52 kapcsolatok: Accursius, Arisztotelész, Armenia, Babenberg-ház, Bresciai Arnold, Ciszterciek, Clairvaux-i Szent Bernát, Edesszai Grófság, Ereklye, Freising, Freisingi Püspökség, Gombos F. Albin, Gratianus (kánonjogász), Haute-Marne, Heiligenkreuzi apátság, Hippói Szent Ágoston, I. Frigyes német-római császár, II. Henrik osztrák herceg, II. Manuél bizánci császár, II. Roger szicíliai király, III. Jenő pápa, III. Konrád német király, III. Lipót osztrák őrgróf, Iordanes, Irnerius, IV. Henrik német-római császár, János pap országa, Középkori latin irodalom, Keresztes háborúk, Klosterneuburg, Kolostor, Latin nyelv, Oroszlán Henrik, Otto von St. Blasien, Panegyricus, Parnoy-en-Bassigny, Péter magyar király, Pierre Abélard, Rahewin, Regensburg, Stauf-ház, Szeptember 22., Történettudomány, Türoszi Vilmos, VII. Lajos francia király, Viterbo, Welf-ház, Wittelsbach Ottó, Wormsi konkordátum, 1114, ..., 1158, 12. századi reneszánsz. Bővíteni index (2 több) »
Accursius
Accursius (1182 körül – 1263) itáliai jogász.
Új!!: Freisingi Ottó és Accursius · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Freisingi Ottó és Arisztotelész · Többet látni »
Armenia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Armenia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Freisingi Ottó és Armenia · Többet látni »
Babenberg-ház
A Babenberg-ház vagy Babenbergek 976 és 1246 között a mai Ausztria elődjén, Ostmarkon (Alsó- és Felső-Ausztrián) uralkodó dinasztia.
Új!!: Freisingi Ottó és Babenberg-ház · Többet látni »
Bresciai Arnold
Bresciai Arnold vagy Arnaldus eredeti nevén Arnaldo da Brescia (1090, Brescia – 1155. június 18., Róma) az arnoldisták mozgalmának elindítója, Abélard tanítványa.
Új!!: Freisingi Ottó és Bresciai Arnold · Többet látni »
Ciszterciek
A ciszterci rend vagy ciszterciták (rövidítve O.Cist., teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis; magyarul gyakran cisztercita rendként említik) nagy múltú római katolikus szerzetesrend.
Új!!: Freisingi Ottó és Ciszterciek · Többet látni »
Clairvaux-i Szent Bernát
Clairvaux-i Bernát (latin: Bernardus Claraevallensis), katolikus nevén Clairvaux-i Szent Bernát, (Fontaine-lès-Dijon vára, Fontaine-lès-Dijon, 1090 vagy 1091 – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) francia ciszterci szerzetes majd apát, egyházi író és hittudós.
Új!!: Freisingi Ottó és Clairvaux-i Szent Bernát · Többet látni »
Edesszai Grófság
Az Edesszai Grófság (1098–1150) egyike volt az első keresztes hadjárat után a Szentföldön létrehozott keresztény államoknak.
Új!!: Freisingi Ottó és Edesszai Grófság · Többet látni »
Ereklye
A Szent Jobb Az ereklye latin eredetű szó (reliquia – hátrahagyott dolgok, maradvány), eredetileg fontos történelmi eseményekkel, egyes személyekkel (főleg szentekkel) valamilyen kapcsolatban lévő földi maradványokat, tárgyakat jelent.
Új!!: Freisingi Ottó és Ereklye · Többet látni »
Freising
Freising település Németországban, azon belül Bajorországban.
Új!!: Freisingi Ottó és Freising · Többet látni »
Freisingi Püspökség
A Freisingi Püspökség egy történelmi állam volt, mely 1294 és 1802 között állt fenn.
Új!!: Freisingi Ottó és Freisingi Püspökség · Többet látni »
Gombos F. Albin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gombos Ferenc Albin.
Új!!: Freisingi Ottó és Gombos F. Albin · Többet látni »
Gratianus (kánonjogász)
Gratianus (1075/1080 körül – 1145/1147. augusztus 10.) középkori itáliai jogász, akinek a Decretum Gratiani című kánonjogi gyűjtemény megszerkesztését tulajdonítják (1140 körül).
Új!!: Freisingi Ottó és Gratianus (kánonjogász) · Többet látni »
Haute-Marne
Az Haute-Marne megyét az alkotmányozó nemzetgyűlés 1790.
Új!!: Freisingi Ottó és Haute-Marne · Többet látni »
Heiligenkreuzi apátság
bélyegkép A heiligenkreuzi apátság ciszterci kolostor Alsó-Ausztriában, amely 1133-as alapítása óta megszakítás nélkül működik.
Új!!: Freisingi Ottó és Heiligenkreuzi apátság · Többet látni »
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Új!!: Freisingi Ottó és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »
I. Frigyes német-római császár
I.
Új!!: Freisingi Ottó és I. Frigyes német-római császár · Többet látni »
II. Henrik osztrák herceg
II.
Új!!: Freisingi Ottó és II. Henrik osztrák herceg · Többet látni »
II. Manuél bizánci császár
II.
Új!!: Freisingi Ottó és II. Manuél bizánci császár · Többet látni »
II. Roger szicíliai király
Palermoi mozaik, melyen II. Roger elfogadja a koronát Krisztustól. A mozaikon görög betűkkel a "Rogerius Rex" felirat áll. Hautville II.
Új!!: Freisingi Ottó és II. Roger szicíliai király · Többet látni »
III. Jenő pápa
Boldog III.
Új!!: Freisingi Ottó és III. Jenő pápa · Többet látni »
III. Konrád német király
III.
Új!!: Freisingi Ottó és III. Konrád német király · Többet látni »
III. Lipót osztrák őrgróf
III.
Új!!: Freisingi Ottó és III. Lipót osztrák őrgróf · Többet látni »
Iordanes
Iordanes vagy Jordanes (? – 553 után) gót származású, írásaiban latin nyelvet használó itáliai történetíró volt.
Új!!: Freisingi Ottó és Iordanes · Többet látni »
Irnerius
Irnerius (1050 körül – 1125 után) itáliai jogász, „a jog lámpása” (lucerna iuris), a glosszátor jogi iskola megalapítója, a római jog középkori újrafelfedezésének központi alakja.
Új!!: Freisingi Ottó és Irnerius · Többet látni »
IV. Henrik német-római császár
IV.
Új!!: Freisingi Ottó és IV. Henrik német-római császár · Többet látni »
János pap országa
János pap, rajz 1540-ből János pap országa egy legendás, sosem volt földrajzi hely; a középkori hitvilágban áttételesen a földi Paradicsom egyik kifejeződése, realisztikusan egy távoli, erős, keresztény hitű ország a pogányok uralta földeken túl, illetve azok gyűrűjében.
Új!!: Freisingi Ottó és János pap országa · Többet látni »
Középkori latin irodalom
Középkori latin irodalom alatt a középkor (hagyományosan 476–1492) évszázadaiban létező (európai) – a klasszikus latin nyelvtől némileg eltérő – középkori latin nyelvű irodalmat értik, melynek előzménye egyfelől a római irodalom, másfelől az ókeresztény irodalom volt.
Új!!: Freisingi Ottó és Középkori latin irodalom · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Freisingi Ottó és Keresztes háborúk · Többet látni »
Klosterneuburg
Klosterneuburg osztrák város Alsó-Ausztria Tullni járásában.
Új!!: Freisingi Ottó és Klosterneuburg · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Freisingi Ottó és Kolostor · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Freisingi Ottó és Latin nyelv · Többet látni »
Oroszlán Henrik
#ÁTIRÁNYÍTÁS III. Henrik szász herceg.
Új!!: Freisingi Ottó és Oroszlán Henrik · Többet látni »
Otto von St. Blasien
Otto von St.
Új!!: Freisingi Ottó és Otto von St. Blasien · Többet látni »
Panegyricus
A panegyricus emelkedett hangvételű ünnepi beszéd, amelyet közönség előtt tartottak.
Új!!: Freisingi Ottó és Panegyricus · Többet látni »
Parnoy-en-Bassigny
Parnoy-en-Bassigny település Franciaországban, Haute-Marne megyében.
Új!!: Freisingi Ottó és Parnoy-en-Bassigny · Többet látni »
Péter magyar király
Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.
Új!!: Freisingi Ottó és Péter magyar király · Többet látni »
Pierre Abélard
Pierre Abélard, magyarosan Abelard Péter (Le Pallet, 1079. – Chalon-sur-Saône, 1142. április 21.) francia skolasztikus filozófus, teológus és himnuszköltő.
Új!!: Freisingi Ottó és Pierre Abélard · Többet látni »
Rahewin
Rahewin vagy Ragewin (1120 körül – 1171 előtt) latin nyelven író középkori német történetíró klerikus, Freising püspökének, Freisingi Ottónak a titkára.
Új!!: Freisingi Ottó és Rahewin · Többet látni »
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Új!!: Freisingi Ottó és Regensburg · Többet látni »
Stauf-ház
A Stauf-dinasztia német (sváb) nemesi család, amelyből a 12.
Új!!: Freisingi Ottó és Stauf-ház · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Freisingi Ottó és Szeptember 22. · Többet látni »
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Freisingi Ottó és Történettudomány · Többet látni »
Türoszi Vilmos
Türoszi Vilmos (1130 körül – 1186. szeptember 29.) középkori latin nyelven író, feltehetően itáliai származású történetíró és pap.
Új!!: Freisingi Ottó és Türoszi Vilmos · Többet látni »
VII. Lajos francia király
VII.
Új!!: Freisingi Ottó és VII. Lajos francia király · Többet látni »
Viterbo
Viterbo város Közép-Olaszországban, Lazio régió északnyugati csücskében, Rómától 60 km-re északra, az Umbriai dombságban, a Bolsenai- és a Vico-tó között, több mint 67 000 lakossal.
Új!!: Freisingi Ottó és Viterbo · Többet látni »
Welf-ház
A Welf-dinasztia német és részben burgund területeken uralkodó, eredetileg frank nemesi család volt, melyet az alábbi fő ágakra oszthatunk fel.
Új!!: Freisingi Ottó és Welf-ház · Többet látni »
Wittelsbach Ottó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ottó magyar király.
Új!!: Freisingi Ottó és Wittelsbach Ottó · Többet látni »
Wormsi konkordátum
''Heinricianum'' a wormsi konkordátum (vatikáni archívumból) A wormsi konkordátum annak a megegyezésnek az elnevezése, melyet a pápaság és a császárság kötött 1122.
Új!!: Freisingi Ottó és Wormsi konkordátum · Többet látni »
1114
Nincs leírás.
Új!!: Freisingi Ottó és 1114 · Többet látni »
1158
Nincs leírás.
Új!!: Freisingi Ottó és 1158 · Többet látni »
12. századi reneszánsz
gótikus stílus kifejlődését – a kölni dóm főhajójának boltozata. A 12. századi reneszánsz a késő középkor kezdetén sok változás időszaka volt.
Új!!: Freisingi Ottó és 12. századi reneszánsz · Többet látni »