Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentiván

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentiván

Fiktív helynevek Magyarországon vs. Pilisszentiván

A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára. Pilisszentiván község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.

Közötti hasonlóságok Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentiván

Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentiván 27 közös dolog (a Uniópédia): Ajka, Baranya vármegye, Barnakőszén, Budaörs, Budapest, Csingervölgy (település), Első világháború, Erdély, Európai bükk, Labdarúgás, Magyarország, Magyarországi németek, Nagykovácsi, Pest vármegye, Pilis (hegység), Piliscsaba, Pilisvörösvár, Pilisvörösvár vasútállomás, Rendszerváltás Magyarországon, Románia, Sarbu Aladár, Solymár, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1930-as évek, 1956-os forradalom, 1990-es évek, 20. század.

Ajka

Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.

Ajka és Fiktív helynevek Magyarországon · Ajka és Pilisszentiván · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Baranya vármegye és Fiktív helynevek Magyarországon · Baranya vármegye és Pilisszentiván · Többet látni »

Barnakőszén

Barnakőszén (Bulgária) A barnakőszén szénültségi foka szerint a lignit és a feketekőszén közé helyezhető.

Barnakőszén és Fiktív helynevek Magyarországon · Barnakőszén és Pilisszentiván · Többet látni »

Budaörs

Budaörs város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.

Budaörs és Fiktív helynevek Magyarországon · Budaörs és Pilisszentiván · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Fiktív helynevek Magyarországon · Budapest és Pilisszentiván · Többet látni »

Csingervölgy (település)

Csingervölgy Ajkához tartozó terület, a város délkeleti részén fekszik.

Csingervölgy (település) és Fiktív helynevek Magyarországon · Csingervölgy (település) és Pilisszentiván · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Fiktív helynevek Magyarországon · Első világháború és Pilisszentiván · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és Fiktív helynevek Magyarországon · Erdély és Pilisszentiván · Többet látni »

Európai bükk

Mátrai bükkös Európai bükk gyökerek ''Fagus sylvatica'' ''Fagus sylvatica'' Az európai bükk vagy közönséges bükk (Fagus sylvatica) a bükkfafélék (Fagaceae) családjának egy faja.

Európai bükk és Fiktív helynevek Magyarországon · Európai bükk és Pilisszentiván · Többet látni »

Labdarúgás

Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.

Fiktív helynevek Magyarországon és Labdarúgás · Labdarúgás és Pilisszentiván · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország · Magyarország és Pilisszentiván · Többet látni »

Magyarországi németek

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.

Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarországi németek · Magyarországi németek és Pilisszentiván · Többet látni »

Nagykovácsi

Nagykovácsi nagyközség Pest vármegyében, a Budakeszi járásban.

Fiktív helynevek Magyarországon és Nagykovácsi · Nagykovácsi és Pilisszentiván · Többet látni »

Pest vármegye

Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.

Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye · Pest vármegye és Pilisszentiván · Többet látni »

Pilis (hegység)

A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.

Fiktív helynevek Magyarországon és Pilis (hegység) · Pilis (hegység) és Pilisszentiván · Többet látni »

Piliscsaba

Piliscsaba város Pest vármegyében, azon belül a Pilisvörösvári járásban, illetve a budapesti agglomerációban.

Fiktív helynevek Magyarországon és Piliscsaba · Piliscsaba és Pilisszentiván · Többet látni »

Pilisvörösvár

Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.

Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisvörösvár · Pilisszentiván és Pilisvörösvár · Többet látni »

Pilisvörösvár vasútállomás

Pilisvörösvár vasútállomás a vonallal egyidős történetű vasútállomások egyike az 1895-ben átadott Budapest–Esztergom-vasútvonalon, amit a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) üzemeltet a Pest vármegyei Pilisvörösvár városában.

Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisvörösvár vasútállomás · Pilisszentiván és Pilisvörösvár vasútállomás · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Fiktív helynevek Magyarországon és Rendszerváltás Magyarországon · Pilisszentiván és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Fiktív helynevek Magyarországon és Románia · Pilisszentiván és Románia · Többet látni »

Sarbu Aladár

Sarbu Aladár (Budapest, 1940. szeptember 28. –) magyar irodalomtörténész, író, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet egyetemi tanára.

Fiktív helynevek Magyarországon és Sarbu Aladár · Pilisszentiván és Sarbu Aladár · Többet látni »

Solymár

Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.

Fiktív helynevek Magyarországon és Solymár · Pilisszentiván és Solymár · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Fiktív helynevek Magyarországon · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pilisszentiván · Többet látni »

1930-as évek

Nincs leírás.

1930-as évek és Fiktív helynevek Magyarországon · 1930-as évek és Pilisszentiván · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

1956-os forradalom és Fiktív helynevek Magyarországon · 1956-os forradalom és Pilisszentiván · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Fiktív helynevek Magyarországon · 1990-es évek és Pilisszentiván · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Fiktív helynevek Magyarországon · 20. század és Pilisszentiván · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentiván

Fiktív helynevek Magyarországon 1050 kapcsolatokat, ugyanakkor Pilisszentiván 285. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 2.02% = 27 / (1050 + 285).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentiván. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: