Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Aceton, Alumínium, Ammónia, Arany (kémiai elem), Atmoszféra (mértékegység), Ólom, Ón, Benzol, Buborékkamra, Celsius-skála, Entalpia, Etanol, Ezüst, Fok, Folyadék, Gőz, Grafit, Hő, Hőmérséklet, Hidrogén, Higany, Joule, Kilogramm, Nitrogén, Nyomás, Oxigén, Pascal (mértékegység), Párolgás, Réz, Szén-dioxid, Tömeg, Vas, Víz, Volfrám.
Aceton
Az aceton a ketonok legkisebb szénatomszámú képviselője.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Aceton · Többet látni »
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Alumínium · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Ammónia · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Atmoszféra (mértékegység)
Az atmoszféra (jele: atm) a nyomás mértékegysége.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Atmoszféra (mértékegység) · Többet látni »
Ólom
Az ólom (nyelvújításkori magyar nevén ólmany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Ólom · Többet látni »
Ón
Az ón, nyelvújításkori nevén ónany kémiai elem, vegyjele Sn, amely a latin stannum szóból származik.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Ón · Többet látni »
Benzol
A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Benzol · Többet látni »
Buborékkamra
A buborékkamra részei A buborékkamra egy túlhevített átlátszó folyadékkal töltött edény, melyet a rajta áthaladó elektromosan töltött részecskék észlelésére használnak.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Buborékkamra · Többet látni »
Celsius-skála
A Celsius-skála egy hőmérsékleti skála.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Celsius-skála · Többet látni »
Entalpia
Az entalpia --> az állandó nyomáson lejátszódó folyamatok jellemzésére bevezetett – energia dimenziójú – termodinamikai állapotfüggvény (jele H, mértékegysége J), melynek értéke a rendszer belső energiája plusz a rendszer nyomásának és térfogatának szorzata.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Entalpia · Többet látni »
Etanol
Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Etanol · Többet látni »
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Ezüst · Többet látni »
Fok
Több helyen használatos a fok mértékegységként.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Fok · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Folyadék · Többet látni »
Gőz
1.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Gőz · Többet látni »
Grafit
A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotrop módosulata.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Grafit · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Hő · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Hőmérséklet · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Hidrogén · Többet látni »
Higany
A higany a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Higany · Többet látni »
Joule
A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Joule · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Kilogramm · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Nitrogén · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Nyomás · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Oxigén · Többet látni »
Pascal (mértékegység)
A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Pascal (mértékegység) · Többet látni »
Párolgás
A párolgás a folyékony anyagok felszínén lévő részecskék hő hatására bekövetkező halmazállapot-változása légnemű állapotba.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Párolgás · Többet látni »
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Réz · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Szén-dioxid · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Tömeg · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Vas · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Víz · Többet látni »
Volfrám
A volfrám fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Forrás (átalakulás) és Volfrám · Többet látni »
