Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv

Alárendelés (nyelvészet) vs. Francia nyelv

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike. A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Közötti hasonlóságok Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv

Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv 31 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Főnév, Flektáló nyelv, Grammatika, Határozó, Határozószó, Jelző, Kötőszó, Kommunikáció, Latin nyelv, Magyar nyelv, Mellékmondat, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Névelő, Névmás, Névszó, Névszóragozás, Nem (nyelvészet), Nyelvészet, Rag, Román nyelv, Szóösszetétel, Szókincs, Szórend, Szószerkezet, Viszonyszó, ..., Vonatkozó névmás. Bővíteni index (1 több) »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Alárendelés (nyelvészet) és Angol nyelv · Angol nyelv és Francia nyelv · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Alárendelés (nyelvészet) és Determináns (nyelvészet) · Determináns (nyelvészet) és Francia nyelv · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Alárendelés (nyelvészet) és Elöljáró · Elöljáró és Francia nyelv · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Alárendelés (nyelvészet) és Főnév · Francia nyelv és Főnév · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Alárendelés (nyelvészet) és Flektáló nyelv · Flektáló nyelv és Francia nyelv · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Alárendelés (nyelvészet) és Grammatika · Francia nyelv és Grammatika · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Alárendelés (nyelvészet) és Határozó · Francia nyelv és Határozó · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Alárendelés (nyelvészet) és Határozószó · Francia nyelv és Határozószó · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Alárendelés (nyelvészet) és Jelző · Francia nyelv és Jelző · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Alárendelés (nyelvészet) és Kötőszó · Francia nyelv és Kötőszó · Többet látni »

Kommunikáció

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

Alárendelés (nyelvészet) és Kommunikáció · Francia nyelv és Kommunikáció · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Alárendelés (nyelvészet) és Latin nyelv · Francia nyelv és Latin nyelv · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Alárendelés (nyelvészet) és Magyar nyelv · Francia nyelv és Magyar nyelv · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Alárendelés (nyelvészet) és Mellékmondat · Francia nyelv és Mellékmondat · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Alárendelés (nyelvészet) és Melléknév · Francia nyelv és Melléknév · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Alárendelés (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Francia nyelv és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Alárendelés (nyelvészet) és Mondatrész · Francia nyelv és Mondatrész · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Alárendelés (nyelvészet) és Névelő · Francia nyelv és Névelő · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Alárendelés (nyelvészet) és Névmás · Francia nyelv és Névmás · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Alárendelés (nyelvészet) és Névszó · Francia nyelv és Névszó · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Alárendelés (nyelvészet) és Névszóragozás · Francia nyelv és Névszóragozás · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Alárendelés (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Francia nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Alárendelés (nyelvészet) és Nyelvészet · Francia nyelv és Nyelvészet · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Alárendelés (nyelvészet) és Rag · Francia nyelv és Rag · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Alárendelés (nyelvészet) és Román nyelv · Francia nyelv és Román nyelv · Többet látni »

Szóösszetétel

A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.

Alárendelés (nyelvészet) és Szóösszetétel · Francia nyelv és Szóösszetétel · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Alárendelés (nyelvészet) és Szókincs · Francia nyelv és Szókincs · Többet látni »

Szórend

A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.

Alárendelés (nyelvészet) és Szórend · Francia nyelv és Szórend · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Alárendelés (nyelvészet) és Szószerkezet · Francia nyelv és Szószerkezet · Többet látni »

Viszonyszó

A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.

Alárendelés (nyelvészet) és Viszonyszó · Francia nyelv és Viszonyszó · Többet látni »

Vonatkozó névmás

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.

Alárendelés (nyelvészet) és Vonatkozó névmás · Francia nyelv és Vonatkozó névmás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv

Alárendelés (nyelvészet) 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Francia nyelv 293. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 8.86% = 31 / (57 + 293).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »