Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Francia nyelv és Szóalkotás

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Francia nyelv és Szóalkotás

Francia nyelv vs. Szóalkotás

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike. A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.

Közötti hasonlóságok Francia nyelv és Szóalkotás

Francia nyelv és Szóalkotás 29 közös dolog (a Uniópédia): Beszédhang, Betű, Birtokos személyjel, Elöljáró, Gerstner Károly, Határozószó, Ige, Indulatszó, Jövevényszó, Jersey, Kommunikáció, Latin nyelv, Magyar nyelv, Mondatszó, Morféma, Német nyelv, Névelő, Nyelvészet, Rag, Regiszter (nyelvészet), Románia, Szóösszetétel, Szóképzés, Szókincs, Szószerkezet, Szótag, Szótár, Szótő, Toldalék.

Beszédhang

A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.

Beszédhang és Francia nyelv · Beszédhang és Szóalkotás · Többet látni »

Betű

Betűk A betű a beszéd közben használt egyes hangok írott vagy nyomtatott jele.

Betű és Francia nyelv · Betű és Szóalkotás · Többet látni »

Birtokos személyjel

A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.

Birtokos személyjel és Francia nyelv · Birtokos személyjel és Szóalkotás · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Elöljáró és Francia nyelv · Elöljáró és Szóalkotás · Többet látni »

Gerstner Károly

Gerstner Károly (Dorog, 1952. március 12.) magyar nyelvész (nyelvtörténész, elsősorban a szókészlettörténet terén, lexikológus és lexikográfus), a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a PPKE BTK tanára.

Francia nyelv és Gerstner Károly · Gerstner Károly és Szóalkotás · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Francia nyelv és Határozószó · Határozószó és Szóalkotás · Többet látni »

Ige

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ige (nyelvészet).

Francia nyelv és Ige · Ige és Szóalkotás · Többet látni »

Indulatszó

A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.

Francia nyelv és Indulatszó · Indulatszó és Szóalkotás · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Francia nyelv és Jövevényszó · Jövevényszó és Szóalkotás · Többet látni »

Jersey

Jersey (ejtsd: dzsörzi, IPA) a Jersey Bailiffség egyik szigete, a Csatorna-szigetek legnagyobb és legnépesebb tagja.

Francia nyelv és Jersey · Jersey és Szóalkotás · Többet látni »

Kommunikáció

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

Francia nyelv és Kommunikáció · Kommunikáció és Szóalkotás · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Francia nyelv és Latin nyelv · Latin nyelv és Szóalkotás · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Francia nyelv és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szóalkotás · Többet látni »

Mondatszó

A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.

Francia nyelv és Mondatszó · Mondatszó és Szóalkotás · Többet látni »

Morféma

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.

Francia nyelv és Morféma · Morféma és Szóalkotás · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Francia nyelv és Német nyelv · Német nyelv és Szóalkotás · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Francia nyelv és Névelő · Névelő és Szóalkotás · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Francia nyelv és Nyelvészet · Nyelvészet és Szóalkotás · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Francia nyelv és Rag · Rag és Szóalkotás · Többet látni »

Regiszter (nyelvészet)

A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.

Francia nyelv és Regiszter (nyelvészet) · Regiszter (nyelvészet) és Szóalkotás · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Francia nyelv és Románia · Románia és Szóalkotás · Többet látni »

Szóösszetétel

A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.

Francia nyelv és Szóösszetétel · Szóösszetétel és Szóalkotás · Többet látni »

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Francia nyelv és Szóképzés · Szóalkotás és Szóképzés · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Francia nyelv és Szókincs · Szóalkotás és Szókincs · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Francia nyelv és Szószerkezet · Szóalkotás és Szószerkezet · Többet látni »

Szótag

A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.

Francia nyelv és Szótag · Szóalkotás és Szótag · Többet látni »

Szótár

A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.

Francia nyelv és Szótár · Szóalkotás és Szótár · Többet látni »

Szótő

A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.

Francia nyelv és Szótő · Szóalkotás és Szótő · Többet látni »

Toldalék

A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.

Francia nyelv és Toldalék · Szóalkotás és Toldalék · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Francia nyelv és Szóalkotás

Francia nyelv 293 kapcsolatokat, ugyanakkor Szóalkotás 104. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 7.30% = 29 / (293 + 104).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia nyelv és Szóalkotás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »