Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Fráter György és Magyar–török háború (1521–26)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Fráter György és Magyar–török háború (1521–26)

Fráter György vs. Magyar–török háború (1521–26)

Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros. A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.

Közötti hasonlóságok Fráter György és Magyar–török háború (1521–26)

Fráter György és Magyar–török háború (1521–26) 32 közös dolog (a Uniópédia): Bakócz Tamás, Bécs, Brodarics István, Buda (történelmi település), Corvin János, Esztergom, Frangepán Ferenc, Habsburg-család, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Káptalan, Kincstartó, Lippa, Macedóniai László, Mohácsi csata, Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Német-római Birodalom, Pest (történelmi település), Róma, Reformáció, Tata, Török Bálint (hadvezér), Thurzó Elek, Tomori Pál, V. Károly német-római császár, ..., Visegrád, Wrocław. Bővíteni index (2 több) »

Bakócz Tamás

Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.

Bakócz Tamás és Fráter György · Bakócz Tamás és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Fráter György · Bécs és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Brodarics István

Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus,, (Polyána, Szerémség, 1471 körül – Vác, 1539. november 7.) pécsi, majd váci püspök, II. Lajos magyar király kancellárja, a mohácsi csata történetének magyar krónikása.

Brodarics István és Fráter György · Brodarics István és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Fráter György · Buda (történelmi település) és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Corvin János

Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, bosnyák király, horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király Edelpeck Borbála nevű ágyasától született törvényesített fia.

Corvin János és Fráter György · Corvin János és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Esztergom és Fráter György · Esztergom és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Frangepán Ferenc

Frangepán Ferenc János (1490 körül – Pozsony, 1543. január) a Frangepán családból származó kalocsai érsek, egri püspök, korának egyik legjelentősebb diplomatája.

Fráter György és Frangepán Ferenc · Frangepán Ferenc és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Fráter György és Habsburg-család · Habsburg-család és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Fráter György és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Fráter György és I. János magyar király · I. János magyar király és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Fráter György és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

Fráter György és II. János magyar király · II. János magyar király és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

II. Lajos magyar király

II.

Fráter György és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Jagelló Izabella magyar királyné

Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.

Fráter György és Jagelló Izabella magyar királyné · Jagelló Izabella magyar királyné és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Káptalan

Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.

Fráter György és Káptalan · Káptalan és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Kincstartó

A kincstartó a középkori Magyarország legfőbb pénzügyi tisztviselője, kinek feladata a mindenkori uralkodó vagyonának és többek között okleveleinek őrzése volt, de a királyi és királynéi udvar pénzügyeinek ellenőrzését is ellátta.

Fráter György és Kincstartó · Kincstartó és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Lippa

Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.

Fráter György és Lippa · Lippa és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Macedóniai László

Macedóniai László (1480 körül – Bécs, 1536) nagyváradi püspök, diplomata.

Fráter György és Macedóniai László · Macedóniai László és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Fráter György és Mohácsi csata · Magyar–török háború (1521–26) és Mohácsi csata · Többet látni »

Nádasdy Tamás (nádor)

Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.

Fráter György és Nádasdy Tamás (nádor) · Magyar–török háború (1521–26) és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Fráter György és Nádor · Magyar–török háború (1521–26) és Nádor · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Fráter György és Német-római Birodalom · Magyar–török háború (1521–26) és Német-római Birodalom · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Fráter György és Pest (történelmi település) · Magyar–török háború (1521–26) és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Fráter György és Róma · Magyar–török háború (1521–26) és Róma · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Fráter György és Reformáció · Magyar–török háború (1521–26) és Reformáció · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Fráter György és Tata · Magyar–török háború (1521–26) és Tata · Többet látni »

Török Bálint (hadvezér)

Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.

Fráter György és Török Bálint (hadvezér) · Magyar–török háború (1521–26) és Török Bálint (hadvezér) · Többet látni »

Thurzó Elek

Thurzó Elek szerelmeslevele 1525-ből, amely az első teljes egészében magyar nyelven írt szerelmeslevél. Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró.

Fráter György és Thurzó Elek · Magyar–török háború (1521–26) és Thurzó Elek · Többet látni »

Tomori Pál

Tomori Pál (1475 körül – Mohács, 1526. augusztus 29.) hadvezér, kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar sereg egyik fővezére.

Fráter György és Tomori Pál · Magyar–török háború (1521–26) és Tomori Pál · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Fráter György és V. Károly német-római császár · Magyar–török háború (1521–26) és V. Károly német-római császár · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Fráter György és Visegrád · Magyar–török háború (1521–26) és Visegrád · Többet látni »

Wrocław

Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.

Fráter György és Wrocław · Magyar–török háború (1521–26) és Wrocław · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Fráter György és Magyar–török háború (1521–26)

Fráter György 107 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar–török háború (1521–26) 490. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 5.36% = 32 / (107 + 490).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fráter György és Magyar–török háború (1521–26). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »