Közötti hasonlóságok Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika
Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika 54 közös dolog (a Uniópédia): Abdus Salam, Albert Einstein, Atom, Atommag, Clinton Davisson, David Jonathan Gross, Elektrogyenge kölcsönhatás, Elektron, Elektronmikroszkóp, Elemi részecske, Elemi töltés, Erős kölcsönhatás, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Félvezető, Fényelektromos jelenség, Feketetest-sugárzás, Fizika, Frank Wilczek, Frederick Reines, Henri Becquerel, Hidrogén, Hugh David Politzer, Hullámfüggvény, Interferencia, Joseph John Thomson, Julian Schwinger, Kvantum-elektrodinamika, Lénárd Fülöp, Lézer, ..., Lev Davidovics Landau, Louis de Broglie, Max Born, Max Planck, Neutrínó, Neutron, Niels Bohr, Nobel-díj, Otto Stern, Paul Dirac, Peter Higgs, Pozitron, Proton, Radioaktivitás, Richard Feynman, Robert Millikan, Sheldon Lee Glashow, Steven Weinberg, Szuperfolyékonyság, Szupravezetés, Tomonaga Sinicsiró, Tranzisztor, Werner Heisenberg, Wolfgang Pauli. Bővíteni index (24 több) »
Abdus Salam
Abdus Salam, (Jhang, Brit India, 1926. január 29. – Oxford, Egyesült Királyság, 1996. november 21.) Nobel-díjas pakisztáni fizikus, asztrofizikus.
Abdus Salam és Fizikai Nobel-díj · Abdus Salam és Kvantummechanika ·
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Albert Einstein és Fizikai Nobel-díj · Albert Einstein és Kvantummechanika ·
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Atom és Fizikai Nobel-díj · Atom és Kvantummechanika ·
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Atommag és Fizikai Nobel-díj · Atommag és Kvantummechanika ·
Clinton Davisson
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra) Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Clinton Davisson és Fizikai Nobel-díj · Clinton Davisson és Kvantummechanika ·
David Jonathan Gross
David Jonathan Gross (Washington, 1941. február 19. –) amerikai fizikus és húrelmélet kutató.
David Jonathan Gross és Fizikai Nobel-díj · David Jonathan Gross és Kvantummechanika ·
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Elektrogyenge kölcsönhatás és Fizikai Nobel-díj · Elektrogyenge kölcsönhatás és Kvantummechanika ·
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Elektron és Fizikai Nobel-díj · Elektron és Kvantummechanika ·
Elektronmikroszkóp
Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.
Elektronmikroszkóp és Fizikai Nobel-díj · Elektronmikroszkóp és Kvantummechanika ·
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Elemi részecske és Fizikai Nobel-díj · Elemi részecske és Kvantummechanika ·
Elemi töltés
Az elemi töltés egy fizikai állandó, melynek értéke a CODATA 2017-es ajánlása szerint: e.
Elemi töltés és Fizikai Nobel-díj · Elemi töltés és Kvantummechanika ·
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Erős kölcsönhatás és Fizikai Nobel-díj · Erős kölcsönhatás és Kvantummechanika ·
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Ernest Rutherford és Fizikai Nobel-díj · Ernest Rutherford és Kvantummechanika ·
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Erwin Schrödinger és Fizikai Nobel-díj · Erwin Schrödinger és Kvantummechanika ·
Félvezető
Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.
Félvezető és Fizikai Nobel-díj · Félvezető és Kvantummechanika ·
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Fényelektromos jelenség és Fizikai Nobel-díj · Fényelektromos jelenség és Kvantummechanika ·
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Feketetest-sugárzás és Fizikai Nobel-díj · Feketetest-sugárzás és Kvantummechanika ·
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Fizika és Fizikai Nobel-díj · Fizika és Kvantummechanika ·
Frank Wilczek
Frank Wilczek (Mineola, New York, 1951. május 15. –) fizikai Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, matematikus, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora.
Fizikai Nobel-díj és Frank Wilczek · Frank Wilczek és Kvantummechanika ·
Frederick Reines
Frederick Reines (Paterson, New Jersey, 1918. március 16. – Orange, Kalifornia, 1998. augusztus 26.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Frederick Reines · Frederick Reines és Kvantummechanika ·
Henri Becquerel
Antoine Henri Becquerel (ejtsd: antoán anri bekerel) (Párizs, Franciaország, 1852. december 15. – Le Croisic, Bretagne, Franciaország, 1908. augusztus 25.) francia fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Henri Becquerel · Henri Becquerel és Kvantummechanika ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Fizikai Nobel-díj és Hidrogén · Hidrogén és Kvantummechanika ·
Hugh David Politzer
Hugh David Politzer (New York, 1949. augusztus 31. –) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Hugh David Politzer · Hugh David Politzer és Kvantummechanika ·
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Fizikai Nobel-díj és Hullámfüggvény · Hullámfüggvény és Kvantummechanika ·
Interferencia
'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik). Az idő előrehaladtával a hullámfrontok távolodni kezdenek a forrásoktól, a sötét területek (destruktív interferencia helye) viszont nem mozdulnak el. Az interferencia egy fizikai jelenség, akkor következik be, ha két különböző forrású, koherens hullám találkozik, azaz olyan hullámok, amelyek fáziskülönbsége állandó.
Fizikai Nobel-díj és Interferencia · Interferencia és Kvantummechanika ·
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Fizikai Nobel-díj és Joseph John Thomson · Joseph John Thomson és Kvantummechanika ·
Julian Schwinger
Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Julian Schwinger · Julian Schwinger és Kvantummechanika ·
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Fizikai Nobel-díj és Kvantum-elektrodinamika · Kvantum-elektrodinamika és Kvantummechanika ·
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
Fizikai Nobel-díj és Lénárd Fülöp · Kvantummechanika és Lénárd Fülöp ·
Lézer
Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.
Fizikai Nobel-díj és Lézer · Kvantummechanika és Lézer ·
Lev Davidovics Landau
Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Lev Davidovics Landau · Kvantummechanika és Lev Davidovics Landau ·
Louis de Broglie
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.
Fizikai Nobel-díj és Louis de Broglie · Kvantummechanika és Louis de Broglie ·
Max Born
Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
Fizikai Nobel-díj és Max Born · Kvantummechanika és Max Born ·
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Fizikai Nobel-díj és Max Planck · Kvantummechanika és Max Planck ·
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Fizikai Nobel-díj és Neutrínó · Kvantummechanika és Neutrínó ·
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Fizikai Nobel-díj és Neutron · Kvantummechanika és Neutron ·
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Fizikai Nobel-díj és Niels Bohr · Kvantummechanika és Niels Bohr ·
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Fizikai Nobel-díj és Nobel-díj · Kvantummechanika és Nobel-díj ·
Otto Stern
Otto Stern (Żory, Felső-Szilézia 1888. február 17. – Berkely, Kalifornia, 1969. augusztus 17.) német származású, 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Otto Stern · Kvantummechanika és Otto Stern ·
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Fizikai Nobel-díj és Paul Dirac · Kvantummechanika és Paul Dirac ·
Peter Higgs
Peter Ware Higgs (Newcastle upon Tyne, 1929. május 29. –) Nobel-díjas brit elméleti fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Peter Higgs · Kvantummechanika és Peter Higgs ·
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Fizikai Nobel-díj és Pozitron · Kvantummechanika és Pozitron ·
Proton
Nincs leírás.
Fizikai Nobel-díj és Proton · Kvantummechanika és Proton ·
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Fizikai Nobel-díj és Radioaktivitás · Kvantummechanika és Radioaktivitás ·
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Fizikai Nobel-díj és Richard Feynman · Kvantummechanika és Richard Feynman ·
Robert Millikan
Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.
Fizikai Nobel-díj és Robert Millikan · Kvantummechanika és Robert Millikan ·
Sheldon Lee Glashow
Sheldon Lee Glashow (New York, 1932. december 5. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Sheldon Lee Glashow · Kvantummechanika és Sheldon Lee Glashow ·
Steven Weinberg
Steven Weinberg (New York, 1933. május 3. – Austin, 2021. július 23.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Steven Weinberg · Kvantummechanika és Steven Weinberg ·
Szuperfolyékonyság
A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.
Fizikai Nobel-díj és Szuperfolyékonyság · Kvantummechanika és Szuperfolyékonyság ·
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Fizikai Nobel-díj és Szupravezetés · Kvantummechanika és Szupravezetés ·
Tomonaga Sinicsiró
Tomonaga Sinicsiró (朝永 振一郎, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichirō Tomonaga) (Tokió, 1906. március 31. – Tokió, 1979. július 8.) japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel.
Fizikai Nobel-díj és Tomonaga Sinicsiró · Kvantummechanika és Tomonaga Sinicsiró ·
Tranzisztor
Különböző kialakítású tranzisztorok – az egyes típusok feletti feliratok a tranzisztor tokozását (kialakítását) jelzik A tranzisztor háromrétegű félvezető eszköz, amelyet túlnyomórészt gyenge villamos jelek erősítésére, továbbá jelek kapcsolására vagy feszültségstabilizálás céljára alkalmaznak.
Fizikai Nobel-díj és Tranzisztor · Kvantummechanika és Tranzisztor ·
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Fizikai Nobel-díj és Werner Heisenberg · Kvantummechanika és Werner Heisenberg ·
Wolfgang Pauli
Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.
Fizikai Nobel-díj és Wolfgang Pauli · Kvantummechanika és Wolfgang Pauli ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika
- Mi van a közös Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika
- Közötti hasonlóságok Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika
Összehasonlítását Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika
Fizikai Nobel-díj 394 kapcsolatokat, ugyanakkor Kvantummechanika 170. Ami közös bennük 54, a Jaccard index 9.57% = 54 / (394 + 170).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: