Közötti hasonlóságok Francia vallásháborúk és Németalföldi szabadságharc
Francia vallásháborúk és Németalföldi szabadságharc 7 közös dolog (a Uniópédia): Angol Királyság, Ferenc alençoni herceg, Harmincéves háború, IV. Henrik francia király, Kálvinizmus, Reformáció, Spanyolország.
Angol Királyság
Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.
Angol Királyság és Francia vallásháborúk · Angol Királyság és Németalföldi szabadságharc ·
Ferenc alençoni herceg
Monsieur Ferenc Herkules (Fontainebleau, Francia Királyság, 1555. március 18. – Château-Thierry, Francia Királyság, 1584. június 19.), Valois-házból származó francia királyi herceg, II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné legkisebb fiaként előbb Alençon, majd Anjou, Touraine, Château-Thierry és Brabant hercege, valamint Franciaország trónörököse 1574-től 1584-ben bekövetkezett haláláig.
Ferenc alençoni herceg és Francia vallásháborúk · Ferenc alençoni herceg és Németalföldi szabadságharc ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Francia vallásháborúk és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Németalföldi szabadságharc ·
IV. Henrik francia király
IV.
Francia vallásháborúk és IV. Henrik francia király · IV. Henrik francia király és Németalföldi szabadságharc ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Francia vallásháborúk és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Németalföldi szabadságharc ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Francia vallásháborúk és Reformáció · Németalföldi szabadságharc és Reformáció ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Francia vallásháborúk és Spanyolország · Németalföldi szabadságharc és Spanyolország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Francia vallásháborúk és Németalföldi szabadságharc
- Mi van a közös Francia vallásháborúk és Németalföldi szabadságharc
- Közötti hasonlóságok Francia vallásháborúk és Németalföldi szabadságharc
Összehasonlítását Francia vallásháborúk és Németalföldi szabadságharc
Francia vallásháborúk 69 kapcsolatokat, ugyanakkor Németalföldi szabadságharc 144. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 3.29% = 7 / (69 + 144).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia vallásháborúk és Németalföldi szabadságharc. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: