Közötti hasonlóságok Francia nyelv és Francia szókincs
Francia nyelv és Francia szókincs 79 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Angol nyelv, Arab nyelv, Arisztokrácia, Belgium, Beszédhang, Determináns (nyelvészet), Dialektus, Diplomácia, Elöljáró, Első világháború, Etimológia, Európa, Főnév, Főnévi igenév, Felszólító mód, Franciaország, Frankok, Gall nyelv, Gallia, Galloromán nyelvek, Gazdaság, Határozó, Határozószó, Helyesírás, I. e. 1. század, Igeragozás, Indulatszó, Informatika, ..., Internet, Jövevényszó, Jelző, Kötőszó, Közép-Európa, Latin nyelv, Lengyel nyelv, Lyon, Magyar nyelv, Melléknév, Német nyelv, Névmás, Olasz nyelv, Olaszország, Párizs, Perzsa nyelv, Politika, Québec (tartomány), Regiszter (nyelvészet), Reneszánsz, Spanyol nyelv, Szaknyelv, Szám (nyelvtan), Számnév, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szóképzés, Szókincs, Szótag, Szótő, Szubsztrátum, Szupersztrátum, Történelem, Toldalék, Tudomány, Viszonyszó, Vulgáris latin, 10. század, 12. század, 14. század, 16. század, 17. század, 18. század, 19. század, 20. század, 21. század, 5. század, 8. század, 9. század. Bővíteni index (49 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Francia nyelv · Amerikai Egyesült Államok és Francia szókincs ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és Francia nyelv · Anglia és Francia szókincs ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Francia nyelv · Angol nyelv és Francia szókincs ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Arab nyelv és Francia nyelv · Arab nyelv és Francia szókincs ·
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Arisztokrácia és Francia nyelv · Arisztokrácia és Francia szókincs ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Belgium és Francia nyelv · Belgium és Francia szókincs ·
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Beszédhang és Francia nyelv · Beszédhang és Francia szókincs ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Francia nyelv · Determináns (nyelvészet) és Francia szókincs ·
Dialektus
A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.
Dialektus és Francia nyelv · Dialektus és Francia szókincs ·
Diplomácia
A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.
Diplomácia és Francia nyelv · Diplomácia és Francia szókincs ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Francia nyelv · Elöljáró és Francia szókincs ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Francia nyelv · Első világháború és Francia szókincs ·
Etimológia
Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.
Etimológia és Francia nyelv · Etimológia és Francia szókincs ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Francia nyelv · Európa és Francia szókincs ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Francia nyelv és Főnév · Francia szókincs és Főnév ·
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Francia nyelv és Főnévi igenév · Francia szókincs és Főnévi igenév ·
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Felszólító mód és Francia nyelv · Felszólító mód és Francia szókincs ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Francia nyelv és Franciaország · Francia szókincs és Franciaország ·
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
Francia nyelv és Frankok · Francia szókincs és Frankok ·
Gall nyelv
A gall kelta nyelv, amelyet az ókorban beszéltek Galliában.
Francia nyelv és Gall nyelv · Francia szókincs és Gall nyelv ·
Gallia
Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.
Francia nyelv és Gallia · Francia szókincs és Gallia ·
Galloromán nyelvek
A galloromán nyelvek az újlatin nyelvek nyugati ágának egyik csoportja, amelyek az ókori Gallia, vagyis a mai Franciaország, Svájc bizonyos tartományai, illetve Olaszország északi részén alakultak ki.
Francia nyelv és Galloromán nyelvek · Francia szókincs és Galloromán nyelvek ·
Gazdaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gazdasági rendszer.
Francia nyelv és Gazdaság · Francia szókincs és Gazdaság ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Francia nyelv és Határozó · Francia szókincs és Határozó ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Francia nyelv és Határozószó · Francia szókincs és Határozószó ·
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Francia nyelv és Helyesírás · Francia szókincs és Helyesírás ·
I. e. 1. század
A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).
Francia nyelv és I. e. 1. század · Francia szókincs és I. e. 1. század ·
Igeragozás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Általános és határozott igeragozás.
Francia nyelv és Igeragozás · Francia szókincs és Igeragozás ·
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Francia nyelv és Indulatszó · Francia szókincs és Indulatszó ·
Informatika
Az informatika önálló tudományág, amely a különböző eszközökkel – de különösen a számítógéppel – megvalósított információkezeléssel, azaz az információ megszerzésével, (gyűjtésével), feldolgozásával, tárolásával, sokszorosításával és továbbításával foglalkozik.
Francia nyelv és Informatika · Francia szókincs és Informatika ·
Internet
A világháló (WWW) grafikus bemutatása, az információs struktúra a Wikipédia körül, ami a hiperhivatkozásokat reprezentálja Az internet olyan globális számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az internetprotokoll (IP) segítségével kommunikálnak.
Francia nyelv és Internet · Francia szókincs és Internet ·
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Francia nyelv és Jövevényszó · Francia szókincs és Jövevényszó ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Francia nyelv és Jelző · Francia szókincs és Jelző ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Francia nyelv és Kötőszó · Francia szókincs és Kötőszó ·
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Francia nyelv és Közép-Európa · Francia szókincs és Közép-Európa ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Francia nyelv és Latin nyelv · Francia szókincs és Latin nyelv ·
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Francia nyelv és Lengyel nyelv · Francia szókincs és Lengyel nyelv ·
Lyon
Lyon (arpitán nyelven Liyon) város Franciaországban, a Rhône-Alpes régió, Rhône megye és a Lyoni főegyházmegye székhelye.
Francia nyelv és Lyon · Francia szókincs és Lyon ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Francia nyelv és Magyar nyelv · Francia szókincs és Magyar nyelv ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Francia nyelv és Melléknév · Francia szókincs és Melléknév ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Francia nyelv és Német nyelv · Francia szókincs és Német nyelv ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Francia nyelv és Névmás · Francia szókincs és Névmás ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Francia nyelv és Olasz nyelv · Francia szókincs és Olasz nyelv ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Francia nyelv és Olaszország · Francia szókincs és Olaszország ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Francia nyelv és Párizs · Francia szókincs és Párizs ·
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Francia nyelv és Perzsa nyelv · Francia szókincs és Perzsa nyelv ·
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Francia nyelv és Politika · Francia szókincs és Politika ·
Québec (tartomány)
Québec egy kanadai tartomány az ország keleti részén.
Francia nyelv és Québec (tartomány) · Francia szókincs és Québec (tartomány) ·
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Francia nyelv és Regiszter (nyelvészet) · Francia szókincs és Regiszter (nyelvészet) ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Francia nyelv és Reneszánsz · Francia szókincs és Reneszánsz ·
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Francia nyelv és Spanyol nyelv · Francia szókincs és Spanyol nyelv ·
Szaknyelv
A szaknyelv vagy műnyelv azoknak a csoportnyelveknek az összefoglaló neve, amelyek foglalkozásokhoz kötődnek, illetőleg egyik meghatározójuk a szakmai azonosság (nyomdászok nyelve, orvosi nyelv stb.). A vadász, horgász, futball, kártya, tánc vagy más iránt érdeklődő, rajongó csoport nyelve már nehezebben foglalható össze ugyanezzel a műszóval, azonban mivel ezek is a foglalkozási, foglalatossági, valami iránt vonzódási stb.
Francia nyelv és Szaknyelv · Francia szókincs és Szaknyelv ·
Szám (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szám (nyelvészet).
Francia nyelv és Szám (nyelvtan) · Francia szókincs és Szám (nyelvtan) ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Francia nyelv és Számnév · Francia szókincs és Számnév ·
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Francia nyelv és Szóalkotás · Francia szókincs és Szóalkotás ·
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Francia nyelv és Szóösszetétel · Francia szókincs és Szóösszetétel ·
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Francia nyelv és Szóképzés · Francia szókincs és Szóképzés ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Francia nyelv és Szókincs · Francia szókincs és Szókincs ·
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Francia nyelv és Szótag · Francia szókincs és Szótag ·
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Francia nyelv és Szótő · Francia szókincs és Szótő ·
Szubsztrátum
A szubsztrátum (eredete a latin substratum, a sub- ’alsó-’ és a stratum ’réteg’ szavakból; alapréteg) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: alsóbb nyelvi réteg, amely – főként a meghódított és nyelvét elvesztő népek esetében – az alacsonyabb műveltségű vagy kisebb számú beolvadt (ős)lakosság eredeti nyelvének hatásait jelenti a spontán nyelvcsere útján felvett új nyelvben.
Francia nyelv és Szubsztrátum · Francia szókincs és Szubsztrátum ·
Szupersztrátum
A szupersztrátum (eredete a latin superstratum, a super- ’felső-’ és a stratum ’réteg’ szavakból) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: felsőbb nyelvi réteg, amely nyelvcsere során (pl. hódításkor) a magasabb kultúrájú vagy nagyobb számú lakosság (hódítók) nyelvének hatását jelenti az átvevő (meghódított) nép nyelvében.
Francia nyelv és Szupersztrátum · Francia szókincs és Szupersztrátum ·
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Francia nyelv és Történelem · Francia szókincs és Történelem ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Francia nyelv és Toldalék · Francia szókincs és Toldalék ·
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Francia nyelv és Tudomány · Francia szókincs és Tudomány ·
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Francia nyelv és Viszonyszó · Francia szókincs és Viszonyszó ·
Vulgáris latin
A Római Birodalom területe A vulgáris latin (latinul sermo vulgaris, azaz „köznyelv”) hagyományos értelemben a Római Birodalom lakossága által a birodalom utolsó évszázadaiban használt – és feltehetően egészen a 6. századig viszonylag egységes – latin köznyelv változatainak (dialektusainak és szociolektusainak) összességét jelenti.
Francia nyelv és Vulgáris latin · Francia szókincs és Vulgáris latin ·
10. század
A 10.
10. század és Francia nyelv · 10. század és Francia szókincs ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Francia nyelv · 12. század és Francia szókincs ·
14. század
A 14.
14. század és Francia nyelv · 14. század és Francia szókincs ·
16. század
A 16.
16. század és Francia nyelv · 16. század és Francia szókincs ·
17. század
A 17.
17. század és Francia nyelv · 17. század és Francia szókincs ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Francia nyelv · 18. század és Francia szókincs ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Francia nyelv · 19. század és Francia szókincs ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Francia nyelv · 20. század és Francia szókincs ·
21. század
Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek ---- A 21.
21. század és Francia nyelv · 21. század és Francia szókincs ·
5. század
Az 5.
5. század és Francia nyelv · 5. század és Francia szókincs ·
8. század
Az 8.
8. század és Francia nyelv · 8. század és Francia szókincs ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
9. század és Francia nyelv · 9. század és Francia szókincs ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Francia nyelv és Francia szókincs
- Mi van a közös Francia nyelv és Francia szókincs
- Közötti hasonlóságok Francia nyelv és Francia szókincs
Összehasonlítását Francia nyelv és Francia szókincs
Francia nyelv 293 kapcsolatokat, ugyanakkor Francia szókincs 411. Ami közös bennük 79, a Jaccard index 11.22% = 79 / (293 + 411).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia nyelv és Francia szókincs. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: