Közötti hasonlóságok Francia–spanyol háború (1683–1684) és Habsburg-ház
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Habsburg-ház 22 közös dolog (a Uniópédia): A Szent Liga háborúja, Bécs ostroma (1683), Buda (történelmi település), Devolúciós háború, Elzász, Francia–holland háború, Harmincéves háború, Hétéves háború, I. Lipót magyar király, Kahlenbergi csata, Kurucok, Metz, Milánói Hercegség, Német-római Birodalom, Nijmegeni béke, Oszmán Birodalom, Pfalzi örökösödési háború, Regensburgi fegyverszünet, Strasbourg, Szent Liga (1684), XI. Ince pápa, XIV. Lajos francia király.
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
A Szent Liga háborúja és Francia–spanyol háború (1683–1684) · A Szent Liga háborúja és Habsburg-ház ·
Bécs ostroma (1683)
Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.
Bécs ostroma (1683) és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Bécs ostroma (1683) és Habsburg-ház ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Buda (történelmi település) és Habsburg-ház ·
Devolúciós háború
Az 1667–1668-as spanyol–francia háború, amelyet devolúciós háborúnak is neveznek, 1667 májusában robbant ki.
Devolúciós háború és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Devolúciós háború és Habsburg-ház ·
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Elzász és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Elzász és Habsburg-ház ·
Francia–holland háború
A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt.
Francia–holland háború és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Francia–holland háború és Habsburg-ház ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Harmincéves háború · Habsburg-ház és Harmincéves háború ·
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Hétéves háború · Hétéves háború és Habsburg-ház ·
I. Lipót magyar király
I.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és I. Lipót magyar király · Habsburg-ház és I. Lipót magyar király ·
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Kahlenbergi csata · Habsburg-ház és Kahlenbergi csata ·
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Kurucok · Habsburg-ház és Kurucok ·
Metz
Porte des Allemands Metz (kiejtés) város Franciaországban, Lotaringia régiójának és az itt található Moselle megyének a székhelye.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Metz · Habsburg-ház és Metz ·
Milánói Hercegség
A Milánói Hercegség egy államalakulat volt Észak-Itáliában 1395 és 1797 között.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Milánói Hercegség · Habsburg-ház és Milánói Hercegség ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Német-római Birodalom · Habsburg-ház és Német-római Birodalom ·
Nijmegeni béke
A nijmegeni béketárgyalások résztvevői (Henri Gascard festménye) A nijmegeni békeszerződés tulajdonképpen több egymáshoz kapcsolódó szerződés sorozata, amelyeket 1678–1679-ben kötöttek a kelet-németalföldi Nijmegen városában.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Nijmegeni béke · Habsburg-ház és Nijmegeni béke ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Oszmán Birodalom · Habsburg-ház és Oszmán Birodalom ·
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Pfalzi örökösödési háború · Habsburg-ház és Pfalzi örökösödési háború ·
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Regensburgi fegyverszünet · Habsburg-ház és Regensburgi fegyverszünet ·
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Strasbourg · Habsburg-ház és Strasbourg ·
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és Szent Liga (1684) · Habsburg-ház és Szent Liga (1684) ·
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és XI. Ince pápa · Habsburg-ház és XI. Ince pápa ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Francia–spanyol háború (1683–1684) és XIV. Lajos francia király · Habsburg-ház és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Francia–spanyol háború (1683–1684) és Habsburg-ház
- Mi van a közös Francia–spanyol háború (1683–1684) és Habsburg-ház
- Közötti hasonlóságok Francia–spanyol háború (1683–1684) és Habsburg-ház
Összehasonlítását Francia–spanyol háború (1683–1684) és Habsburg-ház
Francia–spanyol háború (1683–1684) 95 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg-ház 462. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 3.95% = 22 / (95 + 462).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia–spanyol háború (1683–1684) és Habsburg-ház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: