Közötti hasonlóságok Francia Királyság és Habsburg–török háború (1663–64)
Francia Királyság és Habsburg–török háború (1663–64) 7 közös dolog (a Uniópédia): Armand Jean du Plessis de Richelieu, Habsburg-család, Harmincéves háború, Német-római Birodalom, Valois-ház, Vesztfáliai béke, XIV. Lajos francia király.
Armand Jean du Plessis de Richelieu
Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.
Armand Jean du Plessis de Richelieu és Francia Királyság · Armand Jean du Plessis de Richelieu és Habsburg–török háború (1663–64) ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Francia Királyság és Habsburg-család · Habsburg–török háború (1663–64) és Habsburg-család ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Francia Királyság és Harmincéves háború · Habsburg–török háború (1663–64) és Harmincéves háború ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Francia Királyság és Német-római Birodalom · Habsburg–török háború (1663–64) és Német-római Birodalom ·
Valois-ház
A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-ház egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott.
Francia Királyság és Valois-ház · Habsburg–török háború (1663–64) és Valois-ház ·
Vesztfáliai béke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmincéves háború#A vesztfáliai béke Kategória:1648 Kategória:Európa történelme Kategória:Békeszerződések en:Peace of Westphalia ca:Pau de Westfàlia cs:Vestfálský mír da:Westfalske fred de:Westfälischer Friede eo:Vestfalia Paco es:Paz de Westfalia fr:Traités de Westphalie he:שלום וסטפליה it:Pace di Westfalia ja:ヴェストファーレン条約 ko:베스트팔렌 조약 la:Pax Westphalica nl:Vrede van Westfalen no:Freden i Westfalen pl:Pokój westfalski 1648 pt:Paz de Vestfália ro:Pacea Westfalică ru:Вестфальский мир sk:Vestfálsky mier sl:Vestfalski mir sr:Вестфалски мир sv:Westfaliska freden tr:Vestfalya Antlaşması uk:Вестфальський мир 1648 zh:威斯特法倫和約.
Francia Királyság és Vesztfáliai béke · Habsburg–török háború (1663–64) és Vesztfáliai béke ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Francia Királyság és XIV. Lajos francia király · Habsburg–török háború (1663–64) és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Francia Királyság és Habsburg–török háború (1663–64)
- Mi van a közös Francia Királyság és Habsburg–török háború (1663–64)
- Közötti hasonlóságok Francia Királyság és Habsburg–török háború (1663–64)
Összehasonlítását Francia Királyság és Habsburg–török háború (1663–64)
Francia Királyság 122 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg–török háború (1663–64) 318. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 1.59% = 7 / (122 + 318).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Francia Királyság és Habsburg–török háború (1663–64). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: