Közötti hasonlóságok Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország
Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország 144 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Andrássy út, Ausztria, Óbuda (városrész), Észak-Magyarország, Baja, Bakony, Balaton, Balaton-felvidék, Baranya vármegye, Békés vármegye, Békéscsaba, Börzsöny (hegység), Bük, Bükk-vidék, Bodrog (folyó), Buda (történelmi település), Budapest, Budapest I. kerülete, Cegléd, Csongrád (település), Csopak, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Délvidék, Debrecen, Dráva, Duna, Dunakanyar, Dunántúl, ..., Eötvös József (író), Eger, Első világháború, Erdély, Esztergom, Európa, Fejér vármegye, Felsőszölnök, Gödöllő, Gemenc, Győr, Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely, Hollókő, Horvátország, II. Rákóczi Ferenc, Index.hu, Ipoly, Jobbágy, Joszif Visszarionovics Sztálin, Kína, Kőolaj, Kecskemét, Keszthely, Kisalföld, Kiskunság, Kunhalom, Labdarúgás, Lillafüred, M1 (televízióadó), Magyar történelem, Magyarországi németek, Magyarországi szlovákok, Matyóföld, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Mátra, Mórahalom, Mecsek, Mezőváros, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Nagybörzsöny, Nyíregyháza, Nyírség, Nyugat-Dunántúl, Paks, Palócok, Partium, Pécs, Pécsvárad, Pest vármegye, Petőfi Sándor, Pilis (hegység), Pozsony, Rába, Ráckeve, Reformkor, Rendszerváltás Magyarországon, Románia, Salgótarján, Sarród, Sárvár, Semmelweis Egyetem, Somogy vármegye, Somogyvámos, Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szamos, Szarvas (település), Székesfehérvár, Szőlő, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentes, Szerbia, Szigetvár, Szilveszter (ünnep), Szlovákia, Szolnok, Szombathely, Tapolca, Túrkeve, Tihany, Tisza, Tiszaújváros, Tokaj, Tolna vármegye, TV2 (Magyarország), Ukrajna, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vácrátót, Vármegye, Város, Várpalota, Vértes (hegység), Vértesszőlős, Veszprém, Visegrád, Visegrádi-hegység, Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zempléni-hegység, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1930-as évek, 1950-es évek, 1956-os forradalom, 1980-as évek, 1990-es évek, 20. század, 2010-es évek. Bővíteni index (114 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Fiktív helynevek Magyarországon · Alföld és Magyarország ·
Andrássy út
Az Andrássy út (1957-től 1990-ig: Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át.
Andrássy út és Fiktív helynevek Magyarországon · Andrássy út és Magyarország ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Fiktív helynevek Magyarországon · Ausztria és Magyarország ·
Óbuda (városrész)
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.
Óbuda (városrész) és Fiktív helynevek Magyarországon · Óbuda (városrész) és Magyarország ·
Észak-Magyarország
Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Észak-Magyarország és Fiktív helynevek Magyarországon · Észak-Magyarország és Magyarország ·
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Baja és Fiktív helynevek Magyarországon · Baja és Magyarország ·
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Bakony és Fiktív helynevek Magyarországon · Bakony és Magyarország ·
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Balaton és Fiktív helynevek Magyarországon · Balaton és Magyarország ·
Balaton-felvidék
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között.
Balaton-felvidék és Fiktív helynevek Magyarországon · Balaton-felvidék és Magyarország ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Fiktív helynevek Magyarországon · Baranya vármegye és Magyarország ·
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Békés vármegye és Fiktív helynevek Magyarországon · Békés vármegye és Magyarország ·
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Békéscsaba és Fiktív helynevek Magyarországon · Békéscsaba és Magyarország ·
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Börzsöny (hegység) és Fiktív helynevek Magyarországon · Börzsöny (hegység) és Magyarország ·
Bük
Bük város Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Bük és Fiktív helynevek Magyarországon · Bük és Magyarország ·
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Bükk-vidék és Fiktív helynevek Magyarországon · Bükk-vidék és Magyarország ·
Bodrog (folyó)
A Bodrog a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Bodrog (folyó) és Fiktív helynevek Magyarországon · Bodrog (folyó) és Magyarország ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Fiktív helynevek Magyarországon · Buda (történelmi település) és Magyarország ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Fiktív helynevek Magyarországon · Budapest és Magyarország ·
Budapest I. kerülete
Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.
Budapest I. kerülete és Fiktív helynevek Magyarországon · Budapest I. kerülete és Magyarország ·
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Cegléd és Fiktív helynevek Magyarországon · Cegléd és Magyarország ·
Csongrád (település)
Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.
Csongrád (település) és Fiktív helynevek Magyarországon · Csongrád (település) és Magyarország ·
Csopak
Csopak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Csopak és Fiktív helynevek Magyarországon · Csopak és Magyarország ·
Dél-Alföld
Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el.
Dél-Alföld és Fiktív helynevek Magyarországon · Dél-Alföld és Magyarország ·
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Dél-Dunántúl és Fiktív helynevek Magyarországon · Dél-Dunántúl és Magyarország ·
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Délvidék és Fiktív helynevek Magyarországon · Délvidék és Magyarország ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Fiktív helynevek Magyarországon · Debrecen és Magyarország ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Dráva és Fiktív helynevek Magyarországon · Dráva és Magyarország ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Fiktív helynevek Magyarországon · Duna és Magyarország ·
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Dunakanyar és Fiktív helynevek Magyarországon · Dunakanyar és Magyarország ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Fiktív helynevek Magyarországon · Dunántúl és Magyarország ·
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Eötvös József (író) és Fiktív helynevek Magyarországon · Eötvös József (író) és Magyarország ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Fiktív helynevek Magyarországon · Eger és Magyarország ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Fiktív helynevek Magyarországon · Első világháború és Magyarország ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Fiktív helynevek Magyarországon · Erdély és Magyarország ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Fiktív helynevek Magyarországon · Esztergom és Magyarország ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Fiktív helynevek Magyarországon · Európa és Magyarország ·
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Fejér vármegye és Fiktív helynevek Magyarországon · Fejér vármegye és Magyarország ·
Felsőszölnök
A Szölnöki-patak télen Felsőszölnök zászlaja az egyik falunapon Az iskola Táncosok a felsőszölnöki falunapon Táncosok a felsőszölnöki falunapon Felsőszölnök – faluközpont Felsőszölnök faluközpontja leírással Felsőszölnök középső részének lakóházai a patakmenti völgyben (Fő út) Régi kereszt a Jánoshegyen A Lázár-család által állított kereszt a Békaváros nevű falurészben Régi kereszt a Hármashatárhoz vezető úton Kereszt a Jánoshegyen Látkép Szlovén Mintagazdaság Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzem(m)ing, latinul Zelnuk Superior) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett, Magyarország legnyugatibb települése.
Felsőszölnök és Fiktív helynevek Magyarországon · Felsőszölnök és Magyarország ·
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Gödöllő · Gödöllő és Magyarország ·
Gemenc
Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Fiktív helynevek Magyarországon és Gemenc · Gemenc és Magyarország ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Fiktív helynevek Magyarországon és Győr · Győr és Magyarország ·
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Fiktív helynevek Magyarországon és Hajdúszoboszló · Hajdúszoboszló és Magyarország ·
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Fiktív helynevek Magyarországon és Hódmezővásárhely · Hódmezővásárhely és Magyarország ·
Hollókő
Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Havraní Kameň) egy község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Hollókő · Hollókő és Magyarország ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Fiktív helynevek Magyarországon és Horvátország · Horvátország és Magyarország ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Fiktív helynevek Magyarországon és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Magyarország ·
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Fiktív helynevek Magyarországon és Index.hu · Index.hu és Magyarország ·
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Fiktív helynevek Magyarországon és Ipoly · Ipoly és Magyarország ·
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Fiktív helynevek Magyarországon és Jobbágy · Jobbágy és Magyarország ·
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Fiktív helynevek Magyarországon és Joszif Visszarionovics Sztálin · Joszif Visszarionovics Sztálin és Magyarország ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kína · Kína és Magyarország ·
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kőolaj · Kőolaj és Magyarország ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kecskemét · Kecskemét és Magyarország ·
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
Fiktív helynevek Magyarországon és Keszthely · Keszthely és Magyarország ·
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kisalföld · Kisalföld és Magyarország ·
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kiskunság · Kiskunság és Magyarország ·
Kunhalom
A Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a Kárpát-medencei honfoglalás előtti térből és időkből származnak.
Fiktív helynevek Magyarországon és Kunhalom · Kunhalom és Magyarország ·
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Fiktív helynevek Magyarországon és Labdarúgás · Labdarúgás és Magyarország ·
Lillafüred
Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Lillafüred · Lillafüred és Magyarország ·
M1 (televízióadó)
Az M1 a Duna Médiaszolgáltató egyik csatornája, Magyarország első és legrégebbi televízióadója.
Fiktív helynevek Magyarországon és M1 (televízióadó) · M1 (televízióadó) és Magyarország ·
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Fiktív helynevek Magyarországon és Magyar történelem · Magyar történelem és Magyarország ·
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarországi németek · Magyarország és Magyarországi németek ·
Magyarországi szlovákok
A magyarországi szlovákok a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése.
Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarországi szlovákok · Magyarország és Magyarországi szlovákok ·
Matyóföld
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határán.
Fiktív helynevek Magyarországon és Matyóföld · Magyarország és Matyóföld ·
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Fiktív helynevek Magyarországon és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és Magyarország ·
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Fiktív helynevek Magyarországon és Mátra · Mátra és Magyarország ·
Mórahalom
Mórahalom Hild-díjas város Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járás központja.
Fiktív helynevek Magyarországon és Mórahalom · Mórahalom és Magyarország ·
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Fiktív helynevek Magyarországon és Mecsek · Magyarország és Mecsek ·
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Fiktív helynevek Magyarországon és Mezőváros · Magyarország és Mezőváros ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Fiktív helynevek Magyarországon és Miskolc · Magyarország és Miskolc ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Fiktív helynevek Magyarországon és Mohács · Magyarország és Mohács ·
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Mosonmagyaróvár · Magyarország és Mosonmagyaróvár ·
Nagyatád
Nagyatád város Somogy vármegyében, a Nagyatádi járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nagyatád · Magyarország és Nagyatád ·
Nagybörzsöny
Nagybörzsöny község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nagybörzsöny · Magyarország és Nagybörzsöny ·
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nyíregyháza · Magyarország és Nyíregyháza ·
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nyírség · Magyarország és Nyírség ·
Nyugat-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Fiktív helynevek Magyarországon és Nyugat-Dunántúl · Magyarország és Nyugat-Dunántúl ·
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Fiktív helynevek Magyarországon és Paks · Magyarország és Paks ·
Palócok
A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.
Fiktív helynevek Magyarországon és Palócok · Magyarország és Palócok ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Fiktív helynevek Magyarországon és Partium · Magyarország és Partium ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pécs · Magyarország és Pécs ·
Pécsvárad
Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pécsvárad · Magyarország és Pécsvárad ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pest vármegye · Magyarország és Pest vármegye ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Fiktív helynevek Magyarországon és Petőfi Sándor · Magyarország és Petőfi Sándor ·
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pilis (hegység) · Magyarország és Pilis (hegység) ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Fiktív helynevek Magyarországon és Pozsony · Magyarország és Pozsony ·
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Fiktív helynevek Magyarországon és Rába · Magyarország és Rába ·
Ráckeve
Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Ráckeve · Magyarország és Ráckeve ·
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Fiktív helynevek Magyarországon és Reformkor · Magyarország és Reformkor ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Fiktív helynevek Magyarországon és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Fiktív helynevek Magyarországon és Románia · Magyarország és Románia ·
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Fiktív helynevek Magyarországon és Salgótarján · Magyarország és Salgótarján ·
Sarród
Sarród község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.
Fiktív helynevek Magyarországon és Sarród · Magyarország és Sarród ·
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Sárvár · Magyarország és Sárvár ·
Semmelweis Egyetem
Nagyváradtéri Elméleti Tömb (NET), Semmelweis Egyetem A Semmelweis Egyetem (rövidítve: SE) magyar budapesti orvos-egészségügyi felsőoktatási intézmény.
Fiktív helynevek Magyarországon és Semmelweis Egyetem · Magyarország és Semmelweis Egyetem ·
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Fiktív helynevek Magyarországon és Somogy vármegye · Magyarország és Somogy vármegye ·
Somogyvámos
Somogyvámos község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Somogyvámos · Magyarország és Somogyvámos ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Sopron · Magyarország és Sopron ·
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Magyarország és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye ·
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szamos · Magyarország és Szamos ·
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szarvas (település) · Magyarország és Szarvas (település) ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár ·
Szőlő
Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szőlő · Magyarország és Szőlő ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szeged · Magyarország és Szeged ·
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szekszárd · Magyarország és Szekszárd ·
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szentendre · Magyarország és Szentendre ·
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre).
Fiktív helynevek Magyarországon és Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum · Magyarország és Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ·
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szentes · Magyarország és Szentes ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szerbia · Magyarország és Szerbia ·
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szigetvár · Magyarország és Szigetvár ·
Szilveszter (ünnep)
A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja, az újév előestéje, a karácsonyi időszak hetedik napja.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szilveszter (ünnep) · Magyarország és Szilveszter (ünnep) ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szlovákia · Magyarország és Szlovákia ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szolnok · Magyarország és Szolnok ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Szombathely · Magyarország és Szombathely ·
Tapolca
Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tapolca · Magyarország és Tapolca ·
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Fiktív helynevek Magyarországon és Túrkeve · Magyarország és Túrkeve ·
Tihany
Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tihany · Magyarország és Tihany ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tisza · Magyarország és Tisza ·
Tiszaújváros
Tiszaújváros (1970. április 22-ig Tiszaszederkény, 1991. február 1-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tiszaújváros · Magyarország és Tiszaújváros ·
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tokaj · Magyarország és Tokaj ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Fiktív helynevek Magyarországon és Tolna vármegye · Magyarország és Tolna vármegye ·
TV2 (Magyarország)
A TV2 Magyarország egyik országosan sugárzó kereskedelmi televízióadója, tulajdonosa a TV2 Csoport.
Fiktív helynevek Magyarországon és TV2 (Magyarország) · Magyarország és TV2 (Magyarország) ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Fiktív helynevek Magyarországon és Ukrajna · Magyarország és Ukrajna ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Fiktív helynevek Magyarországon és Vajdaság Autonóm Tartomány · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Vácrátót
Vácrátót község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Vácrátót · Magyarország és Vácrátót ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Fiktív helynevek Magyarországon és Vármegye · Magyarország és Vármegye ·
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Fiktív helynevek Magyarországon és Város · Magyarország és Város ·
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Várpalota · Magyarország és Várpalota ·
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Fiktív helynevek Magyarországon és Vértes (hegység) · Magyarország és Vértes (hegység) ·
Vértesszőlős
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban található.
Fiktív helynevek Magyarországon és Vértesszőlős · Magyarország és Vértesszőlős ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Fiktív helynevek Magyarországon és Veszprém · Magyarország és Veszprém ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Fiktív helynevek Magyarországon és Visegrád · Magyarország és Visegrád ·
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Fiktív helynevek Magyarországon és Visegrádi-hegység · Magyarország és Visegrádi-hegység ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Fiktív helynevek Magyarországon és Zala vármegye · Magyarország és Zala vármegye ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Fiktív helynevek Magyarországon és Zalaegerszeg · Magyarország és Zalaegerszeg ·
Zempléni-hegység
A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része.
Fiktív helynevek Magyarországon és Zempléni-hegység · Magyarország és Zempléni-hegység ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Fiktív helynevek Magyarországon · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország ·
1930-as évek
Nincs leírás.
1930-as évek és Fiktív helynevek Magyarországon · 1930-as évek és Magyarország ·
1950-es évek
Nincs leírás.
1950-es évek és Fiktív helynevek Magyarországon · 1950-es évek és Magyarország ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Fiktív helynevek Magyarországon · 1956-os forradalom és Magyarország ·
1980-as évek
Nincs leírás.
1980-as évek és Fiktív helynevek Magyarországon · 1980-as évek és Magyarország ·
1990-es évek
Nincs leírás.
1990-es évek és Fiktív helynevek Magyarországon · 1990-es évek és Magyarország ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Fiktív helynevek Magyarországon · 20. század és Magyarország ·
2010-es évek
A 2010-es évek jelképeinek montázsa.
2010-es évek és Fiktív helynevek Magyarországon · 2010-es évek és Magyarország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország
- Mi van a közös Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország
- Közötti hasonlóságok Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország
Összehasonlítását Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország
Fiktív helynevek Magyarországon 1050 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 144, a Jaccard index 6.43% = 144 / (1050 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: