Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon

Ferencvárosi TC (labdarúgás) vs. Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon

A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében. A tokiói olimpián a férfi labdarúgótornát eredetileg tizenhat nemzeti válogatott részvételével rendezték volna meg, azonban a Észak-KoreaVisszalépett, ugyanis néhány észak-koreai játékos megtagadta a játékot.

Labdarúgás az 1960. évi nyári olimpiai játékokon

Az 1960. évi nyári olimpiai játékokon a labdarúgótornát augusztus 26. és szeptember 10. között rendezték.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Labdarúgás az 1960. évi nyári olimpiai játékokon · Labdarúgás az 1960. évi nyári olimpiai játékokon és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Labdarúgás az 1968. évi nyári olimpiai játékokon

A mexikóvárosi olimpia labdarúgótornáján tizenhat csapat vett részt.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Labdarúgás az 1968. évi nyári olimpiai játékokon · Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Labdarúgás az 1968. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Lakat Károly

Lakat Károly (Győr, 1920. november 27. – Budapest, 1988. december 3.) válogatott labdarúgó, mesteredző.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Lakat Károly · Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Lakat Károly · Többet látni »

Magyar Labdarúgó-szövetség

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Magyar Labdarúgó-szövetség · Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Magyar Labdarúgó-szövetség · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Magyarország · Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Magyarország · Többet látni »

Novák Dezső

Novák Dezső (Ják, 1939. február 3. – Budapest, 2014. február 26.) kétszeres olimpiai bajnok magyar labdarúgó, hátvéd, edző.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Novák Dezső · Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Novák Dezső · Többet látni »

Olimpiai játékok

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Olimpiai játékok · Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olimpiai játékok · Többet látni »

Sós Károly

Sós Károly, eredeti nevén Stróbl (Budapest, 1909. április 5. – Budapest, 1991. augusztus 3.) labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, sportvezető.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Sós Károly · Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Sós Károly · Többet látni »

Varga Zoltán (labdarúgó, 1945)

Varga Zoltán (Vál, 1945. január 1. – Budapest, 2010. április 9.) magyar olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, labdarúgóedző, a Ferencvárosi TC örökös bajnoka.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Varga Zoltán (labdarúgó, 1945) · Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Varga Zoltán (labdarúgó, 1945) · Többet látni »