Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Félszigeti háború és I. Napóleon francia császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Félszigeti háború és I. Napóleon francia császár

Félszigeti háború vs. I. Napóleon francia császár

Francisco de Goya: ''1808. május 2-a: a mamelukok támadása'' (1814) A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten. Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Közötti hasonlóságok Félszigeti háború és I. Napóleon francia császár

Félszigeti háború és I. Napóleon francia császár 32 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, André Masséna, Arthur Wellesley, Berlin, Brit Királyi Haditengerészet, Cádiz, Egyesült Királyság, Francia forradalom, Gerilla-hadviselés, Grande Armée, I. Sándor orosz cár, IV. Károly spanyol király, Jean-Andoche Junot, Joachim Murat, Kontinentális zárlat, Madrid, Május 5., Napóleoni háborúk, Nicolas Jean-de-Dieu Soult, Oroszországi hadjárat (1812), Pireneusok, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szent Ilona (terület), Tilsiti béke, Toulon, Trafalgari csata, VI. János portugál király, VII. Ferdinánd spanyol király, ..., Waterloo (Belgium), Waterlooi csata. Bővíteni index (2 több) »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Afrika és Félszigeti háború · Afrika és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

André Masséna

André Masséna (ol. Andrea Massena) (Nizza, 1758. május 6. – Párizs, 1817. április 4.) Rivoli és Esseling hercege, Franciaország marsallja, a francia forradalmi és napóleoni háborúk kiemelkedő hadvezére.

André Masséna és Félszigeti háború · André Masséna és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Arthur Wellesley

Arthur Wellesley, Wellington hercege (1769. május 1. – 1852. szeptember 14.) angol-ír katona és politikus, a napóleoni háborúk egyik kiemelkedő hadvezére, aki a waterlooi csatában legyőzte Napóleont.

Arthur Wellesley és Félszigeti háború · Arthur Wellesley és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Berlin és Félszigeti háború · Berlin és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Brit Királyi Haditengerészet

A Brit Királyi Haditengerészet, hivatalos nevén Királyi Haditengerészet (angolul Royal Navy, rövidítve RN) az Egyesült Királyság haderejének legidősebb ágazata.

Brit Királyi Haditengerészet és Félszigeti háború · Brit Királyi Haditengerészet és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Cádiz

Cádiz (ejtsd: „kádisz”, a helyi nyelvjárásban „káj”, IPA) város Délnyugat-Spanyolországban, Andalúziában, Cádiz tartomány székhelye.

Cádiz és Félszigeti háború · Cádiz és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Félszigeti háború · Egyesült Királyság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Félszigeti háború és Francia forradalom · Francia forradalom és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Gerilla-hadviselés

A gerilla-hadviselés olyan katonai módszer, amely során kis létszámú, mozgékony, fegyveres csoport meglepetésszerű támadást hajt végre nagyobb létszámú és emiatt általában kevésbé mozgékony katonai egység ellen.

Félszigeti háború és Gerilla-hadviselés · Gerilla-hadviselés és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Grande Armée

A ''la Grande Armeé'' címere A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb.

Félszigeti háború és Grande Armée · Grande Armée és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

I. Sándor orosz cár

I.

Félszigeti háború és I. Sándor orosz cár · I. Napóleon francia császár és I. Sándor orosz cár · Többet látni »

IV. Károly spanyol király

IV.

Félszigeti háború és IV. Károly spanyol király · I. Napóleon francia császár és IV. Károly spanyol király · Többet látni »

Jean-Andoche Junot

Jean-Andoche Junot (Bussy-le-Grand, Côte-d’Or, 1771. szeptember 24. – Montbard, Côte-d’Or, 1813. július 29.) a francia katonatiszt, Napoléon Bonaparte tábornok adjutánsa, a forradalmi háborúk és a napóleoni háborúk tábornoka, 1807-től Abrantes hercege.

Félszigeti háború és Jean-Andoche Junot · I. Napóleon francia császár és Jean-Andoche Junot · Többet látni »

Joachim Murat

Joachim Murat tábornok (François Gérard festménye, 1801). Joachim Murat (*Labastide-Fortunière (ma: Labastide-Murat), 1767. március 25. – Pizzo (Calabria), 1815. október 13.) francia katonatiszt, hadvezér, a Francia Császárság marsallja, Napóleon sógora, 1806–1808-ig Berg nagyhercege, 1808–1815-ig I. Joachim néven nápolyi király.

Félszigeti háború és Joachim Murat · I. Napóleon francia császár és Joachim Murat · Többet látni »

Kontinentális zárlat

A kontinentális zárlatot Napóleon császár rendelte el a kontinentális Európa körül.

Félszigeti háború és Kontinentális zárlat · I. Napóleon francia császár és Kontinentális zárlat · Többet látni »

Madrid

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.

Félszigeti háború és Madrid · I. Napóleon francia császár és Madrid · Többet látni »

Május 5.

Névnapok: Györgyi + Angelus, Angelusz, Árvácska, Erna, Ernella, Gotárd, Gothárd, Györe, György, Györgyike, Györk, Györke, Iduna, Irén, Iréne, Irina, Judit, Jutka, Jutta, Kocsárd, Merima, Nyék, Piusz, Viola.

Félszigeti háború és Május 5. · I. Napóleon francia császár és Május 5. · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Félszigeti háború és Napóleoni háborúk · I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Nicolas Jean-de-Dieu Soult

Nicolas Jean-de-Dieu Soult (Saint-Amans-la-Bastide, 1769. március 29. – Saint-Amans-la-Bastide 1851. november 26.), francia katonatiszt, a napóleoni háborúk hadvezére, 1804-től Franciaország marsallja, 1807-től Dalmácia hercege.

Félszigeti háború és Nicolas Jean-de-Dieu Soult · I. Napóleon francia császár és Nicolas Jean-de-Dieu Soult · Többet látni »

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

Félszigeti háború és Oroszországi hadjárat (1812) · I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812) · Többet látni »

Pireneusok

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.

Félszigeti háború és Pireneusok · I. Napóleon francia császár és Pireneusok · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

Félszigeti háború és Portugália · I. Napóleon francia császár és Portugália · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Félszigeti háború és Spanyolország · I. Napóleon francia császár és Spanyolország · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Félszigeti háború és Svédország · I. Napóleon francia császár és Svédország · Többet látni »

Szent Ilona (terület)

Szent Ilona (angolul Saint Helena), avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív része az Atlanti-óceán déli részén.

Félszigeti háború és Szent Ilona (terület) · I. Napóleon francia császár és Szent Ilona (terület) · Többet látni »

Tilsiti béke

A két császár találkozásának színhelye A tilsiti béke (1807. július 7.–9.) a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat.

Félszigeti háború és Tilsiti béke · I. Napóleon francia császár és Tilsiti béke · Többet látni »

Toulon

A város látképe a Mont Faron-ról Toulon (kiejt:; okcitán nyelv provanszál dialektusában: Tolon vagy Touloun) nagyváros Franciaország déli részén, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, Var megyében.

Félszigeti háború és Toulon · I. Napóleon francia császár és Toulon · Többet látni »

Trafalgari csata

A trafalgari csata (1805. október 21.) a napóleoni háborúk és a világtörténelem egyik legfontosabb tengeri ütközete, mely vitathatatlanná tette Nagy-Britannia tengerek fölötti uralmát.

Félszigeti háború és Trafalgari csata · I. Napóleon francia császár és Trafalgari csata · Többet látni »

VI. János portugál király

VI.

Félszigeti háború és VI. János portugál király · I. Napóleon francia császár és VI. János portugál király · Többet látni »

VII. Ferdinánd spanyol király

VII.

Félszigeti háború és VII. Ferdinánd spanyol király · I. Napóleon francia császár és VII. Ferdinánd spanyol király · Többet látni »

Waterloo (Belgium)

Waterloo belga település a vallon Vallon-Brabant tartomány területén, Nivelles körzetben található.

Félszigeti háború és Waterloo (Belgium) · I. Napóleon francia császár és Waterloo (Belgium) · Többet látni »

Waterlooi csata

Az 1815.

Félszigeti háború és Waterlooi csata · I. Napóleon francia császár és Waterlooi csata · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Félszigeti háború és I. Napóleon francia császár

Félszigeti háború 140 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Napóleon francia császár 329. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 6.82% = 32 / (140 + 329).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Félszigeti háború és I. Napóleon francia császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »