Közötti hasonlóságok Frankfurt am Main és Német-római Birodalom
Frankfurt am Main és Német-római Birodalom 35 közös dolog (a Uniópédia): A nyugati császárok listája, Ausztria, Északi-tenger, Bajorország, Bécs, Európa, Evangélikus, Evangélikus kereszténység, Frankok, Habsburg–Lotaringiai-ház, Harmincéves háború, Hétéves háború, I. Ferenc magyar király, I. Frigyes német-római császár, I. Károly frank császár, I. Napóleon francia császár, II. Frigyes német-római császár, Kálvinizmus, Magyarország, Mainz, Német Aranybulla, Németország, Püspök, Porosz Királyság, Római Birodalom, Reformáció, Regensburg, V. Károly német-római császár, Verduni szerződés, 12. század, ..., 13. század, 14. század, 15. század, 17. század, 18. század. Bővíteni index (5 több) »
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
A nyugati császárok listája és Frankfurt am Main · A nyugati császárok listája és Német-római Birodalom ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Frankfurt am Main · Ausztria és Német-római Birodalom ·
Északi-tenger
Az Északi-tenger egy beltenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.
Északi-tenger és Frankfurt am Main · Északi-tenger és Német-római Birodalom ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és Frankfurt am Main · Bajorország és Német-római Birodalom ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Frankfurt am Main · Bécs és Német-római Birodalom ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Frankfurt am Main · Európa és Német-római Birodalom ·
Evangélikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evangélikus kereszténység.
Evangélikus és Frankfurt am Main · Evangélikus és Német-római Birodalom ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Frankfurt am Main · Evangélikus kereszténység és Német-római Birodalom ·
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
Frankfurt am Main és Frankok · Frankok és Német-római Birodalom ·
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Frankfurt am Main és Habsburg–Lotaringiai-ház · Habsburg–Lotaringiai-ház és Német-római Birodalom ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Frankfurt am Main és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Német-római Birodalom ·
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Frankfurt am Main és Hétéves háború · Hétéves háború és Német-római Birodalom ·
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Frankfurt am Main és I. Ferenc magyar király · I. Ferenc magyar király és Német-római Birodalom ·
I. Frigyes német-római császár
I.
Frankfurt am Main és I. Frigyes német-római császár · I. Frigyes német-római császár és Német-római Birodalom ·
I. Károly frank császár
I.
Frankfurt am Main és I. Károly frank császár · I. Károly frank császár és Német-római Birodalom ·
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Frankfurt am Main és I. Napóleon francia császár · I. Napóleon francia császár és Német-római Birodalom ·
II. Frigyes német-római császár
II.
Frankfurt am Main és II. Frigyes német-római császár · II. Frigyes német-római császár és Német-római Birodalom ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Frankfurt am Main és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Német-római Birodalom ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Frankfurt am Main és Magyarország · Magyarország és Német-római Birodalom ·
Mainz
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa.
Frankfurt am Main és Mainz · Mainz és Német-római Birodalom ·
Német Aranybulla
Az Aranybulla trieri példánya, a 31 fejezetből álló dokumentumot hét eredeti példányban készítették el, és a ráfüggesztett aranypecsétről nevezték el IV. (Luxemburgi) Károly portréja az aranypecséten A német Aranybulla egy IV. (Luxemburgi) Károly által 1356-ban, a tartományurak nyomására kiadott okirat, mely a német-római birodalom alkotmányául szolgált.
Frankfurt am Main és Német Aranybulla · Német Aranybulla és Német-római Birodalom ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Frankfurt am Main és Németország · Német-római Birodalom és Németország ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Frankfurt am Main és Püspök · Német-római Birodalom és Püspök ·
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Frankfurt am Main és Porosz Királyság · Német-római Birodalom és Porosz Királyság ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Frankfurt am Main és Római Birodalom · Német-római Birodalom és Római Birodalom ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Frankfurt am Main és Reformáció · Német-római Birodalom és Reformáció ·
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Frankfurt am Main és Regensburg · Német-római Birodalom és Regensburg ·
V. Károly német-római császár
V.
Frankfurt am Main és V. Károly német-római császár · Német-római Birodalom és V. Károly német-római császár ·
Verduni szerződés
A három részre osztott Frank Birodalom, Nyugati Frank Királyság,Középső Frank Királyság és Keleti Frank Királyság Nagy Károly unokája, Lothár örökölte apjától az egész Frank Birodalmat a császári címmel együtt.
Frankfurt am Main és Verduni szerződés · Német-római Birodalom és Verduni szerződés ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Frankfurt am Main · 12. század és Német-római Birodalom ·
13. század
A 13.
13. század és Frankfurt am Main · 13. század és Német-római Birodalom ·
14. század
A 14.
14. század és Frankfurt am Main · 14. század és Német-római Birodalom ·
15. század
A 15.
15. század és Frankfurt am Main · 15. század és Német-római Birodalom ·
17. század
A 17.
17. század és Frankfurt am Main · 17. század és Német-római Birodalom ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Frankfurt am Main · 18. század és Német-római Birodalom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Frankfurt am Main és Német-római Birodalom
- Mi van a közös Frankfurt am Main és Német-római Birodalom
- Közötti hasonlóságok Frankfurt am Main és Német-római Birodalom
Összehasonlítását Frankfurt am Main és Német-római Birodalom
Frankfurt am Main 299 kapcsolatokat, ugyanakkor Német-római Birodalom 269. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 6.16% = 35 / (299 + 269).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Frankfurt am Main és Német-római Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: