Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Fokozás (nyelvészet) és Szófaj
Fokozás (nyelvészet) és Szófaj 22 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Elöljáró, Főnév, Francia nyelv, Határozó, Határozószó, Ige (nyelvészet), Jövevényszó, Kötőszó, Kiefer Ferenc, Latin nyelv, Magyar nyelv, Melléknév, Nyelv, Nyelvtani nem, Rag, Román nyelv, Szófajváltás, Szóképzés, Szókincs, Toldalék.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Adamikné Jászó Anna és Fokozás (nyelvészet) · Adamikné Jászó Anna és Szófaj ·
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Alany (nyelvészet) és Fokozás (nyelvészet) · Alany (nyelvészet) és Szófaj ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Fokozás (nyelvészet) · Elöljáró és Szófaj ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Fokozás (nyelvészet) és Főnév · Főnév és Szófaj ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Fokozás (nyelvészet) és Francia nyelv · Francia nyelv és Szófaj ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Fokozás (nyelvészet) és Határozó · Határozó és Szófaj ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Fokozás (nyelvészet) és Határozószó · Határozószó és Szófaj ·
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Fokozás (nyelvészet) és Ige (nyelvészet) · Ige (nyelvészet) és Szófaj ·
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Fokozás (nyelvészet) és Jövevényszó · Jövevényszó és Szófaj ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Fokozás (nyelvészet) és Kötőszó · Kötőszó és Szófaj ·
Kiefer Ferenc
Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Fokozás (nyelvészet) és Kiefer Ferenc · Kiefer Ferenc és Szófaj ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Fokozás (nyelvészet) és Latin nyelv · Latin nyelv és Szófaj ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Fokozás (nyelvészet) és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szófaj ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Fokozás (nyelvészet) és Melléknév · Melléknév és Szófaj ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Fokozás (nyelvészet) és Nyelv · Nyelv és Szófaj ·
Nyelvtani nem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).
Fokozás (nyelvészet) és Nyelvtani nem · Nyelvtani nem és Szófaj ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Fokozás (nyelvészet) és Rag · Rag és Szófaj ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Fokozás (nyelvészet) és Román nyelv · Román nyelv és Szófaj ·
Szófajváltás
A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.
Fokozás (nyelvészet) és Szófajváltás · Szófaj és Szófajváltás ·
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Fokozás (nyelvészet) és Szóképzés · Szófaj és Szóképzés ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Fokozás (nyelvészet) és Szókincs · Szófaj és Szókincs ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Fokozás (nyelvészet) és Szófaj
- Mi van a közös Fokozás (nyelvészet) és Szófaj
- Közötti hasonlóságok Fokozás (nyelvészet) és Szófaj
Összehasonlítását Fokozás (nyelvészet) és Szófaj
Fokozás (nyelvészet) 54 kapcsolatokat, ugyanakkor Szófaj 69. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 17.89% = 22 / (54 + 69).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fokozás (nyelvészet) és Szófaj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
