Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Finnország és Szlovénia
Finnország és Szlovénia 34 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Államadósság, Általános forgalmi adó, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Barna medve, Bruttó hazai termék, December 25., December 26., Európai Unió, Eurózóna, Függetlenség (jog), Foglalkoztatottság, GDP, Húsvét, Hivatalos nyelv, Infláció, Január 1., Kamatláb, Karácsony, Köztársaság, Kereszténység, Magyarország, Május 1., Második világháború, Minimálbér, Miniszterelnök, Moréna, Munkabér, Munkanélküliség, Országhatár, ..., Pünkösd, Svédország, Társasági adó, Vásárlóerő-paritás. Bővíteni index (4 több) »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Finnország · Ausztria és Szlovénia ·
Államadósság
Az államadósság egy adott országban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege.
Államadósság és Finnország · Államadósság és Szlovénia ·
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó (áfa, angolul value-added tax, VAT) a forgalmi adó egyik típusa.
Általános forgalmi adó és Finnország · Általános forgalmi adó és Szlovénia ·
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Finnország · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Szlovénia ·
Barna medve
#ÁTIRÁNYÍTÁS Barnamedve.
Barna medve és Finnország · Barna medve és Szlovénia ·
Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
Bruttó hazai termék és Finnország · Bruttó hazai termék és Szlovénia ·
December 25.
Karácsony, Jézus születésének ünnepe.
December 25. és Finnország · December 25. és Szlovénia ·
December 26.
Névnapok: István + Dienes, Előd, Stefán, Stefánia, Stefi, Zuboly.
December 26. és Finnország · December 26. és Szlovénia ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Európai Unió és Finnország · Európai Unió és Szlovénia ·
Eurózóna
Nemzeti fizetőeszközt használó Unión kívüliek Az eurózóna vagy euróövezet azon országok együttese az Európai Unión belül, ahol az euró a hivatalos pénznem.
Eurózóna és Finnország · Eurózóna és Szlovénia ·
Függetlenség (jog)
A függetlenség a szuverenitással rokon politikai fogalom: egy nemzet, ország vagy szervezet saját kormányzását jelöli.
Függetlenség (jog) és Finnország · Függetlenség (jog) és Szlovénia ·
Foglalkoztatottság
A foglalkoztatottság, foglalkoztatási arány vagy foglalkoztatási ráta egy adott gazdaság munkaerőpiacának fontos jelzőszáma.
Finnország és Foglalkoztatottság · Foglalkoztatottság és Szlovénia ·
GDP
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bruttó hazai termék.
Finnország és GDP · GDP és Szlovénia ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Finnország és Húsvét · Húsvét és Szlovénia ·
Hivatalos nyelv
A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.
Finnország és Hivatalos nyelv · Hivatalos nyelv és Szlovénia ·
Infláció
Az infláció mértéke a világban (2019) Az infláció közgazdasági fogalmának jelentése az általános árszínvonal emelkedése.
Finnország és Infláció · Infláció és Szlovénia ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Finnország és Január 1. · Január 1. és Szlovénia ·
Kamatláb
A kamatláb egy meghatározott időszakra (rendszerint egy évre) fizetendő kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti - százalékban kifejezett - arány.
Finnország és Kamatláb · Kamatláb és Szlovénia ·
Karácsony
A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
Finnország és Karácsony · Karácsony és Szlovénia ·
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Finnország és Köztársaság · Köztársaság és Szlovénia ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Finnország és Kereszténység · Kereszténység és Szlovénia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Finnország és Magyarország · Magyarország és Szlovénia ·
Május 1.
A munka ünnepe.
Finnország és Május 1. · Május 1. és Szlovénia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Finnország és Második világháború · Második világháború és Szlovénia ·
Minimálbér
A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt.
Finnország és Minimálbér · Minimálbér és Szlovénia ·
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
Finnország és Miniszterelnök · Miniszterelnök és Szlovénia ·
Moréna
Kilátás a Lüneburger Heide egyik morénahalmáról, amelyet az utolsó előtti jégkorszakban toltak fel a gleccserek. albertai Lake Louise feletti morénák A moréna a gleccserek vagy mozgó jégtakaró által szállított, lerakott kőzettörmelék.
Finnország és Moréna · Moréna és Szlovénia ·
Munkabér
A munkabér (a köznyelvben gyakran egyszerűen bér) a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkája alapján a munkáltató által a munkavállalónak fizetendő pénzösszeg.
Finnország és Munkabér · Munkabér és Szlovénia ·
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Finnország és Munkanélküliség · Munkanélküliség és Szlovénia ·
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Finnország és Országhatár · Országhatár és Szlovénia ·
Pünkösd
Szűz Máriára, valamint az apostolokra.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra Mária és az apostolok ''„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek”'' ApCsel 2,3 A pünkösd a húsvét utáni 7.
Finnország és Pünkösd · Pünkösd és Szlovénia ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Finnország és Svédország · Svédország és Szlovénia ·
Társasági adó
A társasági adó (röviden: tao) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája.
Finnország és Társasági adó · Szlovénia és Társasági adó ·
Vásárlóerő-paritás
A vásárlóerő-paritás (rövidítve PPP) közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között.
Finnország és Vásárlóerő-paritás · Szlovénia és Vásárlóerő-paritás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Finnország és Szlovénia
- Mi van a közös Finnország és Szlovénia
- Közötti hasonlóságok Finnország és Szlovénia
Összehasonlítását Finnország és Szlovénia
Finnország 288 kapcsolatokat, ugyanakkor Szlovénia 249. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 6.33% = 34 / (288 + 249).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Finnország és Szlovénia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
