus mozgalom egyik kiemelkedő alakja, számos televíziós műsor vendége, a Spektrum TV által készített Brutális Fizika című sorozat egyik házigazdája és szakértője, hosszú ideig a Csodák Palotája munkatársa, az Ericsson-díj kitüntetettje. Sokan Öveges József professzor utódaként emlegetik a fizika népszerűsítése terén betöltött szerepe alapján.
Új!!: Fény és Härtlein Károly · Többet látni »
Hermann Ludwig von Helmholtz
Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.
Új!!: Fény és Hermann Ludwig von Helmholtz · Többet látni »
Hertz
Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.
Új!!: Fény és Hertz · Többet látni »
Hibiszkusz
Szivárványos, gyűrt szirmú hibiszkuszvirág (''Hibiscus rosa-sinensis'' 'Crinkle Rainbow') A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus) a mályvavirágúak (Malvales) közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb nemzetsége mintegy 200-300 fajjal, melyek közül feltűnő virágai miatt többet szerte a világon dísznövényként termesztenek.
Új!!: Fény és Hibiszkusz · Többet látni »
Hippolyte Fizeau
Armand Hippolyte Louis Fizeau (Párizs, 1819. szeptember 23. – Nanteuil-le-Haudouin, 1896. szeptember 18.) francia fizikus, a vele egy évben született Léon Foucault munkatársa és barátja (ezért szokás őket a francia tudomány Castor és Polluxaként emlegetni).
Új!!: Fény és Hippolyte Fizeau · Többet látni »
Homogén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Homogén (egyértelműsítő lap).
Új!!: Fény és Homogén · Többet látni »
Hullám
A hullám egy rendszer olyan állapotváltozása, amely időben és/vagy térben periodikus (vagyis szabályosan ismétlődő).
Új!!: Fény és Hullám · Többet látni »
Hullám-részecske kettősség
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.
Új!!: Fény és Hullám-részecske kettősség · Többet látni »
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Új!!: Fény és Hullámhossz · Többet látni »
Huygens-elv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Huygens–Fresnel-elv.
Új!!: Fény és Huygens-elv · Többet látni »
I. e. 3. század
A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).
Új!!: Fény és I. e. 3. század · Többet látni »
Ibolya (szín)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bíbor (szín).
Új!!: Fény és Ibolya (szín) · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Fény és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Fény és Idő · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Fény és India · Többet látni »
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Új!!: Fény és Infravörös sugárzás · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Fény és Isaac Newton · Többet látni »
Izotrópia
Az izotrópia térbeli iránytól való függetlenséget jelent.
Új!!: Fény és Izotrópia · Többet látni »
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
Új!!: Fény és James Clerk Maxwell · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Fény és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Kalcit
Egy '''izlandi pát''' segítségével az ásvány nagy kettőstörése kiválóan szemléltethető. A kalcit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.
Új!!: Fény és Kalcit · Többet látni »
Kék
A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.
Új!!: Fény és Kék · Többet látni »
Körfrekvencia
Rezgések, hullámok gyakoriságának jellemzésére többféle paraméter is használható, ezek a hullámhossz, a frekvencia és a körfrekvencia.
Új!!: Fény és Körfrekvencia · Többet látni »
Közeg
Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül.
Új!!: Fény és Közeg · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Fény és Kilométer · Többet látni »
Kristály
Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.
Új!!: Fény és Kristály · Többet látni »
Kvantálás (fizika)
A fizikában a kvantálás a klasszikus fizika kvantumelméleti megfogalmazását jelenti.
Új!!: Fény és Kvantálás (fizika) · Többet látni »
Kvantum
A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.
Új!!: Fény és Kvantum · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Fény és Kvantummechanika · Többet látni »
Látható spektrum
Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.
Új!!: Fény és Látható spektrum · Többet látni »
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Új!!: Fény és Lendület · Többet látni »
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Új!!: Fény és Max Planck · Többet látni »
Másodperc
A másodperc (szekundum) SI-alapegység, az idő mértékegysége, jele: s. (Nem szabványos, de használják még a sec és mp rövidítést is).
Új!!: Fény és Másodperc · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Fény és Méter · Többet látni »
Michael Faraday
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.
Új!!: Fény és Michael Faraday · Többet látni »
Monokromatikus sugárzás
A fényt vagy más elektromágneses sugárzást akkor nevezünk monokromatikusnak (egyszínűnek), ha minden kvantuma ugyanakkora frekvenciával rezeg.
Új!!: Fény és Monokromatikus sugárzás · Többet látni »
Nanométer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Méter.
Új!!: Fény és Nanométer · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Fény és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Fény és Naprendszer · Többet látni »
Narancs (szín)
#ÁTIRÁNYÍTÁS: Narancssárga.
Új!!: Fény és Narancs (szín) · Többet látni »
Oktáv
Az oktáv (latin octava.
Új!!: Fény és Oktáv · Többet látni »
Ole Rømer
Ole Christensen Rømer (Århus, 1644. szeptember 25. – Koppenhága, 1710. szeptember 19.) dán csillagász, aki 1676-ban elsőként mérte meg közvetetten a fénysebességet.
Új!!: Fény és Ole Rømer · Többet látni »
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Új!!: Fény és Optika · Többet látni »
Optikai sugárzás
Optikai sugárzásnak hívjuk az elektromágneses sugárzás 100 nm és 1 mm közé eső spektrumát.
Új!!: Fény és Optikai sugárzás · Többet látni »
Permeabilitás
A permeabilitás, mágneses permeabilitás vagy abszolút permeabilitás a B mágneses indukciót és a H mágneses térerősséget összekötő arányossági tényező.
Új!!: Fény és Permeabilitás · Többet látni »
Permittivitás
Nem polarizált részecskék egy dielektrikumban (fent), illetve a dielektrikumban lejátszódó polarizációs jelenség (lent), amikor egy elektromos tér hat a benne található részecskékre A permittivitás, abszolút permittivitás, dielektromos állandó vagy abszolút dielektromos állandó egy, az anyagi minőségre jellemző állandó.
Új!!: Fény és Permittivitás · Többet látni »
Polarizáció
A polarizáció a transzverzális hullámok egy lehetséges tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy a rezgés a haladás irányára merőleges, egyetlen síkban zajlik.
Új!!: Fény és Polarizáció · Többet látni »
Prizma
Fehér fény felbontása prizmával Az optikai prizma (hasáb) olyan átlátszó anyagból készült hasáb, melynek törésmutatója eltér a környezet (többnyire a levegő) törésmutatójától.
Új!!: Fény és Prizma · Többet látni »
Rádióhullám
Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.
Új!!: Fény és Rádióhullám · Többet látni »
Recehártya
A szem felépítése A recehártya vagy retina a gerincesek szemének fényérzékeny rétege.
Új!!: Fény és Recehártya · Többet látni »
Roger Bacon
Roger Bacon (1214 – 1292 vagy 1294 júniusa) középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi Egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként.
Új!!: Fény és Roger Bacon · Többet látni »
Sárga
A sárga az a színészlelet, amilyennek az 565 és 590 nanométer közötti hullámhosszú fényt érzékeljük A CIE bővebb tartományt ad meg.
Új!!: Fény és Sárga · Többet látni »
Sík (geometria)
A 3 koordinátasík A sík a geometriában, azon belül tipikusan a kétdimenziós síkgeometriában és a háromdimenziós térgeometriában fontos fogalom.
Új!!: Fény és Sík (geometria) · Többet látni »
Szög
A szög, mint félegyenespár A szög, mint a sík része Forgásszög A szög mint síkgeometriai fogalom. A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja.
Új!!: Fény és Szög · Többet látni »
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Új!!: Fény és Szem · Többet látni »
Szofizmus
A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk.
Új!!: Fény és Szofizmus · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Fény és Tömeg · Többet látni »
Teljes fényvisszaverődés
Teljes fényvisszaverődés plexi–levegő határán A teljes fényvisszaverődés (totálreflexió) egy optikai jelenség.
Új!!: Fény és Teljes fényvisszaverődés · Többet látni »
Thomas Young
Thomas Young (Milverton, 1773. június 13. – London, 1829. május 10.) angol orvos és fizikus, polihisztor.
Új!!: Fény és Thomas Young · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Fény és Vákuum · Többet látni »
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
Új!!: Fény és Védák · Többet látni »
Vörös
A Szovjetunió zászlaja Mars, a vörös bolygó Manfred von Richthofen, a „vörös báró” rekonstruált repülőgépe A vörös vagy piros a szivárvány első színe, vagyis a fénytörés által legkevésbé eltérített látható fény színe.
Új!!: Fény és Vörös · Többet látni »
William Herschel
A 40 láb hosszú távcső Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol zeneszerző, csillagász, az Uránusz felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.
Új!!: Fény és William Herschel · Többet látni »
Zöld
A zöld a természetben gyakran látható szín.
Új!!: Fény és Zöld · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Fény és 13. század · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: Fény és 1671 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Fény és 17. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Fény és 18. század · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Fény és 1802 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Fény és 19. század · Többet látni »
