Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Francia nyelv és Hangsúly (nyelvészet)
Francia nyelv és Hangsúly (nyelvészet) 24 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Beszédhang, Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Grammatika, Izom, Kínai nyelv, Kötőszó, Latin nyelv, Lengyel nyelv, Mondat (nyelvészet), Névelő, Olasz nyelv, Román nyelv, Segédige, Spanyol nyelv, Szókincs, Szórend, Szószerkezet, Szótag, Személyes névmás, Sztenderd nyelvváltozat, Viszonyszó, Vonatkozó névmás.
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Francia nyelv · Angol nyelv és Hangsúly (nyelvészet) ·
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Beszédhang és Francia nyelv · Beszédhang és Hangsúly (nyelvészet) ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Francia nyelv · Determináns (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvészet) ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Francia nyelv · Elöljáró és Hangsúly (nyelvészet) ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Francia nyelv és Grammatika · Grammatika és Hangsúly (nyelvészet) ·
Izom
A vázizom fokozódó nagyítású vázlatos képeken ábrázolva Az izmok (lat. musculus, ang. muscle, gör. sarx) összehúzódásra specializálódott szövetből felépülő állati szervek.
Francia nyelv és Izom · Hangsúly (nyelvészet) és Izom ·
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Francia nyelv és Kínai nyelv · Hangsúly (nyelvészet) és Kínai nyelv ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Francia nyelv és Kötőszó · Hangsúly (nyelvészet) és Kötőszó ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Francia nyelv és Latin nyelv · Hangsúly (nyelvészet) és Latin nyelv ·
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Francia nyelv és Lengyel nyelv · Hangsúly (nyelvészet) és Lengyel nyelv ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Francia nyelv és Mondat (nyelvészet) · Hangsúly (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Francia nyelv és Névelő · Hangsúly (nyelvészet) és Névelő ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Francia nyelv és Olasz nyelv · Hangsúly (nyelvészet) és Olasz nyelv ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Francia nyelv és Román nyelv · Hangsúly (nyelvészet) és Román nyelv ·
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Francia nyelv és Segédige · Hangsúly (nyelvészet) és Segédige ·
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Francia nyelv és Spanyol nyelv · Hangsúly (nyelvészet) és Spanyol nyelv ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Francia nyelv és Szókincs · Hangsúly (nyelvészet) és Szókincs ·
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Francia nyelv és Szórend · Hangsúly (nyelvészet) és Szórend ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Francia nyelv és Szószerkezet · Hangsúly (nyelvészet) és Szószerkezet ·
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Francia nyelv és Szótag · Hangsúly (nyelvészet) és Szótag ·
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Francia nyelv és Személyes névmás · Hangsúly (nyelvészet) és Személyes névmás ·
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Francia nyelv és Sztenderd nyelvváltozat · Hangsúly (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat ·
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Francia nyelv és Viszonyszó · Hangsúly (nyelvészet) és Viszonyszó ·
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Francia nyelv és Vonatkozó névmás · Hangsúly (nyelvészet) és Vonatkozó névmás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Francia nyelv és Hangsúly (nyelvészet)
- Mi van a közös Francia nyelv és Hangsúly (nyelvészet)
- Közötti hasonlóságok Francia nyelv és Hangsúly (nyelvészet)
Összehasonlítását Francia nyelv és Hangsúly (nyelvészet)
Francia nyelv 293 kapcsolatokat, ugyanakkor Hangsúly (nyelvészet) 61. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 6.78% = 24 / (293 + 61).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia nyelv és Hangsúly (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
