Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Felvilágosodás és Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Felvilágosodás és Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Felvilágosodás vs. Georg Wilhelm Friedrich Hegel

A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

Közötti hasonlóságok Felvilágosodás és Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Felvilágosodás és Georg Wilhelm Friedrich Hegel 21 közös dolog (a Uniópédia): Adam Smith, Atlantisz Könyvkiadó, Baruch Spinoza, Erkölcs, Feudalizmus, Filozófia, Forradalom, I. Napóleon francia császár, Immanuel Kant, Ismeretelmélet, Jürgen Habermas, Jean-Jacques Rousseau, Jog, Johann Wolfgang von Goethe, Kereszténység, Metafizika, Politikatudomány, René Descartes, Természetfilozófia, Vallás, 19. század.

Adam Smith

Adam Smith (Kirkcaldy, 1723. június 5. – Edinburgh, 1790. július 17.) skót klasszikus közgazdász és filozófus.

Adam Smith és Felvilágosodás · Adam Smith és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

Atlantisz Könyvkiadó

Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.

Atlantisz Könyvkiadó és Felvilágosodás · Atlantisz Könyvkiadó és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

Baruch Spinoza

Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.

Baruch Spinoza és Felvilágosodás · Baruch Spinoza és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

Erkölcs

Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.

Erkölcs és Felvilágosodás · Erkölcs és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

Feudalizmus

A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.

Felvilágosodás és Feudalizmus · Feudalizmus és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Felvilágosodás és Filozófia · Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

Forradalom

A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.

Felvilágosodás és Forradalom · Forradalom és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Felvilágosodás és I. Napóleon francia császár · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Immanuel Kant

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

Felvilágosodás és Immanuel Kant · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Immanuel Kant · Többet látni »

Ismeretelmélet

Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.

Felvilágosodás és Ismeretelmélet · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Ismeretelmélet · Többet látni »

Jürgen Habermas

Jürgen Habermas (Düsseldorf, 1929. június 18.–) német filozófus és szociológus.

Felvilágosodás és Jürgen Habermas · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jürgen Habermas · Többet látni »

Jean-Jacques Rousseau

Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.

Felvilágosodás és Jean-Jacques Rousseau · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »

Jog

mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.

Felvilágosodás és Jog · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jog · Többet látni »

Johann Wolfgang von Goethe

(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.

Felvilágosodás és Johann Wolfgang von Goethe · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Felvilágosodás és Kereszténység · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Kereszténység · Többet látni »

Metafizika

Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.

Felvilágosodás és Metafizika · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Metafizika · Többet látni »

Politikatudomány

A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.

Felvilágosodás és Politikatudomány · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Politikatudomány · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Felvilágosodás és René Descartes · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és René Descartes · Többet látni »

Természetfilozófia

A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.

Felvilágosodás és Természetfilozófia · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Természetfilozófia · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Felvilágosodás és Vallás · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vallás · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Felvilágosodás · 19. század és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Felvilágosodás és Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Felvilágosodás 117 kapcsolatokat, ugyanakkor Georg Wilhelm Friedrich Hegel 114. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 9.09% = 21 / (117 + 114).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Felvilágosodás és Georg Wilhelm Friedrich Hegel. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »