Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
52 kapcsolatok: Ady Endre, Áprily Lajos, Bardócz Árpád (költő), Berde Mária, Brassó, Budapest, Cimbora, Dal, December 31., Első világháború, Erdélyi Helikon, Erdélyi Irodalmi Társaság, Erdélyi Szemle, Farcádi Sándor, Finta József, Finta Zoltán (költő), Hasznos Könyvtár, Irodalomtörténet, Jánossy Béla, Július 5., Jog, Kemény Zsigmond Társaság, Kolozsvár, Kossuth-díj, Lengyel nyelv, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Műfordítás Erdélyben, Mihai Eminescu, Nagy Emma, Nagyvárad, Olosz Lajos, Pásztortűz, Református, Reményik Sándor, Serestély Béla, Székelyudvarhely, Szentimrei Jenő, Szombati-Szabó István, Tanítók Lapja (folyóirat, 1921–1927), Tompa László, Tordatúr, Vasárnap (folyóirat, 1921–1924), Vers, Walter Gyula, Zsil-völgyi magyar sajtó, 1889, 1920-as évek, 1930-as évek, ..., 1935, 1981. Bővíteni index (2 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Finta Gerő és Ady Endre · Többet látni »
Áprily Lajos
Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.
Új!!: Finta Gerő és Áprily Lajos · Többet látni »
Bardócz Árpád (költő)
Bardócz Árpád (Nagyilonda, 1888. április 23. – Budapest, 1953. augusztus 9.) költő, műfordító, jogász.
Új!!: Finta Gerő és Bardócz Árpád (költő) · Többet látni »
Berde Mária
Dóczyné Berde Amál sírja mellett Berde Mária Julianna, teljes nevén Berde Juliánna Mária, asszonynevén Róth Jenőné (Kackó, 1889. február 5. – Kolozsvár, 1949. február 20.) erdélyi magyar író, költő, műfordító, tanár.
Új!!: Finta Gerő és Berde Mária · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Finta Gerő és Brassó · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Finta Gerő és Budapest · Többet látni »
Cimbora
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cimbora (egyértelműsítő lap).
Új!!: Finta Gerő és Cimbora · Többet látni »
Dal
„''Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok''” Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj.
Új!!: Finta Gerő és Dal · Többet látni »
December 31.
Az év utolsó napja.
Új!!: Finta Gerő és December 31. · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Finta Gerő és Első világháború · Többet látni »
Erdélyi Helikon
Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Finta Gerő és Erdélyi Helikon · Többet látni »
Erdélyi Irodalmi Társaság
Erdélyi (Magyar) Irodalmi Társaság, rövidítve EIT Bartha Miklós és Petelei István kezdeményezésére 1888-ban alakult Kuun Géza elnökletével Kolozsvárt, célul tűzve ki az erdélyi magyar irodalmi törekvések pártfogását.
Új!!: Finta Gerő és Erdélyi Irodalmi Társaság · Többet látni »
Erdélyi Szemle
Erdélyi Szemle szépirodalmi folyóirat Kolozsvárt 1915 és 1944 között.
Új!!: Finta Gerő és Erdélyi Szemle · Többet látni »
Farcádi Sándor
Farcádi Sándor, családi nevén Sándor Áron, farcádi (Farcád, 1889. december 23. – Budapest, 1952. november 16.) magyar költő és újságíró.
Új!!: Finta Gerő és Farcádi Sándor · Többet látni »
Finta József
Finta József (Kolozsvár, 1935. június 12. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-, kétszeres Ybl Miklós-díjas és Prima Primissima díjas magyar építész, az MTA és az MMA rendes tagja.
Új!!: Finta Gerő és Finta József · Többet látni »
Finta Zoltán (költő)
Finta Zoltán (Nagyajta, 1896. április 7. – Budapest, Józsefváros, 1947. október 6.) magyar költő, író, újságíró.
Új!!: Finta Gerő és Finta Zoltán (költő) · Többet látni »
Hasznos Könyvtár
A Hasznos Könyvtár a brassói Általános Gazdasági és Ipari Szövetkezet (ÁGISZ) közművelődési szakosztálya kiadásában, a Bodor-nyomdában 1935 októbere és 1939 márciusa között megjelent könyvsorozat.
Új!!: Finta Gerő és Hasznos Könyvtár · Többet látni »
Irodalomtörténet
Az irodalomtörténet az irodalomtudomány azon ága, amely az irodalommal, az irodalmi művekkel kronologikusan, történeti sorrendben foglalkozik, az egyes korokra jellemző műfajok és korstílusok szerint csoportosítja őket, és a történelmi hátteret, az egyes írók életrajzát és egymással való kapcsolatát is vizsgálja.
Új!!: Finta Gerő és Irodalomtörténet · Többet látni »
Jánossy Béla
Jánossy Béla (Endrőd, 1898. október 28. – Budapest, 1974. május 10.) magyar labdarúgó, jobbszélső, labdarúgóedző.
Új!!: Finta Gerő és Jánossy Béla · Többet látni »
Július 5.
Névnapok: Emese, Sarolta + Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.
Új!!: Finta Gerő és Július 5. · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: Finta Gerő és Jog · Többet látni »
Kemény Zsigmond Társaság
A Kemény Zsigmond Társaság (rövidítve KZST) 1876-tól 1948-ig Marosvásárhelyen működő irodalmi társaság.
Új!!: Finta Gerő és Kemény Zsigmond Társaság · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Finta Gerő és Kolozsvár · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Finta Gerő és Kossuth-díj · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Finta Gerő és Lengyel nyelv · Többet látni »
Magyar Művészeti Akadémia
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző-, ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, film-, előadó- és népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével, illetve a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
Új!!: Finta Gerő és Magyar Művészeti Akadémia · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Finta Gerő és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Finta Gerő és Magyarország · Többet látni »
Műfordítás Erdélyben
#ÁTIRÁNYÍTÁS Romániai magyar műfordítás.
Új!!: Finta Gerő és Műfordítás Erdélyben · Többet látni »
Mihai Eminescu
Mihai Eminescu (IPA, Botosán, 1850. január 15. – Bukarest, 1889. június 15.) eredeti nevén Mihail Eminovici, a legismertebb román költő.
Új!!: Finta Gerő és Mihai Eminescu · Többet látni »
Nagy Emma
Nagy Emma, Solt Jenőné (Túrkeve, 1895. március 13. – Budapest, 1957. március 8.) költő.
Új!!: Finta Gerő és Nagy Emma · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Finta Gerő és Nagyvárad · Többet látni »
Olosz Lajos
Olosz Lajos (Ágya, Arad megye, 1891. augusztus 23. – Marosvásárhely, 1977. április 26.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
Új!!: Finta Gerő és Olosz Lajos · Többet látni »
Pásztortűz
A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.
Új!!: Finta Gerő és Pásztortűz · Többet látni »
Református
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Finta Gerő és Református · Többet látni »
Reményik Sándor
Király utcai palota Minorita utcai oldala) Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
Új!!: Finta Gerő és Reményik Sándor · Többet látni »
Serestély Béla
Serestély Béla (Malomvíz, 1883. augusztus 3. – Arad, 1968. február 13.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Finta Gerő és Serestély Béla · Többet látni »
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Új!!: Finta Gerő és Székelyudvarhely · Többet látni »
Szentimrei Jenő
Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.
Új!!: Finta Gerő és Szentimrei Jenő · Többet látni »
Szombati-Szabó István
Szombati-Szabó István (Debrecen, 1888. január 1. – Budapest, 1934. július 3.) magyar költő, műfordító, a kisebbségbe került magyarság jeles képviselője.
Új!!: Finta Gerő és Szombati-Szabó István · Többet látni »
Tanítók Lapja (folyóirat, 1921–1927)
A Tanítók Lapja Székelyudvarhelyen 1921.
Új!!: Finta Gerő és Tanítók Lapja (folyóirat, 1921–1927) · Többet látni »
Tompa László
Tompa László (Betfalva, 1883. december 14. – Székelyudvarhely, 1964. május 13.) erdélyi magyar költő, műfordító, Tompa Miklós rendező apja.
Új!!: Finta Gerő és Tompa László · Többet látni »
Tordatúr
Református templom Tordatúr, 1911-ig Túr (románul Tureni, korábban Tur) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Finta Gerő és Tordatúr · Többet látni »
Vasárnap (folyóirat, 1921–1924)
A kolozsvári Vasárnap első száma 1921.
Új!!: Finta Gerő és Vasárnap (folyóirat, 1921–1924) · Többet látni »
Vers
#ÁTIRÁNYÍTÁS Költészet.
Új!!: Finta Gerő és Vers · Többet látni »
Walter Gyula
Walter Gyula (Tövis, 1892. január 27. – Kolozsvár, 1965. április 16.) erdélyi magyar költő, szerkesztő.
Új!!: Finta Gerő és Walter Gyula · Többet látni »
Zsil-völgyi magyar sajtó
Zsil-völgyi magyar sajtó – Gyökerei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza, amikor Nagy Miklós 1887-ben Zsilvölgy címmel próbálja meg egy helyi lap alapköveit lerakni.
Új!!: Finta Gerő és Zsil-völgyi magyar sajtó · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Finta Gerő és 1889 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Finta Gerő és 1920-as évek · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Finta Gerő és 1930-as évek · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Finta Gerő és 1935 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Finta Gerő és 1981 · Többet látni »
