Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Francia nyelv és Nem (nyelvészet)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Francia nyelv és Nem (nyelvészet)

Francia nyelv vs. Nem (nyelvészet)

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike. A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Közötti hasonlóságok Francia nyelv és Nem (nyelvészet)

Francia nyelv és Nem (nyelvészet) 37 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Birtokos névmás, Determináns (nyelvészet), Főnév, Genf kanton, Határozatlan névmás, Indoeurópai nyelvcsalád, Jelző, Kérdő névmás, Latin nyelv, Magyar nyelv, Melléknév, Melléknévi igenév, Mondat (nyelvészet), Morféma, Mutató névmás, Német nyelv, Névelő, Névmás, Névszó, Nyelvészet, Nyelvtan, Rag, Regiszter (nyelvészet), Román nyelv, Segédige, Spanyol nyelv, Svájc, Szám (nyelvtan), Szóképzés, ..., Szókincs, Szótag, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Sztenderd nyelvváltozat, Toldalék, Vonatkozó névmás. Bővíteni index (7 több) »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Francia nyelv · Angol nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Birtokos névmás

A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy).

Birtokos névmás és Francia nyelv · Birtokos névmás és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Determináns (nyelvészet) és Francia nyelv · Determináns (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Francia nyelv és Főnév · Főnév és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Genf kanton

A Genfi köztársaság és kanton (franciául République et Canton de Genève; németül Republik und Kanton Genf; olaszul Repubblica e Canton Ginevra; romansul Republica e Chantun Genevra) Svájc legnyugatibb kantonja, melyet szinte teljes egészében körbevesz Franciaország.

Francia nyelv és Genf kanton · Genf kanton és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Határozatlan névmás

A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.

Francia nyelv és Határozatlan névmás · Határozatlan névmás és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Francia nyelv és Indoeurópai nyelvcsalád · Indoeurópai nyelvcsalád és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Francia nyelv és Jelző · Jelző és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Kérdő névmás

A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.

Francia nyelv és Kérdő névmás · Kérdő névmás és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Francia nyelv és Latin nyelv · Latin nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Francia nyelv és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Francia nyelv és Melléknév · Melléknév és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Melléknévi igenév

A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.

Francia nyelv és Melléknévi igenév · Melléknévi igenév és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Francia nyelv és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Morféma

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.

Francia nyelv és Morféma · Morféma és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Mutató névmás

Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).

Francia nyelv és Mutató névmás · Mutató névmás és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Francia nyelv és Német nyelv · Német nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Francia nyelv és Névelő · Névelő és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Francia nyelv és Névmás · Névmás és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Francia nyelv és Névszó · Névszó és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Francia nyelv és Nyelvészet · Nem (nyelvészet) és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvtan

A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.

Francia nyelv és Nyelvtan · Nem (nyelvészet) és Nyelvtan · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Francia nyelv és Rag · Nem (nyelvészet) és Rag · Többet látni »

Regiszter (nyelvészet)

A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.

Francia nyelv és Regiszter (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Francia nyelv és Román nyelv · Nem (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Segédige

A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.

Francia nyelv és Segédige · Nem (nyelvészet) és Segédige · Többet látni »

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.

Francia nyelv és Spanyol nyelv · Nem (nyelvészet) és Spanyol nyelv · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Francia nyelv és Svájc · Nem (nyelvészet) és Svájc · Többet látni »

Szám (nyelvtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szám (nyelvészet).

Francia nyelv és Szám (nyelvtan) · Nem (nyelvészet) és Szám (nyelvtan) · Többet látni »

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Francia nyelv és Szóképzés · Nem (nyelvészet) és Szóképzés · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Francia nyelv és Szókincs · Nem (nyelvészet) és Szókincs · Többet látni »

Szótag

A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.

Francia nyelv és Szótag · Nem (nyelvészet) és Szótag · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Francia nyelv és Személy (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Francia nyelv és Személyes névmás · Nem (nyelvészet) és Személyes névmás · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Francia nyelv és Sztenderd nyelvváltozat · Nem (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Toldalék

A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.

Francia nyelv és Toldalék · Nem (nyelvészet) és Toldalék · Többet látni »

Vonatkozó névmás

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.

Francia nyelv és Vonatkozó névmás · Nem (nyelvészet) és Vonatkozó névmás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Francia nyelv és Nem (nyelvészet)

Francia nyelv 293 kapcsolatokat, ugyanakkor Nem (nyelvészet) 61. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 10.45% = 37 / (293 + 61).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia nyelv és Nem (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »