Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Francia nyelv és Toldalék
Francia nyelv és Toldalék 31 közös dolog (a Uniópédia): Analitikus nyelv, Angol nyelv, Főnév, Felszólító mód, Flektáló nyelv, Görög nyelv, Gerstner Károly, Grammatika, Határozó, Határozószó, Igeidő, Igemód, Igenem, Indulatszó, Jövevényszó, Jelen idő (nyelvészet), Latin nyelv, Magyar nyelv, Melléknév, Morféma, Névmás, Névszó, Nem (nyelvészet), Nyelvészet, Rag, Segédige, Számnév, Szóösszetétel, Szóképzés, Szókincs, ..., Szótő. Bővíteni index (1 több) »
Analitikus nyelv
Az analitikus nyelv a jelentéstömörítés mértéke szempontjából olyan nyelv, amelyben a nyelvtani viszonyok kifejezése és legtöbbször a szóképzés jellemzően nem ragozással, toldalékolással, hanem különálló morfémákkal (elöljárószókkal, segédszókkal), valamint a szórend kötöttségével történik.
Analitikus nyelv és Francia nyelv · Analitikus nyelv és Toldalék ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Francia nyelv · Angol nyelv és Toldalék ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Francia nyelv és Főnév · Főnév és Toldalék ·
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Felszólító mód és Francia nyelv · Felszólító mód és Toldalék ·
Flektáló nyelv
A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.
Flektáló nyelv és Francia nyelv · Flektáló nyelv és Toldalék ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Francia nyelv és Görög nyelv · Görög nyelv és Toldalék ·
Gerstner Károly
Gerstner Károly (Dorog, 1952. március 12.) magyar nyelvész (nyelvtörténész, elsősorban a szókészlettörténet terén, lexikológus és lexikográfus), a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a PPKE BTK tanára.
Francia nyelv és Gerstner Károly · Gerstner Károly és Toldalék ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Francia nyelv és Grammatika · Grammatika és Toldalék ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Francia nyelv és Határozó · Határozó és Toldalék ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Francia nyelv és Határozószó · Határozószó és Toldalék ·
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Francia nyelv és Igeidő · Igeidő és Toldalék ·
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Francia nyelv és Igemód · Igemód és Toldalék ·
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Francia nyelv és Igenem · Igenem és Toldalék ·
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Francia nyelv és Indulatszó · Indulatszó és Toldalék ·
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Francia nyelv és Jövevényszó · Jövevényszó és Toldalék ·
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Francia nyelv és Jelen idő (nyelvészet) · Jelen idő (nyelvészet) és Toldalék ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Francia nyelv és Latin nyelv · Latin nyelv és Toldalék ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Francia nyelv és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Toldalék ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Francia nyelv és Melléknév · Melléknév és Toldalék ·
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Francia nyelv és Morféma · Morféma és Toldalék ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Francia nyelv és Névmás · Névmás és Toldalék ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Francia nyelv és Névszó · Névszó és Toldalék ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Francia nyelv és Nem (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Toldalék ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Francia nyelv és Nyelvészet · Nyelvészet és Toldalék ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Francia nyelv és Rag · Rag és Toldalék ·
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Francia nyelv és Segédige · Segédige és Toldalék ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Francia nyelv és Számnév · Számnév és Toldalék ·
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Francia nyelv és Szóösszetétel · Szóösszetétel és Toldalék ·
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Francia nyelv és Szóképzés · Szóképzés és Toldalék ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Francia nyelv és Szókincs · Szókincs és Toldalék ·
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Francia nyelv és Toldalék
- Mi van a közös Francia nyelv és Toldalék
- Közötti hasonlóságok Francia nyelv és Toldalék
Összehasonlítását Francia nyelv és Toldalék
Francia nyelv 293 kapcsolatokat, ugyanakkor Toldalék 72. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 8.49% = 31 / (293 + 72).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia nyelv és Toldalék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
