Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Francia területi nyelvváltozatok és Névelő
Francia területi nyelvváltozatok és Névelő 23 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Főnév, Francia nyelv, Hangsúly (nyelvészet), Hangtan, Határozó, Határozószó, Indulatszó, Jelző, Kommunikáció, Magánhangzó, Mássalhangzó, Melléknév, Mutató névmás, Nem (nyelvészet), Nyelvtan, Prozódia (nyelvészet), Regiszter (nyelvészet), Spanyol nyelv, Szám (nyelvészet), Szókincs.
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Francia területi nyelvváltozatok · Angol nyelv és Névelő ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Francia területi nyelvváltozatok · Determináns (nyelvészet) és Névelő ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Francia területi nyelvváltozatok · Elöljáró és Névelő ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Francia területi nyelvváltozatok és Főnév · Főnév és Névelő ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Francia területi nyelvváltozatok · Francia nyelv és Névelő ·
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Francia területi nyelvváltozatok és Hangsúly (nyelvészet) · Hangsúly (nyelvészet) és Névelő ·
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Francia területi nyelvváltozatok és Hangtan · Hangtan és Névelő ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Francia területi nyelvváltozatok és Határozó · Határozó és Névelő ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Francia területi nyelvváltozatok és Határozószó · Határozószó és Névelő ·
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Francia területi nyelvváltozatok és Indulatszó · Indulatszó és Névelő ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Francia területi nyelvváltozatok és Jelző · Jelző és Névelő ·
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
Francia területi nyelvváltozatok és Kommunikáció · Kommunikáció és Névelő ·
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Francia területi nyelvváltozatok és Magánhangzó · Magánhangzó és Névelő ·
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Francia területi nyelvváltozatok és Mássalhangzó · Mássalhangzó és Névelő ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Francia területi nyelvváltozatok és Melléknév · Melléknév és Névelő ·
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Francia területi nyelvváltozatok és Mutató névmás · Mutató névmás és Névelő ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Francia területi nyelvváltozatok és Nem (nyelvészet) · Névelő és Nem (nyelvészet) ·
Nyelvtan
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.
Francia területi nyelvváltozatok és Nyelvtan · Névelő és Nyelvtan ·
Prozódia (nyelvészet)
A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.
Francia területi nyelvváltozatok és Prozódia (nyelvészet) · Névelő és Prozódia (nyelvészet) ·
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Francia területi nyelvváltozatok és Regiszter (nyelvészet) · Névelő és Regiszter (nyelvészet) ·
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Francia területi nyelvváltozatok és Spanyol nyelv · Névelő és Spanyol nyelv ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Francia területi nyelvváltozatok és Szám (nyelvészet) · Névelő és Szám (nyelvészet) ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Francia területi nyelvváltozatok és Szókincs · Névelő és Szókincs ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Francia területi nyelvváltozatok és Névelő
- Mi van a közös Francia területi nyelvváltozatok és Névelő
- Közötti hasonlóságok Francia területi nyelvváltozatok és Névelő
Összehasonlítását Francia területi nyelvváltozatok és Névelő
Francia területi nyelvváltozatok 200 kapcsolatokat, ugyanakkor Névelő 55. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 9.02% = 23 / (200 + 55).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia területi nyelvváltozatok és Névelő. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
