Kommunikáció

394 kapcsolatok: Aage Niels Bohr, Abdus Salam, Adam Riess, Alagúthatás, Alapvető kölcsönhatások, Albert A. Michelson, Albert Einstein, Alekszej Alekszejevics Abrikoszov, Alfred Kastler, Allotrópia, Amerikai Egyesült Államok, Andre Geim, Andrea Ghez, Andrej Dmitrijevics Szaharov, Anne L’Huillier, Antiproton, Anton Zeilinger, Argon, Arno Allan Penzias, Arthur Ashkin, Arthur B. McDonald, Arthur Compton, Asztrofizika, Atom, Atomóra, Atommag, Ausztria, Írország, Barry Barish, Békésy György, Belgium, Ben Roy Mottelson, Brian P. Schmidt, Buborékkamra, Burton Richter, Carl David Anderson, Carlo Rubbia, Charles Glover Barkla, Charles Thomson Rees Wilson, Ciklotron, Clinton Davisson, Compton-szórás, Cserenkov-effektus, Csillag, David J. Thouless, David J. Wineland, David Jonathan Gross, Dánia, Didier Queloz, Diffrakció, ..., Donna Strickland, Doppler-effektus, Duncan Haldane, Edward Mills Purcell, Edward Victor Appleton, Egyesült Királyság, Elektrogyenge kölcsönhatás, Elektron, Elektronmikroszkóp, Elemi részecske, Elemi töltés, Elméleti fizika, Enrico Fermi, Erős kölcsönhatás, Ernest Lawrence, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Fáziskontraszt-mikroszkóp, Félvezető, Fényelektromos jelenség, Feketetest-sugárzás, Felix Bloch, Ferromágnesség, Fizika, Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, François Englert, Franciaország, Francis William Aston, Franck–Hertz-kísérlet, Frank Wilczek, Frederick Reines, Gabriel Lippmann, Gamma-sugárzás, Gábor Dénes (fizikus), Gáz, Gérard Mourou, George Paget Thomson, George Smoot, Georges Charpak, Gerardus ’t Hooft, Giorgio Parisi, Grafén, Gravitáció, Gravitációs hullám, Guglielmo Marconi, Hall-effektus, Hannes Alfvén, Hans Albrecht Bethe, Hans Georg Dehmelt, Héjmodell, Hélium, Heike Kamerlingh Onnes, Hendrik Lorentz, Henri Becquerel, Hidrogén, Higgs-bozon, Hollandia, Holográfia, Hugh David Politzer, Hullámfüggvény, Igor Jevgenyjevics Tamm, India, Integrált áramkör, Interferencia, Isidor Isaac Rabi, J. Michael Kosterlitz, Jack Kilby, James Chadwick, James Franck, James Peebles, Jang Csen-ning, Japán, Johannes Diderik van der Waals, Johannes Hans Daniel Jensen, Johannes Stark, John Bardeen, John C. Mather, John Cockcroft, John William Strutt, Joseph John Thomson, Jukava Hideki, Julian Schwinger, Kanada, Karl Ferdinand Braun, Katódsugárzás, Kémiai elem, Kémiai Nobel-díj, Kétneutrínó-kísérlet, Kína, Ködkamra, Kettőscsillag, Kip Thorne, Klaus Hasselmann, Klaus von Klitzing, Koherencia (fizika), Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov, Kosiba Maszatosi, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Kozmikus sugárzás, Krausz Ferenc, Kristály, Kvantum-elektrodinamika, Kvantummechanika, Kvark, Lénárd Fülöp, Lézer, Leo Esaki, Leon Max Lederman, Lepton, Lev Davidovics Landau, Li Cseng-tao, Louis de Broglie, Luis Walter Alvarez, Magfizika, Magnetohidrodinamika, Magreakció, Magyarország, Maria Goeppert-Mayer, Marie Curie, Martin Lewis Perl, Martinus Veltman, Max Born, Max Planck, Max von Laue, Mézer, Mössbauer-effektus, Melvin Schwartz, Mezon, Michel Mayor, Michelson-interferométer, Murray Gell-Mann, Németország, Neutrínó, Neutrínóoszcilláció, Neutron, Nicolaas Bloembergen, Niels Bohr, Nikkel, Nobel-békedíj, Nobel-díj, Nukleon, Nyikolaj Gennagyijevics Baszov, Olaszország, Optika, Oroszország, Otto Stern, Owen Willans Richardson, Pakisztán, Patrick Blackett, Paul Dirac, Pauli-elv, Pavel Alekszejevics Cserenkov, Percy Williams Bridgman, Peter Debye, Peter Grünberg, Peter Higgs, Philip Warren Anderson, Pierre Agostini, Pierre Curie, Pieter Zeeman, Pjotr Leonyidovics Kapica, Plazma, Pozitron, Proton, Pulzár, Radioaktivitás, Rainer Weiss, Raman-szórás, Rádiócsillagászat, Részecskedetektor, Részecskefizika, Röntgencsillagászat, Röntgensugárzás, Reinhard Genzel, Rezonancia, Richard Feynman, Robert Betts Laughlin, Robert Coleman Richardson, Robert Millikan, Robert Woodrow Wilson, Roger Penrose, Samuel C. C. Ting, Saul Perlmutter, Sűrűség, Sheldon Lee Glashow, Simon van der Meer, Sokszálas proporcionális kamra, Steven Weinberg, Subrahmanyan Chandrasekhar, Svájc, Svéd Királyi Tudományos Akadémia, Svédország, Színképelemzés, Szilárdtestfizika, Szimmetria, Szovjetunió, Szuperfolyékonyság, Szupravezetés, Tau-lepton, Távíró, Termoszféra, Tomonaga Sinicsiró, Tranzisztor, Van der Waals-egyenlet, Vas, Victor Franz Hess, Világító dióda, Világítótorony, Vitalij Lazarevics Ginzburg, Walter Brattain, Werner Heisenberg, Wien-féle eltolódási törvény, Wigner Jenő, Wilhelm Conrad Röntgen, Wilhelm Wien, Willard Boyle, William Alfred Fowler, William Henry Bragg, William Lawrence Bragg, Wolfgang Ketterle, Wolfgang Pauli, Zeeman-hatás, Zsoresz Ivanovics Alfjorov, 1901, 1901 a tudományban, 1902 a tudományban, 1903 a tudományban, 1904 a tudományban, 1905 a tudományban, 1906 a tudományban, 1907 a tudományban, 1908, 1908 a tudományban, 1909 a tudományban, 1910 a tudományban, 1911 a tudományban, 1912 a tudományban, 1913 a tudományban, 1914 a tudományban, 1915 a tudományban, 1916 a tudományban, 1917 a tudományban, 1918 a tudományban, 1919 a tudományban, 1920 a tudományban, 1921 a tudományban, 1922, 1922 a tudományban, 1923 a tudományban, 1924 a tudományban, 1925 a tudományban, 1926 a tudományban, 1927 a tudományban, 1928 a tudományban, 1929 a tudományban, 1930 a tudományban, 1931 a tudományban, 1932 a tudományban, 1933 a tudományban, 1934 a tudományban, 1935 a tudományban, 1936, 1936 a tudományban, 1937 a tudományban, 1938 a tudományban, 1939 a tudományban, 1940 a tudományban, 1941 a tudományban, 1942 a tudományban, 1943 a tudományban, 1944 a tudományban, 1945 a tudományban, 1946 a tudományban, 1947 a tudományban, 1948 a tudományban, 1949 a tudományban, 1950 a tudományban, 1951 a tudományban, 1952 a tudományban, 1953 a tudományban, 1954 a tudományban, 1955 a tudományban, 1956 a tudományban, 1957 a tudományban, 1958 a tudományban, 1959 a tudományban, 1960 a tudományban, 1961, 1961 a tudományban, 1962 a tudományban, 1963 a tudományban, 1964 a tudományban, 1965 a tudományban, 1966 a tudományban, 1967 a tudományban, 1968 a tudományban, 1969 a tudományban, 1970 a tudományban, 1971 a tudományban, 1972 a tudományban, 1973 a tudományban, 1974 a tudományban, 1975, 1975 a tudományban, 1976 a tudományban, 1977 a tudományban, 1978 a tudományban, 1979 a tudományban, 1980 a tudományban, 1981 a tudományban, 1982 a tudományban, 1983 a tudományban, 1984 a tudományban, 1985 a tudományban, 1986 a tudományban, 1987 a tudományban, 1988 a tudományban, 1989 a tudományban, 1990 a tudományban, 1991 a tudományban, 1992 a tudományban, 1993 a tudományban, 1994 a tudományban, 1995 a tudományban, 1996 a tudományban, 1997 a tudományban, 1998 a tudományban, 1999 a tudományban, 2000 a tudományban, 2001 a tudományban, 2002 a tudományban, 2003 a tudományban, 2004 a tudományban, 2005 a tudományban, 2007 a tudományban, 2008 a tudományban, 2014 a tudományban, 2017 a tudományban, 2018 a tudományban, 2019 a tudományban, 2020 a tudományban, 2021 a tudományban, 2022, 2022 a tudományban. Bővíteni index (344 több) » « Shrink index

Aage Niels Bohr

Aage Niels Bohr (Koppenhága, 1922. június 19. – Koppenhága, 2009. szeptember 8.) Nobel-díjas dán magfizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Aage Niels Bohr · Többet látni »

Abdus Salam

Abdus Salam, (Jhang, Brit India, 1926. január 29. – Oxford, Egyesült Királyság, 1996. november 21.) Nobel-díjas pakisztáni fizikus, asztrofizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Abdus Salam · Többet látni »

Adam Riess

Adam Guy Riess (Washington, 1969. december 16. –) amerikai csillagász, fizikus, a Johns Hopkins Egyetem professzora és a Space Telescope Science Institute kutatója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Adam Riess · Többet látni »

Alagúthatás

Az alagúthatás (illetve alagúteffektus) kvantummechanikai jelenség.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Alagúthatás · Többet látni »

Alapvető kölcsönhatások

A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Alapvető kölcsönhatások · Többet látni »

Albert A. Michelson

Albert Abraham Michelson (Strzelno, 1852. december 19. – Pasadena, Kalifornia, 1931. május 9.) amerikai fizikus, 1907-ben első amerikaiként kapott Nobel-díjat a Michelson–Morley-kísérletért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Albert A. Michelson · Többet látni »

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Albert Einstein · Többet látni »

Alekszej Alekszejevics Abrikoszov

Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (orosz nyelven: Алексе́й Алексе́евич Абрико́сов) (Moszkva, 1928. június 25. – Palo Alto, 2017. március 29.) fizikai Nobel-díjas orosz-amerikai elméleti fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Alekszej Alekszejevics Abrikoszov · Többet látni »

Alfred Kastler

Alfred Kastler (Guebwiller, 1902. május 3. – Bandol, 1984. január 7.) Nobel-díjas francia (elzászi nemzetiségű) fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Alfred Kastler · Többet látni »

Allotrópia

A gyémánt és a grafit a szén allotrop módosulatai Egy kémiai elemnek azonos halmazállapotú, de többféle molekulaszerkezetű vagy különböző kristályszerkezetű változatban való előfordulását allotrópiának nevezzük.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Allotrópia · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Andre Geim

Andre Geim, Sir, (oroszul Андре́й Константи́нович Гейм) (Szovjetunió, Szocsi, 1958. október 21. –) oroszországi német származású fizikus, In: Physics World. Februar 2006, S. 8 aki 2010-ben Konsztantyin Novoszjolovval közösen elnyerte a fizikai Nobel-díjat, a grafénnel kapcsolatos kutatásaikért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Andre Geim · Többet látni »

Andrea Ghez

Andrea Ghez amerikai csillagász és asztrofizikus, aki elnyerte a 2020-as fizikai Nobel-díjat.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Andrea Ghez · Többet látni »

Andrej Dmitrijevics Szaharov

Andrej Dmitrijevics Szaharov (Moszkva, 1921. május 21. – Moszkva, 1989. december 14.), orosz magfizikus, politikai menekült, az 1975.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Andrej Dmitrijevics Szaharov · Többet látni »

Anne L’Huillier

Anne L’Huillier Nobel-díjas francia-svéd fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Anne L’Huillier · Többet látni »

Antiproton

Az antiproton a proton antirészecskéje, egy antibarion.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Antiproton · Többet látni »

Anton Zeilinger

Anton Zeilinger Nobel-díjas osztrák kvantumfizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Anton Zeilinger · Többet látni »

Argon

Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Argon · Többet látni »

Arno Allan Penzias

Arno Allan Penzias (München, 1933. április 26. –) amerikai fizikus, az 1978-as fizikai Nobel-díj társnyertese, aki a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezésével szerzett magának hírnevet tudományos körökben.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Arno Allan Penzias · Többet látni »

Arthur Ashkin

Arthur Ashkin (New York-Brooklyn, 1922. szeptember 2. – Rumson, New Jersey, 2020. szeptember 21.) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Arthur Ashkin · Többet látni »

Arthur B. McDonald

Arthur Bruce McDonald (Sydney, Új-Skócia, 1943. augusztus 29. –) Nobel-díjas kanadai asztrofizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Arthur B. McDonald · Többet látni »

Arthur Compton

Arthur Holly Compton (Wooster, Ohio, 1892. szeptember 10. – Berkeley, Kalifornia, 1962. március 15.) amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Arthur Compton · Többet látni »

Asztrofizika

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Asztrofizika · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Atom · Többet látni »

Atomóra

Atomóra A NIST által bemutatott kicsinyített óra áramköri lapkája Atomórának olyan típusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállítására.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Atomóra · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Atommag · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Ausztria · Többet látni »

Írország

Írország (angolul: Ireland, írül: Éire) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009. 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb. Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Írország · Többet látni »

Barry Barish

Barry Barish.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Barry Barish · Többet látni »

Békésy György

Békésy György (Georg von Békésy) (Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, 1972. június 13.) magyar–amerikai biofizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Békésy György · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Belgium · Többet látni »

Ben Roy Mottelson

Ben Roy Mottelson (Chicago, Illinois, 1926. július 9. – Koppenhága, 2022. május 13.) amerikai születésű, 1971-től dán, amerikai fizikus volt.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Ben Roy Mottelson · Többet látni »

Brian P. Schmidt

Brian P. Schmidt (Missoula, Montana, 1967. február 24. –) amerikai születésű ausztrál csillagász és fizikus, jelenleg az Ausztrál Nemzeti Egyetem Mount Stromlo Obszervatóriumának asztrofizikusa.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Brian P. Schmidt · Többet látni »

Buborékkamra

A buborékkamra részei A buborékkamra egy túlhevített átlátszó folyadékkal töltött edény, melyet a rajta áthaladó elektromosan töltött részecskék észlelésére használnak.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Buborékkamra · Többet látni »

Burton Richter

Burton Richter (New York-Brooklyn, 1931. március 22. – Stanford, Kalifornia, 2018. július 18.) amerikai fizikus, aki 1976-ban Nobel-díjat kapott Samuel Tinggel a J/ψ-részecske nevű szubatomi részecske felfedezéséért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Burton Richter · Többet látni »

Carl David Anderson

Anderson mezonok után kutat 1937-ben Carl David Anderson (New York, 1905. szeptember 3. – San Marino, Kalifornia, 1991. január 11.) Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Carl David Anderson · Többet látni »

Carlo Rubbia

Carlo Rubbia Carlo Rubbia (Gorizia, 1934. március 31. –) Nobel-díjas olasz fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Carlo Rubbia · Többet látni »

Charles Glover Barkla

Charles Glover Barkla (1877. június 7. – 1944. október 23.) Nobel-díjas angol fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Charles Glover Barkla · Többet látni »

Charles Thomson Rees Wilson

Charles Thomson Rees Wilson (Glencorse, 1869. február 14. – Carlops (Edinburgh közelében), 1959. november 15.) Nobel-díjas skót fizikus, a ködkamra kifejlesztője.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Charles Thomson Rees Wilson · Többet látni »

Ciklotron

A ciklotron olyan részecskegyorsító, amelyben töltött részecskék (például protonok, ionok) mágneses tér hatására spirális pályán haladnak belülről kifelé.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Ciklotron · Többet látni »

Clinton Davisson

Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra) Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1.) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Clinton Davisson · Többet látni »

Compton-szórás

A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Compton-szórás · Többet látni »

Cserenkov-effektus

A Cserenkov-sugárzás látható fényként jelenik meg egy kísérleti reaktorban Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Cserenkov-effektus · Többet látni »

Csillag

date.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Csillag · Többet látni »

David J. Thouless

David James Thouless Nobel- és Wolf-díjas brit-amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és David J. Thouless · Többet látni »

David J. Wineland

Nobel-díj nyertesek, 2012 David Jeffrey Wineland (Milwaukee, Wisconsin, 1944. február 24. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és David J. Wineland · Többet látni »

David Jonathan Gross

David Jonathan Gross (Washington, 1941. február 19. –) amerikai fizikus és húrelmélet kutató.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és David Jonathan Gross · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Dánia · Többet látni »

Didier Queloz

Didier Patrick Queloz svájci csillagász, aki elnyerte a 2019-es fizikai Nobel-díjat.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Didier Queloz · Többet látni »

Diffrakció

A diffrakció vagy elhajlás a fizikában egy olyan hullámtani jelenség, mely a hullám terjedése közben következik be, ha a hullámhosszával összemérhető méretű akadállyal találkozik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Diffrakció · Többet látni »

Donna Strickland

Donna Theo Strickland (Guelph, 1959. május 27. –) kanadai optikai fizikus és úttörő a lézerimpulzusok kutatásában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Donna Strickland · Többet látni »

Doppler-effektus

A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség, esetleg Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Doppler-effektus · Többet látni »

Duncan Haldane

Frederick Duncan Michael Haldane (London, 1951. szeptember 14. –) Nobel-díjas brit-szlovén fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Duncan Haldane · Többet látni »

Edward Mills Purcell

Edward Mills Purcell (Taylorville, Illinois, 1912. augusztus 30. – Cambridge, Massachusetts, 1997. március 7.) amerikai fizikus, aki 1952-ben Felix Blochhal megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a mágneses magrezonancia felfedezéséért folyadékokban és szilárd anyagokban.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Edward Mills Purcell · Többet látni »

Edward Victor Appleton

Edward Victor Appleton katonaként Sir Edward Victor Appleton (Bradford, 1892. szeptember 6. – Edinburgh, 1965. április 21.) Nobel-díjas brit csillagász, fizikus, az ionoszféra létezését mérésekkel igazolta.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Edward Victor Appleton · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Egyesült Királyság · Többet látni »

Elektrogyenge kölcsönhatás

Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Elektrogyenge kölcsönhatás · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Elektron · Többet látni »

Elektronmikroszkóp

Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Elektronmikroszkóp · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Elemi részecske · Többet látni »

Elemi töltés

Az elemi töltés egy fizikai állandó, melynek értéke a CODATA 2017-es ajánlása szerint: e.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Elemi töltés · Többet látni »

Elméleti fizika

Féregjárat: Einstein-Rosen híd (művészi ábrázolás) Az elméleti fizika a fizika azon ága, amely matematikai modellek és fizikai absztrakciók segítségével észszerűsíti, magyarázza és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Elméleti fizika · Többet látni »

Enrico Fermi

Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Enrico Fermi · Többet látni »

Erős kölcsönhatás

Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Erős kölcsönhatás · Többet látni »

Ernest Lawrence

Rabi Fermi és Lawrence (balról jobbra) Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8. – Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Ernest Lawrence · Többet látni »

Ernest Rutherford

Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Ernest Rutherford · Többet látni »

Erwin Schrödinger

Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Erwin Schrödinger · Többet látni »

Fáziskontraszt-mikroszkóp

Fáziskontraszt-mikroszkóp Fáziskontraszt-mikroszkóp kondenzorja A fáziskontraszt-mikroszkóp egy olyan fénymikroszkóp, amiben a leképezésben részt vevő fénynyalábok útjában a nyalábok alakját formáló és a közöttük lévő fáziskülönbséget befolyásoló optikai elemek vannak, így a nyalábok közötti interferencia eredményeképpen a mikroszkóp által létrehozott képen jobb lesz a kontraszt.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Fáziskontraszt-mikroszkóp · Többet látni »

Félvezető

Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Félvezető · Többet látni »

Fényelektromos jelenség

A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Fényelektromos jelenség · Többet látni »

Feketetest-sugárzás

A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Feketetest-sugárzás · Többet látni »

Felix Bloch

Felix Bloch (1905. október 23. – 1983. szeptember 10.) svájci fizikus, aki kivándorlása után főként az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Felix Bloch · Többet látni »

Ferromágnesség

A ferromágneses anyagban a mágneses momentumok a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A ferromágnesség a gyűjtőneve mindazon jelenségeknek, melyek során bizonyos anyagok (mint például a vas) állandó mágnesként viselkednek, vagy erősen kölcsönhatnak a mágnessel (vonzzák vagy taszítják egymást).

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Ferromágnesség · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Fizika · Többet látni »

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj

A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok névsora.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj · Többet látni »

François Englert

François Englert (Etterbeek, Belgium, 1932. november 6. –) Nobel-díjas belga elméleti fizikus, egyetemi tanár.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és François Englert · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Franciaország · Többet látni »

Francis William Aston

Francis William Aston (Harbone, 1877. szeptember 1. – Cambridge, 1945. november 20.) Nobel-díjas angol fizikus, a tömegspektrográf megalkotója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Francis William Aston · Többet látni »

Franck–Hertz-kísérlet

A James Franck és Gustav Hertz német fizikusok által 1914-ben a Berlini Egyetemen elvégzett Franck–Hertz-kísérlet volt az első, amely a Bohr-modell atomi energianívóinak létezését a fénykibocsátástól függetlenül is igazolta.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Franck–Hertz-kísérlet · Többet látni »

Frank Wilczek

Frank Wilczek (Mineola, New York, 1951. május 15. –) fizikai Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, matematikus, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Frank Wilczek · Többet látni »

Frederick Reines

Frederick Reines (Paterson, New Jersey, 1918. március 16. – Orange, Kalifornia, 1998. augusztus 26.) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Frederick Reines · Többet látni »

Gabriel Lippmann

Jonas Ferdinand Gabriel Lippmann (Bouneweg, ma Luxembourg része, 1845. augusztus 16. – SS France, Atlanti-óceán, 1921. július 13.) francia-luxemburgi fizikus és feltaláló.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Gabriel Lippmann · Többet látni »

Gamma-sugárzás

A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Gamma-sugárzás · Többet látni »

Gábor Dénes (fizikus)

Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Gábor Dénes (fizikus) · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Gáz · Többet látni »

Gérard Mourou

Gérard Mourou (Albertville, 1944. június 22. –) Nobel-díjas francia fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Gérard Mourou · Többet látni »

George Paget Thomson

George Paget Thomson Sir (Cambridge, 1892. május 3. – Cambridge, 1975. szeptember 10.) angol fizikus, az ugyancsak Nobel-díjas sir Joseph John Thomson (J.J. Thomson) fizikus fia.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és George Paget Thomson · Többet látni »

George Smoot

George Fitzgerald Smoot III (Yukon, Florida, 1945. február 20. –) amerikai asztrofizikus és kozmológus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és George Smoot · Többet látni »

Georges Charpak

Georges Charpak (Dąbrowica, 1924. augusztus 1. – Párizs, 2010. szeptember 29.) francia fizikus, aki 1992-ben fizikai Nobel-díjat kapott a sokszálas proporcionális kamra feltalálásáért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Georges Charpak · Többet látni »

Gerardus ’t Hooft

Gerardus („Gerard”) ’t Hooft (Den Helder, 1946. július 5. –) a holland Utrechti Egyetem Nobel-díjas elméleti fizika professzora.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Gerardus ’t Hooft · Többet látni »

Giorgio Parisi

Giorgio Parisi olasz fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Giorgio Parisi · Többet látni »

Grafén

A grafén a szén egy nanoszerkezetű allotrop módosulata, egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, melyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Grafén · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Gravitáció · Többet látni »

Gravitációs hullám

Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Gravitációs hullám · Többet látni »

Guglielmo Marconi

Guglielmo Marconi (Bologna, 1874. április 25. – Róma, 1937. július 20.) olasz fizikus és mérnök, a drótnélküli távíró feltalálója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Guglielmo Marconi · Többet látni »

Hall-effektus

áram irányával ellentétes) A Hall-effektus Edwin Hall által 1879-ben felfedezett jelenség, mely szerint, ha egy vezetőben vagy félvezetőben áram folyik, és azt mágneses térbe helyezzük, akkor az áramot hordozó részecskékre (fémeknél elektron) Lorentz-erő hat, ami azzal jár, hogy a vezető két oldalán potenciálkülönbség lesz.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hall-effektus · Többet látni »

Hannes Alfvén

Hannes Olof Gösta Alfvén (Norrköping, Svédország, 1908. május 30. – Djursholm, Svédország, 1995. április 2.) svéd Nobel-díjas plazmafizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hannes Alfvén · Többet látni »

Hans Albrecht Bethe

Hans Albrecht Bethe (Strasbourg, 1906. július 2. – Ithaca, New York, 2005. március 6.) német–amerikai Nobel-díjas fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hans Albrecht Bethe · Többet látni »

Hans Georg Dehmelt

Hans Georg Dehmelt (Görlitz, 1922. szeptember 9. – Seattle, Washington, 2017. március 7.) Nobel-díjas németországi születésű amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hans Georg Dehmelt · Többet látni »

Héjmodell

A héjmodell egyike a legkorábbi atommag-modelleknek.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Héjmodell · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hélium · Többet látni »

Heike Kamerlingh Onnes

Heike Kamerlingh Onnes (Groningen, Hollandia, 1853. szeptember 21. – Leiden, Hollandia, 1926. február 21.) holland Nobel-díjas fizikus, az alacsony hőmérsékletű technikák kutatója, a szupravezetés felfedezője.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Heike Kamerlingh Onnes · Többet látni »

Hendrik Lorentz

Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hendrik Lorentz · Többet látni »

Henri Becquerel

Antoine Henri Becquerel (ejtsd: antoán anri bekerel) (Párizs, Franciaország, 1852. december 15. – Le Croisic, Bretagne, Franciaország, 1908. augusztus 25.) francia fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Henri Becquerel · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hidrogén · Többet látni »

Higgs-bozon

A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Higgs-bozon · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hollandia · Többet látni »

Holográfia

A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Holográfia · Többet látni »

Hugh David Politzer

Hugh David Politzer (New York, 1949. augusztus 31. –) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hugh David Politzer · Többet látni »

Hullámfüggvény

A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Hullámfüggvény · Többet látni »

Igor Jevgenyjevics Tamm

Igor Tamm (teljes nevén Igor Jevgenyjevics Tamm,; Vlagyivosztok, 1895. július 8. – 1971. április 12., Moszkva) Nobel-díjas szovjet fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Igor Jevgenyjevics Tamm · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és India · Többet látni »

Integrált áramkör

Multiplexelt 4 sztereó csatornás analóg-digitális átalakító IC Integrált áramkör nagyított belső képe Az integrált áramkör (röviden IC, az angol Integrated Circuit rövidítéséből) félvezető lapkán (esetleg lapkákon) kialakított nagyon kis méretű áramkör.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Integrált áramkör · Többet látni »

Interferencia

'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik). Az idő előrehaladtával a hullámfrontok távolodni kezdenek a forrásoktól, a sötét területek (destruktív interferencia helye) viszont nem mozdulnak el. Az interferencia egy fizikai jelenség, akkor következik be, ha két különböző forrású, koherens hullám találkozik, azaz olyan hullámok, amelyek fáziskülönbsége állandó.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Interferencia · Többet látni »

Isidor Isaac Rabi

Isidor Isaac Rabi (Isador Rabi névváltozata is ismert) (Rymanów, 1898. július 29. – New York, 1988. január 11.) fizikai Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Isidor Isaac Rabi · Többet látni »

J. Michael Kosterlitz

John Michael Kosterlitz (Aberdeen, 1943. június 22. –) Nobel-díjas brit-amerikai fizikus, a Brown Egyetem professzora.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és J. Michael Kosterlitz · Többet látni »

Jack Kilby

Jack St.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Jack Kilby · Többet látni »

James Chadwick

Sir James Chadwick (Cheshire, 1891. október 20. – Cambridge, 1974. július 24.) Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és James Chadwick · Többet látni »

James Franck

James Franck (Hamburg, 1882. augusztus 26. – Göttingen, 1964. május 21.) Nobel-díjas német fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és James Franck · Többet látni »

James Peebles

Philip James Edwin Peebles – kanadai-amerikai asztrofizikus és kozmológus, aki elnyerte a 2019-es fizikai Nobel-díjat.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és James Peebles · Többet látni »

Jang Csen-ning

Jang Csen-ning (楊振寧 pinjin: Yáng Zhènníng, angolosított formában Chen Ning Franklin Yang) (Hofej, Anhuj, Kína, 1922. október 1. –) kínai-amerikai fizikus, aki a statisztikus fizika és a szimmetriaelvek területén dolgozott.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Jang Csen-ning · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Japán · Többet látni »

Johannes Diderik van der Waals

Johannes Diderik van der Waals (Leiden, 1837. november 23. – Amszterdam, 1923. március 8.) Nobel-díjas holland fizikus, a termodinamika egyik úttörője, a gázok és folyadékok állapotegyenletének megalkotója (Van der Waals-egyenlet).

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Johannes Diderik van der Waals · Többet látni »

Johannes Hans Daniel Jensen

Jensen emléktáblája a Heidelbergi Egyetem Elméleti Fizikai Intézetében Johannes Hans Daniel Jensen (Hamburg, 1907. június 25. – Heidelberg, 1973. február 11.) német atomfizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Johannes Hans Daniel Jensen · Többet látni »

Johannes Stark

Johannes Stark (Schickenhof (Freihung), 1874. április 15. – Traunstein, 1957. június 21.) fizikai Nobel-díjas német fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Johannes Stark · Többet látni »

John Bardeen

John Bardeen (Madison, Wisconsin, 1908. május 23. – Boston, Massachusetts, 1991. január 30.) amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és John Bardeen · Többet látni »

John C. Mather

John Cromwell Mather (Roanoke, Virginia, 1946. augusztus 27. –) Nobel-díjas amerikai asztrofizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és John C. Mather · Többet látni »

John Cockcroft

Sir John Douglas Cockcroft (Todmorden, Yorkshire. 1897. május 27. – Cambridge, 1967. szeptember 18.) fizikai Nobel-díjas angol fizikus, az angol radarrendszer kifejlesztőinek egyike.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és John Cockcroft · Többet látni »

John William Strutt

Báró John William Strutt, III.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és John William Strutt · Többet látni »

Joseph John Thomson

Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Joseph John Thomson · Többet látni »

Jukava Hideki

Jukava Hideki (湯川秀樹, nyugaton Hideki Yukawa) (Tokió, 1907. január 23. – Kiotó, 1981. szeptember 8.) elméleti fizikus, az első japán Nobel-díjas.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Jukava Hideki · Többet látni »

Julian Schwinger

Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Julian Schwinger · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kanada · Többet látni »

Karl Ferdinand Braun

Karl Ferdinand Braun (Fulda, 1850. június 6. – New York, 1918. április 20.) német feltaláló, Nobel-díjas fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Karl Ferdinand Braun · Többet látni »

Katódsugárzás

Crookes-cső Működő Crookes-cső Katódsugarak eltérülése mágneses mezőben Katódsugarak eltérülése ellentétes irányú mágneses mezőben 250x250px A katódsugárzás a katódsugárcsőben kialakuló elektronsugárzás hagyományos elnevezése.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Katódsugárzás · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai Nobel-díj

A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kémiai Nobel-díj · Többet látni »

Kétneutrínó-kísérlet

A kétneutrínó-kísérlet Leon Max Lederman, Melvin Schwartz, Jack Steinberger amerikai fizikusok és munkatársaik által elvégzett kísérlet, melynek eredményeként kiderült, hogy nem csak egyféle neutrínó van.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kétneutrínó-kísérlet · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kína · Többet látni »

Ködkamra

Wilson-féle ködkamra működés közben A ködkamrában látható nyomvonalak értelmezése A diffúziós ködkamra (másképpen Wilson-kamra) ionizáló sugárzások, töltött részecskék nyomát képes megmutatni.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Ködkamra · Többet látni »

Kettőscsillag

A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kettőscsillag · Többet látni »

Kip Thorne

Kip Stephen Thorne (Logan, Utah, 1940. június 1. –) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, jelentősen hozzájárult a gravitációs fizikai és az asztrofizikai kutatásokhoz.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kip Thorne · Többet látni »

Klaus Hasselmann

Klaus Hasselmann német fizikus, oceanográfus, klímakutató.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Klaus Hasselmann · Többet látni »

Klaus von Klitzing

Klaus von Klitzing (Schroda, 1943. június 28. –) német fizikus, aki a kvantum Hall-effektus felfedezésével vált ismertté, s amiért 1985-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Klaus von Klitzing · Többet látni »

Koherencia (fizika)

A koherencia a fizikában a hullámok olyan tulajdonsága, ami két egymással találkozó hullám közötti viszonyt jellemez.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Koherencia (fizika) · Többet látni »

Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov

Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov (Nyizsnyij Tagil, 1974. augusztus 23. –) brit-orosz fizikus, aki a grafén kutatása terén elért eredményeiért, Andre Geimmel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott 2010-ben.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov · Többet látni »

Kosiba Maszatosi

Kosiba Maszatosi (小柴昌俊, nyugaton Masatoshi Koshiba) (Tojohasi, Japán, 1926. szeptember 19. – Tokió, 2020. november 12.) Nobel-díjas japán fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kosiba Maszatosi · Többet látni »

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás

WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Többet látni »

Kozmikus sugárzás

A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kozmikus sugárzás · Többet látni »

Krausz Ferenc

Krausz Ferenc (Mór, 1962. május 17. –) Németországban élő és kutató Nobel-díjas, In memoriam Gábor Dénes-díszokleveles magyar fizikus, aki rendelkezik osztrák állampolgársággal is.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Krausz Ferenc · Többet látni »

Kristály

Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kristály · Többet látni »

Kvantum-elektrodinamika

A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika · Többet látni »

Kvark

right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Kvark · Többet látni »

Lénárd Fülöp

Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Lénárd Fülöp · Többet látni »

Lézer

Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Lézer · Többet látni »

Leo Esaki

Esaki Leo (született: Esaki Reona, japánul: 江崎 玲於奈) (Oszaka, 1925. március 12. –) japán fizikus, 1973-ban Ivan Giaeverrel és Brian Josephsonnal megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Leo Esaki · Többet látni »

Leon Max Lederman

Leon Max Lederman (New York, 1922. július 15. – Rexburg, Idaho, 2018. október 3.) Nobel-díjas amerikai kísérleti részecskefizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Leon Max Lederman · Többet látni »

Lepton

A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Lepton · Többet látni »

Lev Davidovics Landau

Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Lev Davidovics Landau · Többet látni »

Li Cseng-tao

Li Cseng-tao (李政道 Pinyin: Lǐ Zhèngdào, angolosított nevén Tsung-Dao Lee) (Sanghaj, 1926. november 24. –) kínai-amerikai fizikus, aki a nagyenergiájú részecskefizika, a szimmetriaelvek és a statisztikus fizika területén dolgozott.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Li Cseng-tao · Többet látni »

Louis de Broglie

Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Louis de Broglie · Többet látni »

Luis Walter Alvarez

Luis Walter Alvarez (San Francisco, Kalifornia, 1911. június 13. – Berkeley, Kalifornia, 1988. szeptember 1.) fizikai Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Luis Walter Alvarez · Többet látni »

Magfizika

A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Magfizika · Többet látni »

Magnetohidrodinamika

A napszél MHD-i szimulációja A ''Yamato 1'' hajó, az első működő MHD meghajtású prototípus Kóbe (Japán) kikötőjében (15 km/h sebességre volt képes) A magnetohidrodinamika (MHD) az a tudományág, amely az elektromos vezetőképességű folyadékok, ionizált gázok külső és/vagy önmaguk által generált elektromágneses erőterekben bekövetkezett mozgását tárgyalja önkonzisztens módon.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Magnetohidrodinamika · Többet látni »

Magreakció

A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Magreakció · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Magyarország · Többet látni »

Maria Goeppert-Mayer

Maria Goeppert-Mayer (Kattowitz, Lengyelország, 1906. június 28. – San Diego, Kalifornia, 1972. február 20.) lengyel születésű amerikai elméleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Maria Goeppert-Mayer · Többet látni »

Marie Curie

Maria Salomea Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel fizikus és vegyész, aki Franciaországban élt és tudományos eredményeit is itt érte el.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Marie Curie · Többet látni »

Martin Lewis Perl

Martin Lewis Perl (New York, 1927. június 24. – Palo Alto, Kalifornia, 2014. szeptember 30.) amerikai fizikus, aki 1995-ben kapott fizikai Nobel-díjat a tau-lepton felfedezéséért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Martin Lewis Perl · Többet látni »

Martinus Veltman

Martinus Justinus Godefriedus Veltman (Waalwijk, Hollandia, 1931. június 27. – Bilthoven, 2021. január 4.) Nobel-díjas holland fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Martinus Veltman · Többet látni »

Max Born

Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Max Born · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Max Planck · Többet látni »

Max von Laue

Max Theodor Felix von Laue (1879. október 9. – 1960. április 24.), Nobel-díjas német fizikus, a röntgenkrisztallográfia elméletének megalkotója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Max von Laue · Többet látni »

Mézer

Hidrogén rádiófrekvenciás kisülése, az első eleme a hidrogén mézernek A mézer olyan eszköz, amely koherens elektromágneses hullámokat hoz létre és sugároz ki.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Mézer · Többet látni »

Mössbauer-effektus

Mössbauer-elmélet sematikus ábra Bizonyos atommagok gamma-sugarak (gamma-foton) elnyelésekor az elnyelt sugárzást visszasugározzák, mégpedig megnövekedett hullámhossz tartományban.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Mössbauer-effektus · Többet látni »

Melvin Schwartz

Melvin Schwartz (New York, 1932. november 2. – Twin Falls, Idaho, 2006. augusztus 28.) amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Melvin Schwartz · Többet látni »

Mezon

A pozitív pion A 0-+ mezonnonett Az 1- - mezonnonett A mezonok kvarkokból felépülő szubatomi részecskék, amelyek egész spinnel rendelkeznek.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Mezon · Többet látni »

Michel Mayor

Michel Gustave Édouard Mayor svájci asztrofizikus, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének professor emeritusa, 2019-ben James Peebles kozmológussal és Didier Queloz csillagásszal megosztva elnyerte a fizikai Nobel-díjat.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Michel Mayor · Többet látni »

Michelson-interferométer

Michelson-interferométer A Michelson-interferométer (1887) Albert A. Michelson és Edward Morley által kifejlesztett interferométer, mely rendkívül pontos távolságmérést tesz lehetővé.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Michelson-interferométer · Többet látni »

Murray Gell-Mann

Murray Gell-Mann (New York, 1929. szeptember 15. – Santa Fe, 2019. május 24.) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Murray Gell-Mann · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Németország · Többet látni »

Neutrínó

A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Neutrínó · Többet látni »

Neutrínóoszcilláció

A neutrínóoszcilláció egy kvantummechanikai jelenség, mely során a neutrínó háromfajta íze (elektron, müon, tau) átalakul egymásba.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Neutrínóoszcilláció · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Neutron · Többet látni »

Nicolaas Bloembergen

Nicolaas Bloembergen (Dordrecht, 1920. március 11. – Tucson, Arizona, 2017. szeptember 5.) Nobel-díjas holland-amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Nicolaas Bloembergen · Többet látni »

Niels Bohr

Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Niels Bohr · Többet látni »

Nikkel

A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Nikkel · Többet látni »

Nobel-békedíj

Oslóban A Nobel-békedíj átadása, 2010 A Nobel-békedíj vagy béke-Nobel-díj egyike a hat Nobel-díjnak, melyeket a svéd iparmágnás és feltaláló, Alfred Nobel hagyatéka révén osztanak ki.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Nobel-békedíj · Többet látni »

Nobel-díj

Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Nobel-díj · Többet látni »

Nukleon

A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Nukleon · Többet látni »

Nyikolaj Gennagyijevics Baszov

Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (oroszul Николай Геннадиевич Басов) (Uszmany (ma Lipecki terület), 1922. december 14. – Moszkva, 2001. július 1.) Nobel-díjas orosz fizikus, a kvantumelektronika egyik megalapítója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Nyikolaj Gennagyijevics Baszov · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Olaszország · Többet látni »

Optika

Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Optika · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Oroszország · Többet látni »

Otto Stern

Otto Stern (Żory, Felső-Szilézia 1888. február 17. – Berkely, Kalifornia, 1969. augusztus 17.) német származású, 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Otto Stern · Többet látni »

Owen Willans Richardson

Niels Bohr (felül), Owen Willans Richardson (alul) 1927-ben a Solvay konferencián Sir Owen Willans Richardson, a Királyi Társaság tagja (FRS) (1879. április 26. – 1959. február 15.) brit fizikus volt, aki 1928-ban a termikus emisszió területén végzett kutatásai során felfedezett Richardson-törvényért fizikai Nobel-díjat kapott.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Owen Willans Richardson · Többet látni »

Pakisztán

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pakisztán · Többet látni »

Patrick Blackett

Patrick Blackett Nobel-díjas angol fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Patrick Blackett · Többet látni »

Paul Dirac

Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Paul Dirac · Többet látni »

Pauli-elv

Az elvet megfogalmazó Wolfgang Pauli A Pauli-elv (vagy Pauli-féle kizárási elv) a kvantummechanika egyik törvénye, amely azt mondja ki, hogy két azonos fermion (félegész spinű részecske) nem foglalhatja el ugyanazt a kvantumállapotot egy időben.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pauli-elv · Többet látni »

Pavel Alekszejevics Cserenkov

Pavel Alekszejevics Cserenkov (oroszul: Павел Алексеевич Черенков) (Novaja Csigla, 1904. július 28. – Moszkva, 1990. január 6.) Nobel-díjas szovjet fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pavel Alekszejevics Cserenkov · Többet látni »

Percy Williams Bridgman

Percy Williams Bridgman (Cambridge, Massachusetts, 1882. április 21. – Randolph, New Hampshire, 1961. augusztus 20.) amerikai kísérleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Percy Williams Bridgman · Többet látni »

Peter Debye

Peter Joseph William Debye (hollandul: Petrus Josephus Wilhelmus Debije) (Maastricht, 1884. március 24. – Ithaca, 1966. november 2.) holland-amerikai fizikokémikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Peter Debye · Többet látni »

Peter Grünberg

Peter Andreas Grünberg (Pilsen, 1939. május 18. – Jülich, 2018. április 7.) német fizikus, aki 2007-ben Nobel-díjat kapott a francia Albert Fert-tel az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Peter Grünberg · Többet látni »

Peter Higgs

Peter Ware Higgs (Newcastle upon Tyne, 1929. május 29. –) Nobel-díjas brit elméleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Peter Higgs · Többet látni »

Philip Warren Anderson

Philip Warren Anderson (Indianapolis, Indiana, 1923. december 13. – Princeton, New Jersey, 2020. március 29.) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Philip Warren Anderson · Többet látni »

Pierre Agostini

Pierre Agostini (Tunisz, 1941. július 13. –) francia-amerikai kísérleti fizikus, aki az attoszekundumos fényimpulzusok jellemzésére szolgáló RABBITT (reconstruction of attosecond beating by interference of two-photon transitions) technika feltalálásáról ismert.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pierre Agostini · Többet látni »

Pierre Curie

Pierre Cienter Curie (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.) fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pierre Curie · Többet látni »

Pieter Zeeman

Zeeman által készített fénykép az általa felfedezett hatásról Pieter Zeeman (Zonnemaire, Zeeland, Hollandia, 1865. május 25. – Amszterdam, 1943. október 9.) holland fizikus aki 1902-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Hendrik Lorentzcel, amiért felfedezte a róla elnevezett Zeeman-effektust.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pieter Zeeman · Többet látni »

Pjotr Leonyidovics Kapica

Pjotr Leonyidovics Kapica (oroszul: Пётр Леонидович Капица; 1894. július 8. – 1984. április 8.) szovjet mérnök, atomfizikus, akadémikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pjotr Leonyidovics Kapica · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Plazma · Többet látni »

Pozitron

A pozitron az elektron antirészecskéje.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pozitron · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Proton · Többet látni »

Pulzár

A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Pulzár · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Radioaktivitás · Többet látni »

Rainer Weiss

Rainer Weiss (sokszor Rai Weiss, Berlin, 1932. szeptember 29. –) német születésű amerikai fizikus, aki 2017-ben Nobel-díjat kapott a gravitációs hullámok kutatásában nyújtott munkájáért, Kip Thorne és Barry Barish fizikusokkal együtt.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Rainer Weiss · Többet látni »

Raman-szórás

Molekulák, atomok vagy egyéb részecskék tudvalevően képesek fénykvantum kibocsátására vagy elnyelésére, ha a rezonanciafeltétel E.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Raman-szórás · Többet látni »

Rádiócsillagászat

VLA rádió interferométer, New Mexico, USA A rádiócsillagászat a csillagászat olyan területe, amely az égi objektumokkal a rádióhullámok tartományában foglalkozik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Rádiócsillagászat · Többet látni »

Részecskedetektor

A részecskefizika területén részecskedetektoroknak vagy egyszerűen detektoroknak nevezzük a kozmikus sugárzásból, atommag-átalakulásból vagy nagy részecskegyorsítókból származó részecskék tulajdonságait (lendület, pálya, energia, sebesség, tömeg) vizsgáló eszközöket.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Részecskedetektor · Többet látni »

Részecskefizika

A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Részecskefizika · Többet látni »

Röntgencsillagászat

A röntgencsillagászat a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a röntgentartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Röntgencsillagászat · Többet látni »

Röntgensugárzás

A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Röntgensugárzás · Többet látni »

Reinhard Genzel

Reinhard Genzel német fizikus, aki 2020-ben Nobel-díjat kapott.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Reinhard Genzel · Többet látni »

Rezonancia

A rezonancia olyan gerjesztett kényszerrezgéseknél lép fel, amikor a gerjesztés frekvenciája a rezgésre kényszerített rendszer sajátfrekvenciájával megegyezik.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Rezonancia · Többet látni »

Richard Feynman

Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Richard Feynman · Többet látni »

Robert Betts Laughlin

Robert Betts Laughlin (Visalia, Kalifornia, 1950. november 1. –) amerikai fizikus, aki 1998-ban kapott fizikai Nobel-díjat a „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Robert Betts Laughlin · Többet látni »

Robert Coleman Richardson

Robert Coleman Richardson (Washington, 1937. június 26. – Ithaca, New York, 2013. február 19.) Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Robert Coleman Richardson · Többet látni »

Robert Millikan

Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Robert Millikan · Többet látni »

Robert Woodrow Wilson

Robert Woodrow Wilson (Houston, Texas, 1936. január 10. –) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyik felfedezője.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Robert Woodrow Wilson · Többet látni »

Roger Penrose

Roger Penrose Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Roger Penrose · Többet látni »

Samuel C. C. Ting

Samuel Chao Chung Ting (丁肇中 pinyin: Dīng Zhàozhōng) (Ann Arbor, Michigan, 1936. január 27. –) kínai–amerikai fizikus, aki 1976-ban kapott Nobel-díjat Burton Richterrel a J/ψ-részecske nevű szubatomi részecske felfedezéséért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Samuel C. C. Ting · Többet látni »

Saul Perlmutter

Saul Perlmutter (Champaign-Urbana, Illinois, 1959. szeptember 22. –) amerikai csillagász, fizikus, a Lawrance Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársa, illetve a Kaliforniai Egyetem professzora.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Saul Perlmutter · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Sűrűség · Többet látni »

Sheldon Lee Glashow

Sheldon Lee Glashow (New York, 1932. december 5. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Sheldon Lee Glashow · Többet látni »

Simon van der Meer

Simon van der Meer (Hága, 1925. november 24. – Genf, 2011. március 4.) holland gyorsítófizikus volt, aki 1984-ben Carlo Rubbiával megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a W- és Z-bozonok felfedezéséhez való hozzájárulásáért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Simon van der Meer · Többet látni »

Sokszálas proporcionális kamra

A drótkamra sematikus rajza Erővonalak és ekvipotenciális felületek keresztmetszete egy drótkamrában A drótkamra vagy többszálas proporcionális kamra (MWPC) vagy proporcionális kamra a proporcionális számláló egy típusa, amelyik töltött részecskéket és fotonokat detektál az ionizáló sugárzás részecskéi által keltett ionizáció mérésével.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Sokszálas proporcionális kamra · Többet látni »

Steven Weinberg

Steven Weinberg (New York, 1933. május 3. – Austin, 2021. július 23.) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Steven Weinberg · Többet látni »

Subrahmanyan Chandrasekhar

Subrahmanyan Chandrasekhar (Lahor Brit India, 1910. október 19. – Chicago, 1995. augusztus 21.), Nobel-díjas indiai származású amerikai fizikus, asztrofizikus és matematikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Subrahmanyan Chandrasekhar · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Svájc · Többet látni »

Svéd Királyi Tudományos Akadémia

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia (svédül: Kungliga Vetenskapsakademien, KVA) a svéd királyi akadémiák egyike.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Svéd Királyi Tudományos Akadémia · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Svédország · Többet látni »

Színképelemzés

Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Színképelemzés · Többet látni »

Szilárdtestfizika

Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Szilárdtestfizika · Többet látni »

Szimmetria

250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Szimmetria · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Szovjetunió · Többet látni »

Szuperfolyékonyság

A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Szuperfolyékonyság · Többet látni »

Szupravezetés

Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Szupravezetés · Többet látni »

Tau-lepton

A tauon (tau-részecske, tau-lepton) egy negatív elektromos töltésű elemi részecske, melynek.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Tau-lepton · Többet látni »

Távíró

Egy morzetávíró sematikus rajza (1. adó, 2. vevő, 3. megszakító, 4. áramforrás, 5. földelés, 6. vezeték, 7. elektromágnes, 8. írófej, 9. papírtekercs, 10. íróhenger, 11. továbbítóhenger, 12. papírszalag) A távíró célja az adattovábbítás nagy távolságra.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Távíró · Többet látni »

Termoszféra

A légkör szerkezete A termoszféra a légkörben a mezoszféra és az exoszféra között helyezkedik el, 85 km-től kb.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Termoszféra · Többet látni »

Tomonaga Sinicsiró

Tomonaga Sinicsiró (朝永 振一郎, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichirō Tomonaga) (Tokió, 1906. március 31. – Tokió, 1979. július 8.) japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Tomonaga Sinicsiró · Többet látni »

Tranzisztor

Különböző kialakítású tranzisztorok – az egyes típusok feletti feliratok a tranzisztor tokozását (kialakítását) jelzik A tranzisztor háromrétegű félvezető eszköz, amelyet túlnyomórészt gyenge villamos jelek erősítésére, továbbá jelek kapcsolására vagy feszültségstabilizálás céljára alkalmaznak.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Tranzisztor · Többet látni »

Van der Waals-egyenlet

Johannes Diderik van der Waals (1837 – 1923) A létező (reális) gázok tulajdonságai többé-kevésbé eltérnek az ideális gázok tulajdonságaitól.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Van der Waals-egyenlet · Többet látni »

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Vas · Többet látni »

Victor Franz Hess

Victor Franz Hess (Deutschfeistritz, 1883. június 24. – Mount Vernon, 1964. december 17.) osztrák-amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Victor Franz Hess · Többet látni »

Világító dióda

Kék fényt kibocsátó dióda, UV-LED LED-ek különböző tokozásban, színben és méretben LED-ek különböző méretben, balról jobbra: 8, 5, 3 mm-es fejátmérővel(balról összehasonlításképpen egy gyufaszál) A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Világító dióda · Többet látni »

Világítótorony

Világítótorony az Atlanti óceáni Bishop-Rock szigeten, a legkisebb olyan sziget a világon, amelyen egy építmény is állhttp://www.erdekesvilag.hu/bishop-rock-sziget-a-legkisebb-sziget-a-vilagon-amin-epulet-all/ Bishop-Rock sziget – a legkisebb sziget a világon, amin épület áll, erdekesvilag.hu Világítótorony a világ végén Ushuaiában, Argentínában A világítótorony jelzőfényt vagy/és jelzőhangot adó épület, torony, esetleg vázszerkezet, ami segíti a tengeri hajósokat a navigációban.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Világítótorony · Többet látni »

Vitalij Lazarevics Ginzburg

Vitalij Lazarevics Ginzburg (oroszul: Виталий Лазаревич Гинзбург; Moszkva, 1916. október 4. – Moszkva, 2009. november 8.) fizikai Nobel-díjas orosz elméleti fizikus és asztrofizikus, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, Igor Jevgenyjevics Tamm utódja az FIAN (Lebegyev Fizikai Kutatóintézet) igazgatói posztján.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Vitalij Lazarevics Ginzburg · Többet látni »

Walter Brattain

Walter Houser Brattain (Kína, Amoy, 1902. február 10. – Seattle, Washington, 1987. október 13.) Nobel-díjas amerikai feltaláló, fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Walter Brattain · Többet látni »

Werner Heisenberg

Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Werner Heisenberg · Többet látni »

Wien-féle eltolódási törvény

A Wien-féle eltolódási törvényt, azaz a fekete test sugárzásának hullámhossza és hőmérséklete közötti összefüggést Wilhelm Wien (1864–1928) német fizikus írta le első ízben.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Wien-féle eltolódási törvény · Többet látni »

Wigner Jenő

Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Wigner Jenő · Többet látni »

Wilhelm Conrad Röntgen

Wilhelm Conrad Röntgen (Lennep, ma Remscheid része, 1845. március 27. – München, 1923. február 10.) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Wilhelm Conrad Röntgen · Többet látni »

Wilhelm Wien

Wilhelm Wien (Gafken, 1864. január 13. – München, 1928. augusztus 30.) német fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Wilhelm Wien · Többet látni »

Willard Boyle

Willard Sterling Boyle (Amherst, 1924. augusztus 19. – Wallace, 2011. május 7.) kanadai-amerikai fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Willard Boyle · Többet látni »

William Alfred Fowler

William Alfred Fowler (Pittsburgh, Pennsylvania, 1911. augusztus 9. – Pasadena, Kalifornia, 1995. március 14.) amerikai Nobel-díjas asztrofizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és William Alfred Fowler · Többet látni »

William Henry Bragg

William Henry Bragg Sir (Westward, Cumberland, 1862. július 2. – London, 1942. március 10.) Nobel-díjas angol fizikus, kémikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és William Henry Bragg · Többet látni »

William Lawrence Bragg

William Lawrence Bragg Sir (Adelaide, Ausztrália, 1890. március 31. – Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. július 1.) ausztrál születésű Nobel-díjas angol fizikus, röntgenkrisztallográfus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és William Lawrence Bragg · Többet látni »

Wolfgang Ketterle

Wolfgang Ketterle (Heidelberg, Németország, 1957. október 21. –) német származású amerikai fizikus, aki 2001-ben kapott fizikai Nobel-díjat a munkásságáért.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Wolfgang Ketterle · Többet látni »

Wolfgang Pauli

Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Wolfgang Pauli · Többet látni »

Zeeman-hatás

Zeeman-hatás Zeeman-hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a mágneses tér a színképvonalakat két vagy három komponensre bontja fel.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Zeeman-hatás · Többet látni »

Zsoresz Ivanovics Alfjorov

Zsoresz Ivanovics Alfjorov (orosz: Жорес Иванович Алфёров; belorusz: Жарэс Іванавіч Алфёраў; angol: Zhores Alferov, Vityebszk, 1930. március 15. − 2019. március 1.) fehérorosz, szovjet és orosz fizikus és tudós, aki jelentősen hozzájárult a korszerű heterostrukturált fizika és elektronika tudományának kialakulásához.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és Zsoresz Ivanovics Alfjorov · Többet látni »

1901

Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1901 · Többet látni »

1901 a tudományban

Az 1901.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1901 a tudományban · Többet látni »

1902 a tudományban

Az 1902.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1902 a tudományban · Többet látni »

1903 a tudományban

Az 1903.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1903 a tudományban · Többet látni »

1904 a tudományban

Az 1904.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1904 a tudományban · Többet látni »

1905 a tudományban

Az 1905.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1905 a tudományban · Többet látni »

1906 a tudományban

Az 1906.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1906 a tudományban · Többet látni »

1907 a tudományban

Az 1907.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1907 a tudományban · Többet látni »

1908

II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1908 · Többet látni »

1908 a tudományban

Az 1908.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1908 a tudományban · Többet látni »

1909 a tudományban

Az 1909.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1909 a tudományban · Többet látni »

1910 a tudományban

Az 1910.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1910 a tudományban · Többet látni »

1911 a tudományban

Az 1911.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1911 a tudományban · Többet látni »

1912 a tudományban

Az 1912.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1912 a tudományban · Többet látni »

1913 a tudományban

Az 1913.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1913 a tudományban · Többet látni »

1914 a tudományban

Az 1914.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1914 a tudományban · Többet látni »

1915 a tudományban

Az 1915.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1915 a tudományban · Többet látni »

1916 a tudományban

Az 1916.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1916 a tudományban · Többet látni »

1917 a tudományban

Az 1917.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1917 a tudományban · Többet látni »

1918 a tudományban

Az 1918.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1918 a tudományban · Többet látni »

1919 a tudományban

Az 1919.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1919 a tudományban · Többet látni »

1920 a tudományban

Az 1920.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1920 a tudományban · Többet látni »

1921 a tudományban

Az 1921.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1921 a tudományban · Többet látni »

1922

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1922 · Többet látni »

1922 a tudományban

Az 1922.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1922 a tudományban · Többet látni »

1923 a tudományban

Az 1923.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1923 a tudományban · Többet látni »

1924 a tudományban

Az 1924.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1924 a tudományban · Többet látni »

1925 a tudományban

Az 1925.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1925 a tudományban · Többet látni »

1926 a tudományban

Az 1926.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1926 a tudományban · Többet látni »

1927 a tudományban

Az 1927.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1927 a tudományban · Többet látni »

1928 a tudományban

Az 1928.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1928 a tudományban · Többet látni »

1929 a tudományban

Az 1929.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1929 a tudományban · Többet látni »

1930 a tudományban

Az 1930.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1930 a tudományban · Többet látni »

1931 a tudományban

Az 1931.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1931 a tudományban · Többet látni »

1932 a tudományban

Az 1932.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1932 a tudományban · Többet látni »

1933 a tudományban

Az 1933.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1933 a tudományban · Többet látni »

1934 a tudományban

Az 1934.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1934 a tudományban · Többet látni »

1935 a tudományban

Az 1935.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1935 a tudományban · Többet látni »

1936

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1936 · Többet látni »

1936 a tudományban

Az 1936.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1936 a tudományban · Többet látni »

1937 a tudományban

Az 1937.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1937 a tudományban · Többet látni »

1938 a tudományban

Az 1938.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1938 a tudományban · Többet látni »

1939 a tudományban

Az 1939.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1939 a tudományban · Többet látni »

1940 a tudományban

Az 1940.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1940 a tudományban · Többet látni »

1941 a tudományban

Az 1941.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1941 a tudományban · Többet látni »

1942 a tudományban

Az 1942.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1942 a tudományban · Többet látni »

1943 a tudományban

Az 1943.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1943 a tudományban · Többet látni »

1944 a tudományban

Az 1944.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1944 a tudományban · Többet látni »

1945 a tudományban

Az 1945.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1945 a tudományban · Többet látni »

1946 a tudományban

Az 1946.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1946 a tudományban · Többet látni »

1947 a tudományban

Az 1947.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1947 a tudományban · Többet látni »

1948 a tudományban

Az 1948.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1948 a tudományban · Többet látni »

1949 a tudományban

Az 1949.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1949 a tudományban · Többet látni »

1950 a tudományban

Az 1950.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1950 a tudományban · Többet látni »

1951 a tudományban

Az 1951.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1951 a tudományban · Többet látni »

1952 a tudományban

Az 1952.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1952 a tudományban · Többet látni »

1953 a tudományban

Az 1953.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1953 a tudományban · Többet látni »

1954 a tudományban

Az 1954.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1954 a tudományban · Többet látni »

1955 a tudományban

Az 1955.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1955 a tudományban · Többet látni »

1956 a tudományban

Az 1956.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1956 a tudományban · Többet látni »

1957 a tudományban

Az 1957.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1957 a tudományban · Többet látni »

1958 a tudományban

Az 1958.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1958 a tudományban · Többet látni »

1959 a tudományban

Az 1959.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1959 a tudományban · Többet látni »

1960 a tudományban

Az 1960.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1960 a tudományban · Többet látni »

1961

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1961 · Többet látni »

1961 a tudományban

Az 1961.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1961 a tudományban · Többet látni »

1962 a tudományban

Az 1962.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1962 a tudományban · Többet látni »

1963 a tudományban

Az 1963.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1963 a tudományban · Többet látni »

1964 a tudományban

Az 1964.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1964 a tudományban · Többet látni »

1965 a tudományban

Az 1965.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1965 a tudományban · Többet látni »

1966 a tudományban

Az 1966.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1966 a tudományban · Többet látni »

1967 a tudományban

Az 1967 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1967 a tudományban · Többet látni »

1968 a tudományban

Az 1968.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1968 a tudományban · Többet látni »

1969 a tudományban

Az 1969.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1969 a tudományban · Többet látni »

1970 a tudományban

Az 1970.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1970 a tudományban · Többet látni »

1971 a tudományban

Az 1971.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1971 a tudományban · Többet látni »

1972 a tudományban

Az 1972.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1972 a tudományban · Többet látni »

1973 a tudományban

Az 1973.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1973 a tudományban · Többet látni »

1974 a tudományban

Az 1974.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1974 a tudományban · Többet látni »

1975

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1975 · Többet látni »

1975 a tudományban

Az 1975.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1975 a tudományban · Többet látni »

1976 a tudományban

Az 1976.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1976 a tudományban · Többet látni »

1977 a tudományban

Az 1977.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1977 a tudományban · Többet látni »

1978 a tudományban

Az 1978.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1978 a tudományban · Többet látni »

1979 a tudományban

Az 1979.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1979 a tudományban · Többet látni »

1980 a tudományban

Az 1980 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1980 a tudományban · Többet látni »

1981 a tudományban

Az 1981 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1981 a tudományban · Többet látni »

1982 a tudományban

Az 1982 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1982 a tudományban · Többet látni »

1983 a tudományban

Az 1983 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1983 a tudományban · Többet látni »

1984 a tudományban

Az 1984 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1984 a tudományban · Többet látni »

1985 a tudományban

Az 1985 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1985 a tudományban · Többet látni »

1986 a tudományban

Az 1986 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1986 a tudományban · Többet látni »

1987 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1987 a tudományban · Többet látni »

1988 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1988 a tudományban · Többet látni »

1989 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1989 a tudományban · Többet látni »

1990 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1990 a tudományban · Többet látni »

1991 a tudományban

1991 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1991 a tudományban · Többet látni »

1992 a tudományban

1992 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1992 a tudományban · Többet látni »

1993 a tudományban

1993 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1993 a tudományban · Többet látni »

1994 a tudományban

1994 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1994 a tudományban · Többet látni »

1995 a tudományban

1995 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1995 a tudományban · Többet látni »

1996 a tudományban

1996 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1996 a tudományban · Többet látni »

1997 a tudományban

1997 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1997 a tudományban · Többet látni »

1998 a tudományban

1998 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1998 a tudományban · Többet látni »

1999 a tudományban

1999 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 1999 a tudományban · Többet látni »

2000 a tudományban

2000 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2000 a tudományban · Többet látni »

2001 a tudományban

2001 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2001 a tudományban · Többet látni »

2002 a tudományban

2002 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2002 a tudományban · Többet látni »

2003 a tudományban

2003 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2003 a tudományban · Többet látni »

2004 a tudományban

2004 a tudományban és a technikában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2004 a tudományban · Többet látni »

2005 a tudományban

2005 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2005 a tudományban · Többet látni »

2007 a tudományban

március 3-i holdfogyatkozás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2007 a tudományban · Többet látni »

2008 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2008 a tudományban · Többet látni »

2014 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2014 a tudományban · Többet látni »

2017 a tudományban

2017 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2017 a tudományban · Többet látni »

2018 a tudományban

2018 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2018 a tudományban · Többet látni »

2019 a tudományban

2019 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2019 a tudományban · Többet látni »

2020 a tudományban

2020 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2020 a tudományban · Többet látni »

2021 a tudományban

2021 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2021 a tudományban · Többet látni »

2022

---- A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2022 · Többet látni »

2022 a tudományban

2022 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Fizikai Nobel-díj és 2022 a tudományban · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező