Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Fácánok szigete és IV. Fülöp spanyol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Fácánok szigete és IV. Fülöp spanyol király

Fácánok szigete vs. IV. Fülöp spanyol király

A Fácánok szigete (vagy Fácán-sziget; spanyolul: Isla de los Faisanes, franciául: Île des Faisans) egy kis területű, lakatlan sziget a Spanyolország és Franciaország határát képező Bidasoa (Bidassoa) folyóban. Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.

Közötti hasonlóságok Fácánok szigete és IV. Fülöp spanyol király

Fácánok szigete és IV. Fülöp spanyol király 6 közös dolog (a Uniópédia): Ausztriai Mária Terézia francia királyné, Francia–spanyol háború (1635–1659), Harmincéves háború, Jules Mazarin, Pireneusi béke, XIV. Lajos francia király.

Ausztriai Mária Terézia francia királyné

Ausztriai Mária Terézia (El Escorial, Spanyol Királyság, 1638. szeptember 10. – Versailles, Francia Királyság, 1683. július 30.) Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, XIV. Lajos hitveseként Franciaország és Navarra királynéja 1660-tól 1683-ban bekövetkezett haláláig.

Ausztriai Mária Terézia francia királyné és Fácánok szigete · Ausztriai Mária Terézia francia királyné és IV. Fülöp spanyol király · Többet látni »

Francia–spanyol háború (1635–1659)

Az 1635–1659-es francia–spanyol háború 1635-ben kezdődött, amikor Franciaország beavatkozott a harmincéves háborúba a spanyolok ellen harcoló hollandok szövetségeseként.

Fácánok szigete és Francia–spanyol háború (1635–1659) · Francia–spanyol háború (1635–1659) és IV. Fülöp spanyol király · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Fácánok szigete és Harmincéves háború · Harmincéves háború és IV. Fülöp spanyol király · Többet látni »

Jules Mazarin

Jules Mazarin (született Giulio Raimondo Mazarino) (Pescina, 1602. július 14. – Vincennes, 1661. március 9.) olasz-francia diplomata, egyházi politikus, államférfi.

Fácánok szigete és Jules Mazarin · IV. Fülöp spanyol király és Jules Mazarin · Többet látni »

Pireneusi béke

A pireneusi békeszerződés, amelyet 1659.

Fácánok szigete és Pireneusi béke · IV. Fülöp spanyol király és Pireneusi béke · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Fácánok szigete és XIV. Lajos francia király · IV. Fülöp spanyol király és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Fácánok szigete és IV. Fülöp spanyol király

Fácánok szigete 18 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Fülöp spanyol király 104. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 4.92% = 6 / (18 + 104).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fácánok szigete és IV. Fülöp spanyol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »