Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Finta Gerő és Kemény Zsigmond Társaság
Finta Gerő és Kemény Zsigmond Társaság 9 közös dolog (a Uniópédia): Áprily Lajos, Berde Mária, Farcádi Sándor, Finta Zoltán (költő), Magyarország, Nagy Emma, Olosz Lajos, Szentimrei Jenő, Tompa László.
Áprily Lajos
Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.
Áprily Lajos és Finta Gerő · Áprily Lajos és Kemény Zsigmond Társaság ·
Berde Mária
Dóczyné Berde Amál sírja mellett Berde Mária Julianna, teljes nevén Berde Juliánna Mária, asszonynevén Róth Jenőné (Kackó, 1889. február 5. – Kolozsvár, 1949. február 20.) erdélyi magyar író, költő, műfordító, tanár.
Berde Mária és Finta Gerő · Berde Mária és Kemény Zsigmond Társaság ·
Farcádi Sándor
Farcádi Sándor, családi nevén Sándor Áron, farcádi (Farcád, 1889. december 23. – Budapest, 1952. november 16.) magyar költő és újságíró.
Farcádi Sándor és Finta Gerő · Farcádi Sándor és Kemény Zsigmond Társaság ·
Finta Zoltán (költő)
Finta Zoltán (Nagyajta, 1896. április 7. – Budapest, Józsefváros, 1947. október 6.) magyar költő, író, újságíró.
Finta Gerő és Finta Zoltán (költő) · Finta Zoltán (költő) és Kemény Zsigmond Társaság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Finta Gerő és Magyarország · Kemény Zsigmond Társaság és Magyarország ·
Nagy Emma
Nagy Emma, Solt Jenőné (Túrkeve, 1895. március 13. – Budapest, 1957. március 8.) költő.
Finta Gerő és Nagy Emma · Kemény Zsigmond Társaság és Nagy Emma ·
Olosz Lajos
Olosz Lajos (Ágya, Arad megye, 1891. augusztus 23. – Marosvásárhely, 1977. április 26.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
Finta Gerő és Olosz Lajos · Kemény Zsigmond Társaság és Olosz Lajos ·
Szentimrei Jenő
Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.
Finta Gerő és Szentimrei Jenő · Kemény Zsigmond Társaság és Szentimrei Jenő ·
Tompa László
Tompa László (Betfalva, 1883. december 14. – Székelyudvarhely, 1964. május 13.) erdélyi magyar költő, műfordító, Tompa Miklós rendező apja.
Finta Gerő és Tompa László · Kemény Zsigmond Társaság és Tompa László ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Finta Gerő és Kemény Zsigmond Társaság
- Mi van a közös Finta Gerő és Kemény Zsigmond Társaság
- Közötti hasonlóságok Finta Gerő és Kemény Zsigmond Társaság
Összehasonlítását Finta Gerő és Kemény Zsigmond Társaság
Finta Gerő 52 kapcsolatokat, ugyanakkor Kemény Zsigmond Társaság 100. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 5.92% = 9 / (52 + 100).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Finta Gerő és Kemény Zsigmond Társaság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
