Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és München
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és München 7 közös dolog (a Uniópédia): Harmincéves háború, I. Miksa bajor választófejedelem, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, IV. Vilmos bajor herceg, Theatinusok temploma (München), V. Albert bajor herceg, Wittelsbach-ház.
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Harmincéves háború · Harmincéves háború és München ·
I. Miksa bajor választófejedelem
I.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és I. Miksa bajor választófejedelem · I. Miksa bajor választófejedelem és München ·
II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem
II.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem · II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és München ·
IV. Vilmos bajor herceg
IV.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és IV. Vilmos bajor herceg · IV. Vilmos bajor herceg és München ·
Theatinusok temploma (München)
A Thienei Szent Kajetánnak szentelt templom eredete egy fogadalmon alapszik, amelyet Henrietta Adelheid savoyai hercegnő (1636–1676), Ferdinánd Mária bajor választófejedelem hitvese tett 1659-ben, amelynek értelmében a trónörökös megszületését akarta egy udvari templom építésével meghálálni.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Theatinusok temploma (München) · München és Theatinusok temploma (München) ·
V. Albert bajor herceg
V.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és V. Albert bajor herceg · München és V. Albert bajor herceg ·
Wittelsbach-ház
A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Wittelsbach-ház · München és Wittelsbach-ház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és München
- Mi van a közös Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és München
- Közötti hasonlóságok Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és München
Összehasonlítását Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és München
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem 37 kapcsolatokat, ugyanakkor München 407. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 1.58% = 7 / (37 + 407).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és München. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
