Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Francia mondattan és Francia változatlan alakú szófajok
Francia mondattan és Francia változatlan alakú szófajok 21 közös dolog (a Uniópédia): Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Főmondat, Főnév, Francia nyelv, Határozó, Határozószó, Ige (nyelvészet), Igemód, Jelző, Kötőszó, Mellékmondat, Melléknév, Melléknévi igenév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Névelő, Névmás, Regiszter (nyelvészet), Szószerkezet, Vonatkozó névmás.
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Francia mondattan · Determináns (nyelvészet) és Francia változatlan alakú szófajok ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Francia mondattan · Elöljáró és Francia változatlan alakú szófajok ·
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Francia mondattan és Főmondat · Francia változatlan alakú szófajok és Főmondat ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Francia mondattan és Főnév · Francia változatlan alakú szófajok és Főnév ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia mondattan és Francia nyelv · Francia nyelv és Francia változatlan alakú szófajok ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Francia mondattan és Határozó · Francia változatlan alakú szófajok és Határozó ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Francia mondattan és Határozószó · Francia változatlan alakú szófajok és Határozószó ·
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Francia mondattan és Ige (nyelvészet) · Francia változatlan alakú szófajok és Ige (nyelvészet) ·
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Francia mondattan és Igemód · Francia változatlan alakú szófajok és Igemód ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Francia mondattan és Jelző · Francia változatlan alakú szófajok és Jelző ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Francia mondattan és Kötőszó · Francia változatlan alakú szófajok és Kötőszó ·
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Francia mondattan és Mellékmondat · Francia változatlan alakú szófajok és Mellékmondat ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Francia mondattan és Melléknév · Francia változatlan alakú szófajok és Melléknév ·
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Francia mondattan és Melléknévi igenév · Francia változatlan alakú szófajok és Melléknévi igenév ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Francia mondattan és Mondat (nyelvészet) · Francia változatlan alakú szófajok és Mondat (nyelvészet) ·
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Francia mondattan és Mondatrész · Francia változatlan alakú szófajok és Mondatrész ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Francia mondattan és Névelő · Francia változatlan alakú szófajok és Névelő ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Francia mondattan és Névmás · Francia változatlan alakú szófajok és Névmás ·
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Francia mondattan és Regiszter (nyelvészet) · Francia változatlan alakú szófajok és Regiszter (nyelvészet) ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Francia mondattan és Szószerkezet · Francia változatlan alakú szófajok és Szószerkezet ·
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Francia mondattan és Vonatkozó névmás · Francia változatlan alakú szófajok és Vonatkozó névmás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Francia mondattan és Francia változatlan alakú szófajok
- Mi van a közös Francia mondattan és Francia változatlan alakú szófajok
- Közötti hasonlóságok Francia mondattan és Francia változatlan alakú szófajok
Összehasonlítását Francia mondattan és Francia változatlan alakú szófajok
Francia mondattan 87 kapcsolatokat, ugyanakkor Francia változatlan alakú szófajok 41. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 16.41% = 21 / (87 + 41).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia mondattan és Francia változatlan alakú szófajok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
