Közötti hasonlóságok Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye
Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye 74 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Börzsöny (hegység), Buda (történelmi település), Budaörs, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budapest, Cegléd, Csobánka, Dabas, Dömsöd, Duna, Dunabogdány, Dunakanyar, Dunakeszi, Fót, Fejér megye, Fejér vármegye, Gödöllő, Gyömrő, Heves megye, Ipoly, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászkarajenő, Kiskunlacháza, Kiskunság, Kisoroszi, Kistarcsa, Leányfalu, ..., Magyarország, Megye (közigazgatási egység), Mende, Nagybörzsöny, Nagykőrös, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Nógrád megye, Pánd, Páty, Pócsmegyer, Perőcsény, Pilis (hegység), Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pusztazámor, Ráckeve, Sülysáp, Solymár, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szlovákia, Tahitótfalu, Tatárszentgyörgy, Tápió, Tóalmás, Tök (település), Törökbálint, Telki, Tisza, Vác, Vácrátót, Verőce (Magyarország), Veresegyház, Visegrád, Visegrádi-hegység, Zebegény, Zsámbék. Bővíteni index (44 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Fiktív helynevek Magyarországon · Alföld és Pest vármegye ·
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Börzsöny (hegység) és Fiktív helynevek Magyarországon · Börzsöny (hegység) és Pest vármegye ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Fiktív helynevek Magyarországon · Buda (történelmi település) és Pest vármegye ·
Budaörs
Budaörs város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.
Budaörs és Fiktív helynevek Magyarországon · Budaörs és Pest vármegye ·
Budajenő
Budajenő község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Budajenő és Fiktív helynevek Magyarországon · Budajenő és Pest vármegye ·
Budakalász
Luppa-sziget Bauhaus nyaraló Budakalász város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Budakalász és Fiktív helynevek Magyarországon · Budakalász és Pest vármegye ·
Budakeszi
Budakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.
Budakeszi és Fiktív helynevek Magyarországon · Budakeszi és Pest vármegye ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Fiktív helynevek Magyarországon · Budapest és Pest vármegye ·
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Cegléd és Fiktív helynevek Magyarországon · Cegléd és Pest vármegye ·
Csobánka
Csobánka község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Csobánka és Fiktív helynevek Magyarországon · Csobánka és Pest vármegye ·
Dabas
Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye.
Dabas és Fiktív helynevek Magyarországon · Dabas és Pest vármegye ·
Dömsöd
Dömsöd nagyközség Pest vármegye délnyugati részén, a Ráckevei járásban.
Dömsöd és Fiktív helynevek Magyarországon · Dömsöd és Pest vármegye ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Fiktív helynevek Magyarországon · Duna és Pest vármegye ·
Dunabogdány
Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.
Dunabogdány és Fiktív helynevek Magyarországon · Dunabogdány és Pest vármegye ·
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Dunakanyar és Fiktív helynevek Magyarországon · Dunakanyar és Pest vármegye ·
Dunakeszi
Dunakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Dunakeszi járás székhelye.
Dunakeszi és Fiktív helynevek Magyarországon · Dunakeszi és Pest vármegye ·
Fót
Fót város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Fót és Fiktív helynevek Magyarországon · Fót és Pest vármegye ·
Fejér megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fejér vármegye.
Fejér megye és Fiktív helynevek Magyarországon · Fejér megye és Pest vármegye ·
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Fejér vármegye és Fiktív helynevek Magyarországon · Fejér vármegye és Pest vármegye ·
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Gödöllő · Gödöllő és Pest vármegye ·
Gyömrő
Gyömrő város Pest vármegyében, a Monori járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Gyömrő · Gyömrő és Pest vármegye ·
Heves megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Heves vármegye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Heves megye · Heves megye és Pest vármegye ·
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Fiktív helynevek Magyarországon és Ipoly · Ipoly és Pest vármegye ·
Jász-Nagykun-Szolnok megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Jász-Nagykun-Szolnok megye · Jász-Nagykun-Szolnok megye és Pest vármegye ·
Jászkarajenő
Jászkarajenő község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Jászkarajenő · Jászkarajenő és Pest vármegye ·
Kiskunlacháza
Kiskunlacháza város Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kiskunlacháza · Kiskunlacháza és Pest vármegye ·
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kiskunság · Kiskunság és Pest vármegye ·
Kisoroszi
Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kisoroszi · Kisoroszi és Pest vármegye ·
Kistarcsa
Kistarcsa város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gödöllői járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kistarcsa · Kistarcsa és Pest vármegye ·
Leányfalu
Leányfalu nagyközség Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Leányfalu · Leányfalu és Pest vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország · Magyarország és Pest vármegye ·
Megye (közigazgatási egység)
A megye NUTS 3 szintű közigazgatási területi egység Magyarországon, lakóinak közössége 1990 óta önkormányzati joggal rendelkezik, azonban évezredes múltra tekint vissza.
Fiktív helynevek Magyarországon és Megye (közigazgatási egység) · Megye (közigazgatási egység) és Pest vármegye ·
Mende
Ez a szócikk a Pest vármegyei településről szól.
Fiktív helynevek Magyarországon és Mende · Mende és Pest vármegye ·
Nagybörzsöny
Nagybörzsöny község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nagybörzsöny · Nagybörzsöny és Pest vármegye ·
Nagykőrös
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nagykőrös · Nagykőrös és Pest vármegye ·
Nagykovácsi
Nagykovácsi nagyközség Pest vármegyében, a Budakeszi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nagykovácsi · Nagykovácsi és Pest vármegye ·
Nagytarcsa
Nagytarcsa község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nagytarcsa · Nagytarcsa és Pest vármegye ·
Nógrád megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nógrád vármegye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nógrád megye · Nógrád megye és Pest vármegye ·
Pánd
Pánd község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pánd · Pánd és Pest vármegye ·
Páty
Páty község Pest vármegye dunántúli részén, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Páty · Páty és Pest vármegye ·
Pócsmegyer
Pócsmegyer község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pócsmegyer · Pócsmegyer és Pest vármegye ·
Perőcsény
Perőcsény község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Perőcsény · Perőcsény és Pest vármegye ·
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilis (hegység) · Pest vármegye és Pilis (hegység) ·
Pilisborosjenő
Pilisborosjenő község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisborosjenő · Pest vármegye és Pilisborosjenő ·
Piliscsaba
Piliscsaba város Pest vármegyében, azon belül a Pilisvörösvári járásban, illetve a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Piliscsaba · Pest vármegye és Piliscsaba ·
Pilisjászfalu
Bánya Pilisjászfalu község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisjászfalu · Pest vármegye és Pilisjászfalu ·
Pilisszántó
Pilisszántó község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszántó · Pest vármegye és Pilisszántó ·
Pilisszentiván
Pilisszentiván község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentiván · Pest vármegye és Pilisszentiván ·
Pilisszentkereszt
Pilisszentkereszt (.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentkereszt · Pest vármegye és Pilisszentkereszt ·
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló község Pest vármegye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisszentlászló · Pest vármegye és Pilisszentlászló ·
Pilisvörösvár
Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilisvörösvár · Pest vármegye és Pilisvörösvár ·
Pusztazámor
Pusztazámor község a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban; annak legkisebb lélekszámú települése.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pusztazámor · Pest vármegye és Pusztazámor ·
Ráckeve
Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Ráckeve · Pest vármegye és Ráckeve ·
Sülysáp
Sülysáp város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Sülysáp · Pest vármegye és Sülysáp ·
Solymár
Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Solymár · Pest vármegye és Solymár ·
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szentendre · Pest vármegye és Szentendre ·
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szigetszentmiklós · Pest vármegye és Szigetszentmiklós ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szlovákia · Pest vármegye és Szlovákia ·
Tahitótfalu
Tahitótfalu község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tahitótfalu · Pest vármegye és Tahitótfalu ·
Tatárszentgyörgy
Tatárszentgyörgy község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tatárszentgyörgy · Pest vármegye és Tatárszentgyörgy ·
Tápió
A Tápió a Zagyva jobb oldali mellékvize, Isaszeg közelében ered.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tápió · Pest vármegye és Tápió ·
Tóalmás
Tóalmás község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tóalmás · Pest vármegye és Tóalmás ·
Tök (település)
Tök község Pest vármegye nyugati határa közelében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban, a Budai-hegység és a Gerecse között elterülő Zsámbéki-medencében.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tök (település) · Pest vármegye és Tök (település) ·
Törökbálint
Törökbálint város Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Törökbálint · Pest vármegye és Törökbálint ·
Telki
Telki község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Telki · Pest vármegye és Telki ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tisza · Pest vármegye és Tisza ·
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Vác · Pest vármegye és Vác ·
Vácrátót
Vácrátót község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Vácrátót · Pest vármegye és Vácrátót ·
Verőce (Magyarország)
Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Verőce (Magyarország) · Pest vármegye és Verőce (Magyarország) ·
Veresegyház
Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Veresegyház · Pest vármegye és Veresegyház ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Visegrád · Pest vármegye és Visegrád ·
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Fiktív helynevek Magyarországon és Visegrádi-hegység · Pest vármegye és Visegrádi-hegység ·
Zebegény
Zebegény (szlovákul Zebegíň) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Zebegény · Pest vármegye és Zebegény ·
Zsámbék
Zsámbék (vagy) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Zsámbék · Pest vármegye és Zsámbék ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye
- Mi van a közös Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye
- Közötti hasonlóságok Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye
Összehasonlítását Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye
Fiktív helynevek Magyarországon 1050 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest vármegye 325. Ami közös bennük 74, a Jaccard index 5.38% = 74 / (1050 + 325).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: