Közötti hasonlóságok Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg-ház
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg-ház 13 közös dolog (a Uniópédia): Habsburg Anna bajor hercegné, Habsburg Izabella dán királyné, Harmincéves háború, I. Ferdinánd magyar király, II. Ferdinánd magyar király, II. Károly osztrák főherceg, II. Keresztély dán király, Jagelló Anna magyar királyné, Krisztina dán királyi hercegnő, Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608), Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616), Renáta lotaringiai hercegnő, V. Albert bajor herceg.
Habsburg Anna bajor hercegné
Habsburg Anna (németül Anna von Österreich; Prága, 1528. július 7. – München, 1590. október 16.) Habsburg főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának sarja, 1550-től 1579-ig Bajorország hercegnéja.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg Anna bajor hercegné · Habsburg Anna bajor hercegné és Habsburg-ház ·
Habsburg Izabella dán királyné
Habsburg Izabella (Brüsszel, 1501. július 18. – Gent, 1526. január 19.), kasztíliai infánsnő (királyi hercegnő), osztrák főhercegnő, II. Keresztély dán király felesége, Dánia királynéja.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg Izabella dán királyné · Habsburg Izabella dán királyné és Habsburg-ház ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Harmincéves háború · Habsburg-ház és Harmincéves háború ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és I. Ferdinánd magyar király · Habsburg-ház és I. Ferdinánd magyar király ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és II. Ferdinánd magyar király · Habsburg-ház és II. Ferdinánd magyar király ·
II. Károly osztrák főherceg
II.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és II. Károly osztrák főherceg · Habsburg-ház és II. Károly osztrák főherceg ·
II. Keresztély dán király
II.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és II. Keresztély dán király · Habsburg-ház és II. Keresztély dán király ·
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Jagelló Anna magyar királyné · Habsburg-ház és Jagelló Anna magyar királyné ·
Krisztina dán királyi hercegnő
Krisztina dán, norvég és svéd királyi hercegnő (Nyborg (vagy Koppenhága), 1521. – Alessandria (vagy Tortona), 1590. december 10.), az Oldenburg-házból született dán királyi hercegnő, II. Keresztély dán, norvég és svéd király leánya, V. Károly német-római császár unokahúga.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Krisztina dán királyi hercegnő · Habsburg-ház és Krisztina dán királyi hercegnő ·
Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608)
Szépművészeti Múzeum, Bécs Bajorországi Mária Anna (németül: Maria Anna von Bayern; München, 1551. március 21. – Graz, 1608. április 29.), a Wittelsbach-házból származó, V. Albert bajor herceg és Habsburg Anna hercegné negyedik gyermekeként született bajor hercegnő, házassága révén osztrák főhercegné, Belső-Ausztria hercegnéje.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608) · Habsburg-ház és Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608) ·
Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)
Bajorországi Mária Anna (München, Német-római Birodalom, 1574. december 8. – Graz, Német-római Birodalom, 1616. március 8.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, V. Vilmos bajor herceg és Lotaringiai Renáta leánya, aki Ferdinánd osztrák főherceg (később német-római császár) első hitveseként osztrák főhercegné.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) · Habsburg-ház és Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) ·
Renáta lotaringiai hercegnő
Renáta lotaringiai hercegnő (Nancy, 1544. április 20. – München, 1568. február 22.) Bajorország hercegnéje.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Renáta lotaringiai hercegnő · Habsburg-ház és Renáta lotaringiai hercegnő ·
V. Albert bajor herceg
V.
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és V. Albert bajor herceg · Habsburg-ház és V. Albert bajor herceg ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg-ház
- Mi van a közös Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg-ház
- Közötti hasonlóságok Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg-ház
Összehasonlítását Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg-ház
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem 37 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg-ház 462. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 2.61% = 13 / (37 + 462).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és Habsburg-ház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: