Filozófia és Kritika (publicisztika)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Filozófia és Kritika (publicisztika)

Filozófia vs. Kritika (publicisztika)

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág. A kritika (az ’ítélni’ jelentésű ókori görög κριτική szóból) olyan publicisztikai vagy esszéműfaj, amely valamely művészeti vagy szellemi alkotás – festmény, zenemű, szépirodalmi alkotás, színdarab, tudományos kiadvány stb.

Alexander Gottlieb Baumgarten

Az ''Aesthetica'' egyik első kiadása Alexander Gottlieb Baumgarten (Berlin, 1714. július 17. – Frankfurt (Oder), 1762. május 26.) német filozófus, az esztétika tudományának úttörője.

Alexander Gottlieb Baumgarten és Filozófia · Alexander Gottlieb Baumgarten és Kritika (publicisztika) · Többet látni »

Egzisztencializmus

Az egzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat.

Egzisztencializmus és Filozófia · Egzisztencializmus és Kritika (publicisztika) · Többet látni »

Esztétika

Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.

Esztétika és Filozófia · Esztétika és Kritika (publicisztika) · Többet látni »

Filozófiai hermeneutika

A hermeneutika az értelmezést és megértést vizsgáló filozófiai tudományág, az erre vonatkozó elméletek összessége.

Filozófia és Filozófiai hermeneutika · Filozófiai hermeneutika és Kritika (publicisztika) · Többet látni »

Humanizmus

Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.

Filozófia és Humanizmus · Humanizmus és Kritika (publicisztika) · Többet látni »

Ismeretelmélet

Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.

Filozófia és Ismeretelmélet · Ismeretelmélet és Kritika (publicisztika) · Többet látni »

Művészet

Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.

Filozófia és Művészet · Kritika (publicisztika) és Művészet · Többet látni »

Pozitivizmus

A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.

Filozófia és Pozitivizmus · Kritika (publicisztika) és Pozitivizmus · Többet látni »

Pszichológia

Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.

Filozófia és Pszichológia · Kritika (publicisztika) és Pszichológia · Többet látni »

Rotterdami Erasmus

Rotterdami Erasmus (Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.) latin nevén Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.

Filozófia és Rotterdami Erasmus · Kritika (publicisztika) és Rotterdami Erasmus · Többet látni »

Voltaire

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.

Filozófia és Voltaire · Kritika (publicisztika) és Voltaire · Többet látni »