Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Arkhimédész törvénye, Bernoulli törvénye, Dimenzió, Fékszárny, Felhajtóerő (hidrosztatika), Forgómozgás, Hajó, Hangsebesség, Közegellenállás, Léghajó, Levegő, Magnus-effektus, Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij, Nyomaték, Nyomás, Oldalviszony, Otto Lilienthal, Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve, Repülőgép, Reynolds-szám, Sűrűség, Súrlódás, Sebesség, Siklószám, Szárny (technika), Szárnyprofil, Szélcsatorna, Trigonometrikus függvények, Víz, Viszkozitás.
Arkhimédész törvénye
úszik a folyadék felszínén, ha a felhajtóerő kiegyenlíti a gravitációs erőt. Arkhimédész törvénye szerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Arkhimédész törvénye · Többet látni »
Bernoulli törvénye
Bernoulli törvénye azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor (a közeg lehet például víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Bernoulli törvénye · Többet látni »
Dimenzió
A dimenzió a latin „kimér” (dimētior) igéből ered, szokásos magyar fordításai: méret, kiterjedés.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Dimenzió · Többet látni »
Fékszárny
Airbus A320 repülőgép hátrasikló, kétszeresen réselt fékszárnya kiengedett helyzetben. A fékszárnyak előtt fölhajtott állapotban vannak a féklapok. A fékszárny olyan mozgatható felület a repülőgép szárnyainak kilépő élein, amely kiengedési fokozataitól függően egyre jobban növeli a szárnyak felhajtóerejét.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Fékszárny · Többet látni »
Felhajtóerő (hidrosztatika)
Felhajtóerő változása változó sűrűségű folyadékban. A jobb oldali csészében víz van, a bal oldaliban etanol A nyugvó folyadék és gáz a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Felhajtóerő (hidrosztatika) · Többet látni »
Forgómozgás
A szimmetriatengelye körül forgó gömb A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Forgómozgás · Többet látni »
Hajó
A 2022-ben vízre bocsátott ''Icon of the Seas'', a világ legnagyobb hajója 13344 TEU kapacitású ''Cristophe Colomb'' Az SS ''Beatrice'' nevű folyami szállodahajó budapesti Országház előtt A hajó a csónaknál nagyobb, a tutajnál összetettebb felépítésű vízi jármű.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Hajó · Többet látni »
Hangsebesség
F/A–18 látható) A hangsebesség a hanghullámok terjedési sebessége egy meghatározott közegben.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Hangsebesség · Többet látni »
Közegellenállás
A folyadékban vagy gázban mozgó testre erő hat.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Közegellenállás · Többet látni »
Léghajó
A Montgolfier testvérek hőlégballonja és műszaki adatai (1786-os ábrázolás) Kártyagyűjtemény a léghajózás hőskorából Katonai léghajóbemutató (1896) A léghajó olyan légi jármű, amelynek sűrűsége kisebb (vagy egyenlő), mint a környező levegőé, ezért energiafelhasználás nélkül képes lebegni.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Léghajó · Többet látni »
Levegő
A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Levegő · Többet látni »
Magnus-effektus
A Magnus-effektus egy „nyesett labda” példáján A videóban a forgó henger iránya eltér a függőlegestől a forgás irányától függően balra vagy jobbra A Magnus-effektus vagy “Magnus-hatás” a folyadékok mechanikájába sorolható jelenség, mely akkor lép fel, ha egy forgó test halad valóságos közegben, ekkor a haladási irányára merőlegesen egy erő lép fel, mely abba az irányba mutat, ahol a forgó test felületén a legnagyobb a közeg helyi sebessége.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Magnus-effektus · Többet látni »
Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij
Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij, oroszul Николай Егорович Жуковский (Orehovo, ma Vlagyimiri terület, 1847. január 17. (Julián-naptár szerint január 5.) – Moszkva, 1921. március 17.) orosz matematikus, fizikus, mérnök, az áramlástan (aerodinamika és hidrodinamika) jelentős kutatója, a repülés fizikai alapfeltételeinek elemzője és elméletének kidolgozója.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij · Többet látni »
Nyomaték
#ÁTIRÁNYÍTÁS Forgatónyomaték.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Nyomaték · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Nyomás · Többet látni »
Oldalviszony
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oldalviszony (egyértelműsítő lap).
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Oldalviszony · Többet látni »
Otto Lilienthal
Otto Lilienthal (Anklam, Pomeránia, 1848. május 23. – Berlin, 1896. augusztus 10.) német repülőgép-mérnök, feltaláló, pilóta.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Otto Lilienthal · Többet látni »
Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve
A Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 11 kötetes kézikönyv-sorozat gépészmérnökök és villamosmérnökök számára.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve · Többet látni »
Repülőgép
Boeing 747-es repülőgép A repülőgép a levegőnél nehezebb olyan közlekedési eszköz, mely a légkörben halad, merev felületei és a levegő reakcióerejéből keletkező felhajtóerő segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képes motor vagy hajtómű segítségével.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Repülőgép · Többet látni »
Reynolds-szám
A Reynolds-szám egyike az áramlástan és a hőátadás számításaiban használt hasonlósági dimenziómentes számoknak.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Reynolds-szám · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Sűrűség · Többet látni »
Súrlódás
A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Súrlódás · Többet látni »
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Sebesség · Többet látni »
Siklószám
A siklószám a repülőgépeknél használatos kifejezés, motor illetve a hajtómű használata nélkül – siklórepülésben – a megtett út és az elveszített magasság hányadosa.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Siklószám · Többet látni »
Szárny (technika)
A szárny a levegőben vagy folyadékban való mozgás közben felhajtóerőt termel, ami a szárnyhoz tartozó testre hat.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szárny (technika) · Többet látni »
Szárnyprofil
Szárnyprofilok fejlődése Szárnyprofil felhajtóerő- (cy) és ellenállás-tényezője (cx) az állásszög (α) függvényében A szárnyprofil vagy szárnyszelvény a repülőgép szárnya vagy a légcsavar, helikopter forgószárny keresztmetszete.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szárnyprofil · Többet látni »
Szélcsatorna
Szélcsatorna vázlata1 – terelőbordák2 – fúvóka3 – kisminta-tartó keret4 – ventilátor5 – légvisszaforgató csatorna A szélcsatorna kísérleti berendezés, melyet elsősorban testek körül áramló közeg hatásainak vizsgálatára fejlesztettek ki.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szélcsatorna · Többet látni »
Trigonometrikus függvények
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szögfüggvények.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Trigonometrikus függvények · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Víz · Többet látni »
Viszkozitás
Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Viszkozitás · Többet látni »
