Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Felsőlendva és Vendvidéki Köztársaság
Felsőlendva és Vendvidéki Köztársaság 17 közös dolog (a Uniópédia): Első világháború, III. Béla magyar király, Második világháború, Muraszombat, Muravidék, Német nyelv, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szlovén nyelv, Szlovének, Szlovénia, Tótsági járás, Trianoni békeszerződés, Vas vármegye, 16. század, 17. század, 18. század, 19. század.
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Felsőlendva · Első világháború és Vendvidéki Köztársaság ·
III. Béla magyar király
III.
Felsőlendva és III. Béla magyar király · III. Béla magyar király és Vendvidéki Köztársaság ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Felsőlendva és Második világháború · Második világháború és Vendvidéki Köztársaság ·
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Felsőlendva és Muraszombat · Muraszombat és Vendvidéki Köztársaság ·
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Felsőlendva és Muravidék · Muravidék és Vendvidéki Köztársaság ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Felsőlendva és Német nyelv · Német nyelv és Vendvidéki Köztársaság ·
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Felsőlendva és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Szentgotthárdi ciszterci apátság és Vendvidéki Köztársaság ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Felsőlendva és Szlovén nyelv · Szlovén nyelv és Vendvidéki Köztársaság ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Felsőlendva és Szlovének · Szlovének és Vendvidéki Köztársaság ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Felsőlendva és Szlovénia · Szlovénia és Vendvidéki Köztársaság ·
Tótsági járás
A Tótsági járás a muraszombati járást megelőzően a történelmi Vendvidék területének egyrészén létezett járás.
Felsőlendva és Tótsági járás · Tótsági járás és Vendvidéki Köztársaság ·
Trianoni békeszerződés
date.
Felsőlendva és Trianoni békeszerződés · Trianoni békeszerződés és Vendvidéki Köztársaság ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Felsőlendva és Vas vármegye · Vas vármegye és Vendvidéki Köztársaság ·
16. század
A 16.
16. század és Felsőlendva · 16. század és Vendvidéki Köztársaság ·
17. század
A 17.
17. század és Felsőlendva · 17. század és Vendvidéki Köztársaság ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Felsőlendva · 18. század és Vendvidéki Köztársaság ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Felsőlendva · 19. század és Vendvidéki Köztársaság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Felsőlendva és Vendvidéki Köztársaság
- Mi van a közös Felsőlendva és Vendvidéki Köztársaság
- Közötti hasonlóságok Felsőlendva és Vendvidéki Köztársaság
Összehasonlítását Felsőlendva és Vendvidéki Köztársaság
Felsőlendva 87 kapcsolatokat, ugyanakkor Vendvidéki Köztársaság 261. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 4.89% = 17 / (87 + 261).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Felsőlendva és Vendvidéki Köztársaság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
