Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Albert Einstein, Annalen der Physik, Annihiláció, Atom, Atommag, Diszperzió (optika), Elektromágneses hullám, Elektromágneses sugárzás, Elektromágnesség, Elektromos mező, Elektromos töltés, Elektron, Elemi részecske, Energia, Exciton, Fény, Fénysebesség, Fizikai állandó, Fonon, Fotokémia, Frekvencia, George Wald, Határozatlansági reláció, Hullám-részecske kettősség, Hullámvektor, Impulzus, Invariáns tömeg, Körfrekvencia, Klór, Kvantálás (fizika), Kvantum, Kvantumkriptográfia, Kvantummechanika, Kvantumszámítógép, Kvantumtérelmélet, Látás, Lézer, Lendület, Maxwell-egyenletek, Mágneses mező, Mértékelmélet (fizika), Megmaradási törvény, Mikroszkóp, Modern fizika, Momentum, Nyugalmi tömeg, Párkeltés, Planck-állandó, Polarizáció, Proton, ..., Részecskefizika, Relativisztikus tömeg, Speciális relativitáselmélet, Spin, Standard modell, Szimmetria, T-szimmetria, Téridő, Tömeg, Tömegközépponti rendszer, Törésmutató, Valószínűségi amplitúdó, Vákuum, Vektor. Bővíteni index (14 több) »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Foton és Albert Einstein · Többet látni »
Annalen der Physik
A több mint 200 éve megjelenő Annalen der Physik az egyik legjelentősebb tudományos folyóirat.
Új!!: Foton és Annalen der Physik · Többet látni »
Annihiláció
Az annihiláció (megsemmisülés) az az esemény, amikor egy elemi részecske az antirészecske-párjával találkozik, mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik.
Új!!: Foton és Annihiláció · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Foton és Atom · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Foton és Atommag · Többet látni »
Diszperzió (optika)
Az optika területén a diszperzió jelensége azt jelenti, hogy az elektromágneses hullám terjedési sebessége egy anyagi közegben függ a hullám frekvenciájától, illetve hullámhosszától.
Új!!: Foton és Diszperzió (optika) · Többet látni »
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: Foton és Elektromágneses hullám · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Foton és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Foton és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektromos mező
280x280px A villamos tér, másképpen az elektromos mező, vagy elektromos tér a fizikában az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti.
Új!!: Foton és Elektromos mező · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Foton és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Foton és Elektron · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Foton és Elemi részecske · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Foton és Energia · Többet látni »
Exciton
Egy elektron és egy elektronlyuk kötött állapota az exciton. Ezek az energiasáv-diagramon rendre a tiltott sáv felett illetve alatt tartózkodnak Az exciton a szilárdtestfizikában az a kvázirészecske, amelyet egy elektron és egy elektronlyuk kötött állapota alkot bizonyos félvezető, és szigetelő szilárdtestekben, illetve egyes folyadékokban.
Új!!: Foton és Exciton · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Foton és Fény · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Foton és Fénysebesség · Többet látni »
Fizikai állandó
Fizikai állandó minden olyan fizikai mennyiség, amely általános természetű, és időben változatlannak tételezhető fel.
Új!!: Foton és Fizikai állandó · Többet látni »
Fonon
A rács atomjainak kollektív elmozdulása, melynek leírását a szilárdtestfizikában a fononok adják. (Az ábra a szemléletesség kedvéért a valóságosnál jóval nagyobb kitéréseket ábrázol.) A szilárdtestfizikában fononoknak nevezzük a szilárdtesteket felépítő atomok kollektív rezgéseit leíró kvázirészecskéket.
Új!!: Foton és Fonon · Többet látni »
Fotokémia
A fotokémia a kémiának a fény hatására gerjesztett elektronállapotú molekulák kémiai folyamataival, illetve a kémiai folyamatokat kísérő – nem termikus gerjesztésű – fényjelenségekkel foglalkozó területe.
Új!!: Foton és Fotokémia · Többet látni »
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Új!!: Foton és Frekvencia · Többet látni »
George Wald
George Wald (New York, 1906. november 18. – Cambridge, Massachusetts, 1997. április 12.) amerikai fiziológus, neurobiológus.
Új!!: Foton és George Wald · Többet látni »
Határozatlansági reláció
A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.
Új!!: Foton és Határozatlansági reláció · Többet látni »
Hullám-részecske kettősség
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.
Új!!: Foton és Hullám-részecske kettősség · Többet látni »
Hullámvektor
#ÁTIRÁNYÍTÁS hullámszám.
Új!!: Foton és Hullámvektor · Többet látni »
Impulzus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lendület.
Új!!: Foton és Impulzus · Többet látni »
Invariáns tömeg
Az invariáns tömeg egy vagy több részecskéből álló rendszer nyugalmi tömege, ami minden inerciarendszerben ugyanaz, azaz egy Lorentz-invariáns (vagy másképpen Lorentz-skalár) mennyiség.
Új!!: Foton és Invariáns tömeg · Többet látni »
Körfrekvencia
Rezgések, hullámok gyakoriságának jellemzésére többféle paraméter is használható, ezek a hullámhossz, a frekvencia és a körfrekvencia.
Új!!: Foton és Körfrekvencia · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Foton és Klór · Többet látni »
Kvantálás (fizika)
A fizikában a kvantálás a klasszikus fizika kvantumelméleti megfogalmazását jelenti.
Új!!: Foton és Kvantálás (fizika) · Többet látni »
Kvantum
A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.
Új!!: Foton és Kvantum · Többet látni »
Kvantumkriptográfia
A kvantumkriptográfia a kriptográfia egy ága, mely a kvantummechanika lehetőségeit is kihasználó kriptográfiai módszerekkel foglalkozik.
Új!!: Foton és Kvantumkriptográfia · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Foton és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvantumszámítógép
A kvantumszámítógép olyan számítóeszköz, amelyik úgy végez számításokat, hogy kvantummechanikai jelenségeket használ, mint a kvantum-szuperpozíció és a kvantum-összefonódás.
Új!!: Foton és Kvantumszámítógép · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Foton és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Látás
A látás a vizuális információ feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem észlelhető tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés vezérlése.
Új!!: Foton és Látás · Többet látni »
Lézer
Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.
Új!!: Foton és Lézer · Többet látni »
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Új!!: Foton és Lendület · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Foton és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Foton és Mágneses mező · Többet látni »
Mértékelmélet (fizika)
#ÁTIRÁNYÍTÁS mértéktérelmélet.
Új!!: Foton és Mértékelmélet (fizika) · Többet látni »
Megmaradási törvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megmaradási tétel.
Új!!: Foton és Megmaradási törvény · Többet látni »
Mikroszkóp
Egyszerű egyokuláros ''(monokuláris)'' laboratóriumi/oktató mikroszkóp Egy Nikon alphaphot típusú binokuláris laboratóriumi/oktató mikroszkóp Egy modern kutatómikroszkóp higanygőzlámpa megvilágítással (fluoreszcenciamikroszkópiához). A készülék fel van szerelve digitális kamerával a fotózáshoz, ezen túlmenően számítógéphez is csatlakozik A mikroszkóp (görögül: mikron.
Új!!: Foton és Mikroszkóp · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Foton és Modern fizika · Többet látni »
Momentum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Momentum (egyértelműsítő lap).
Új!!: Foton és Momentum · Többet látni »
Nyugalmi tömeg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tömeg.
Új!!: Foton és Nyugalmi tömeg · Többet látni »
Párkeltés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Párképződés.
Új!!: Foton és Párkeltés · Többet látni »
Planck-állandó
A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.
Új!!: Foton és Planck-állandó · Többet látni »
Polarizáció
A polarizáció a transzverzális hullámok egy lehetséges tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy a rezgés a haladás irányára merőleges, egyetlen síkban zajlik.
Új!!: Foton és Polarizáció · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Foton és Proton · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Foton és Részecskefizika · Többet látni »
Relativisztikus tömeg
A relativisztikus tömeg egy mozgó test megnövekedett tehetetlen tömege a tömeg-energia ekvivalencia következtében.
Új!!: Foton és Relativisztikus tömeg · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Foton és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Foton és Spin · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Foton és Standard modell · Többet látni »
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Új!!: Foton és Szimmetria · Többet látni »
T-szimmetria
#ÁTIRÁNYÍTÁS Időtükrözés.
Új!!: Foton és T-szimmetria · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Foton és Téridő · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Foton és Tömeg · Többet látni »
Tömegközépponti rendszer
Tömegközépponti rendszernek hívjuk a fizikában azt az inerciarendszert, amelyben a rendszert alkotó részek (tömegek, részecskék) teljes impulzusa nulla.
Új!!: Foton és Tömegközépponti rendszer · Többet látni »
Törésmutató
Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége egy anyagi közegben kisebb, mint a vákuumban.
Új!!: Foton és Törésmutató · Többet látni »
Valószínűségi amplitúdó
A kvantummechanikában a valószínűségi amplitúdó egy komplex függvény, ami egy kvantumrendszer egy mérhető tulajdonságának valószínűségét ábrázolja (nem megadja, ld. lent).
Új!!: Foton és Valószínűségi amplitúdó · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Foton és Vákuum · Többet látni »
Vektor
A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.
Új!!: Foton és Vektor · Többet látni »
