Közötti hasonlóságok Franciaország történelme és Habsburg-ház
Franciaország történelme és Habsburg-ház 39 közös dolog (a Uniópédia): Bourbon-ház, Cateau-cambrésis-i béke, Elzász, Firenze, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, Hétéves háború, Hugenották, I. Ferenc francia király, II. Fülöp spanyol király, II. Henrik francia király, II. Károly spanyol király, IV. Henrik francia király, Katolikus Liga (1576), Kálvinizmus, Metz, Milánói Hercegség, Nápolyi Királyság, Német-római Birodalom, Németalföld, Olaszország történelme, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Osztrák örökösödési háború, Pireneusok, Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, Reformáció, Spanyol örökösödési háború, Spanyol Birodalom, ..., Strasbourg, Száli törvény, V. Fülöp spanyol király, V. Károly német-római császár, Valois-ház, Velencei Köztársaság, VIII. Károly francia király, XI. Lajos francia király, XIV. Lajos francia király. Bővíteni index (9 több) »
Bourbon-ház
A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.
Bourbon-ház és Franciaország történelme · Bourbon-ház és Habsburg-ház ·
Cateau-cambrésis-i béke
A cateau-cambrésis-i békeszerződések, röviden cateau-cambrésis-i béke, amelyeket a 1559.
Cateau-cambrésis-i béke és Franciaország történelme · Cateau-cambrésis-i béke és Habsburg-ház ·
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Elzász és Franciaország történelme · Elzász és Habsburg-ház ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Firenze és Franciaország történelme · Firenze és Habsburg-ház ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Franciaország történelme és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Habsburg-ház ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Franciaország történelme és Harmincéves háború · Habsburg-ház és Harmincéves háború ·
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Franciaország történelme és Hétéves háború · Hétéves háború és Habsburg-ház ·
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
Franciaország történelme és Hugenották · Habsburg-ház és Hugenották ·
I. Ferenc francia király
I.
Franciaország történelme és I. Ferenc francia király · Habsburg-ház és I. Ferenc francia király ·
II. Fülöp spanyol király
II.
Franciaország történelme és II. Fülöp spanyol király · Habsburg-ház és II. Fülöp spanyol király ·
II. Henrik francia király
II.
Franciaország történelme és II. Henrik francia király · Habsburg-ház és II. Henrik francia király ·
II. Károly spanyol király
Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II.
Franciaország történelme és II. Károly spanyol király · Habsburg-ház és II. Károly spanyol király ·
IV. Henrik francia király
IV.
Franciaország történelme és IV. Henrik francia király · Habsburg-ház és IV. Henrik francia király ·
Katolikus Liga (1576)
A ligások fegyveres felvonulása (1590) A Katolikus Liga (franciául la ligue catholique) a francia vallásháborúk katolikus résztvevőinek szövetsége volt.
Franciaország történelme és Katolikus Liga (1576) · Habsburg-ház és Katolikus Liga (1576) ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Franciaország történelme és Kálvinizmus · Habsburg-ház és Kálvinizmus ·
Metz
Porte des Allemands Metz (kiejtés) város Franciaországban, Lotaringia régiójának és az itt található Moselle megyének a székhelye.
Franciaország történelme és Metz · Habsburg-ház és Metz ·
Milánói Hercegség
A Milánói Hercegség egy államalakulat volt Észak-Itáliában 1395 és 1797 között.
Franciaország történelme és Milánói Hercegség · Habsburg-ház és Milánói Hercegség ·
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
Franciaország történelme és Nápolyi Királyság · Habsburg-ház és Nápolyi Királyság ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Franciaország történelme és Német-római Birodalom · Habsburg-ház és Német-római Birodalom ·
Németalföld
'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.
Franciaország történelme és Németalföld · Habsburg-ház és Németalföld ·
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
Franciaország történelme és Olaszország történelme · Habsburg-ház és Olaszország történelme ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Franciaország történelme és Orosz Birodalom · Habsburg-ház és Orosz Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Franciaország történelme és Oszmán Birodalom · Habsburg-ház és Oszmán Birodalom ·
Osztrák örökösödési háború
Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. Károly német-római császár halála és leánya, Mária Terézia trónra lépése után robbant ki.
Franciaország történelme és Osztrák örökösödési háború · Habsburg-ház és Osztrák örökösödési háború ·
Pireneusok
A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.
Franciaország történelme és Pireneusok · Habsburg-ház és Pireneusok ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Franciaország történelme és Rákóczi-szabadságharc · Habsburg-ház és Rákóczi-szabadságharc ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Franciaország történelme és Római katolikus egyház · Habsburg-ház és Római katolikus egyház ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Franciaország történelme és Reformáció · Habsburg-ház és Reformáció ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Franciaország történelme és Spanyol örökösödési háború · Habsburg-ház és Spanyol örökösödési háború ·
Spanyol Birodalom
A Spanyol Birodalom (ismert még mint Hispán Monarchia vagy Katolikus Monarchia), Spanyolország és elődállamai által irányított gyarmatbirodalom volt 1492 és 1898 között.
Franciaország történelme és Spanyol Birodalom · Habsburg-ház és Spanyol Birodalom ·
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Franciaország történelme és Strasbourg · Habsburg-ház és Strasbourg ·
Száli törvény
A száli törvény 8. századból származó másolata (Bibliothèque nationale de France, Párizs) A száli törvény (Lex Salica) az Isala folyó (ma IJssel, Belgium) mentén megtelepült száli frankok törvénygyűjteménye volt.
Franciaország történelme és Száli törvény · Habsburg-ház és Száli törvény ·
V. Fülöp spanyol király
V.
Franciaország történelme és V. Fülöp spanyol király · Habsburg-ház és V. Fülöp spanyol király ·
V. Károly német-római császár
V.
Franciaország történelme és V. Károly német-római császár · Habsburg-ház és V. Károly német-római császár ·
Valois-ház
A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-ház egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott.
Franciaország történelme és Valois-ház · Habsburg-ház és Valois-ház ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Franciaország történelme és Velencei Köztársaság · Habsburg-ház és Velencei Köztársaság ·
VIII. Károly francia király
VIII.
Franciaország történelme és VIII. Károly francia király · Habsburg-ház és VIII. Károly francia király ·
XI. Lajos francia király
XI.
Franciaország történelme és XI. Lajos francia király · Habsburg-ház és XI. Lajos francia király ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Franciaország történelme és XIV. Lajos francia király · Habsburg-ház és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Franciaország történelme és Habsburg-ház
- Mi van a közös Franciaország történelme és Habsburg-ház
- Közötti hasonlóságok Franciaország történelme és Habsburg-ház
Összehasonlítását Franciaország történelme és Habsburg-ház
Franciaország történelme 632 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg-ház 462. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 3.56% = 39 / (632 + 462).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Franciaország történelme és Habsburg-ház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: