Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Finta Gerő és Reményik Sándor
Finta Gerő és Reményik Sándor 10 közös dolog (a Uniópédia): Áprily Lajos, Erdélyi Szemle, Kolozsvár, Lengyel nyelv, Magyarország, Műfordítás Erdélyben, Olosz Lajos, Pásztortűz, Zsil-völgyi magyar sajtó, 1920-as évek.
Áprily Lajos
Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.
Áprily Lajos és Finta Gerő · Áprily Lajos és Reményik Sándor ·
Erdélyi Szemle
Erdélyi Szemle szépirodalmi folyóirat Kolozsvárt 1915 és 1944 között.
Erdélyi Szemle és Finta Gerő · Erdélyi Szemle és Reményik Sándor ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Finta Gerő és Kolozsvár · Kolozsvár és Reményik Sándor ·
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Finta Gerő és Lengyel nyelv · Lengyel nyelv és Reményik Sándor ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Finta Gerő és Magyarország · Magyarország és Reményik Sándor ·
Műfordítás Erdélyben
#ÁTIRÁNYÍTÁS Romániai magyar műfordítás.
Finta Gerő és Műfordítás Erdélyben · Műfordítás Erdélyben és Reményik Sándor ·
Olosz Lajos
Olosz Lajos (Ágya, Arad megye, 1891. augusztus 23. – Marosvásárhely, 1977. április 26.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
Finta Gerő és Olosz Lajos · Olosz Lajos és Reményik Sándor ·
Pásztortűz
A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.
Finta Gerő és Pásztortűz · Pásztortűz és Reményik Sándor ·
Zsil-völgyi magyar sajtó
Zsil-völgyi magyar sajtó – Gyökerei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza, amikor Nagy Miklós 1887-ben Zsilvölgy címmel próbálja meg egy helyi lap alapköveit lerakni.
Finta Gerő és Zsil-völgyi magyar sajtó · Reményik Sándor és Zsil-völgyi magyar sajtó ·
1920-as évek
Nincs leírás.
1920-as évek és Finta Gerő · 1920-as évek és Reményik Sándor ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Finta Gerő és Reményik Sándor
- Mi van a közös Finta Gerő és Reményik Sándor
- Közötti hasonlóságok Finta Gerő és Reményik Sándor
Összehasonlítását Finta Gerő és Reményik Sándor
Finta Gerő 52 kapcsolatokat, ugyanakkor Reményik Sándor 73. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 8.00% = 10 / (52 + 73).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Finta Gerő és Reményik Sándor. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
