Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Falukutatás Erdélyben és Szociográfia
Falukutatás Erdélyben és Szociográfia 17 közös dolog (a Uniópédia): Bözödi György, Beke György (író), Braun Róbert (szociológus), Demeter Béla, Erdélyi Fiatalok, Gyallay-Pap Zsigmond, Herédi Gusztáv, Hitel (folyóirat, 1936–1944), Korunk, Kovács Katona Jenő, Magyarország, Mikó Imre (jogász), Riport, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, Tomori Viola, Változó Valóság, Vetési László (szociográfus).
Bözödi György
Bözödi György, családi nevén Jakab (Bözöd, 1913. március 9. – Budakeszi, 1989. november 25.) magyar író, szociográfus, történész.
Bözödi György és Falukutatás Erdélyben · Bözödi György és Szociográfia ·
Beke György (író)
Beke György, álnevei: Faragó György, Bárdócz Gergely (Uzon, 1927. augusztus 3. – Budapest, 2007. január 20.) József Attila-díjas erdélyi magyar író, újságíró, műfordító.
Beke György (író) és Falukutatás Erdélyben · Beke György (író) és Szociográfia ·
Braun Róbert (szociológus)
Braun Róbert (Arad, 1879. január 7. – Budapest, Józsefváros, 1937. február 12.) magyar szociológus, könyvtáros, falukutató, lexikográfus, lektor.
Braun Róbert (szociológus) és Falukutatás Erdélyben · Braun Róbert (szociológus) és Szociográfia ·
Demeter Béla
Demeter Béla (Somkerék, 1910. január 6. – Bukarest, 1952. december 24.) magyar újságíró, szerkesztő, politikus.
Demeter Béla és Falukutatás Erdélyben · Demeter Béla és Szociográfia ·
Erdélyi Fiatalok
Erdélyi Fiatalok főiskolai lap Kolozsvárt 1930-tól 1940-ig.
Erdélyi Fiatalok és Falukutatás Erdélyben · Erdélyi Fiatalok és Szociográfia ·
Gyallay-Pap Zsigmond
Gyallay-Pap Zsigmond (Torda, 1909. június 7. – Englewood, New Jersey, 1975. május 1.) erdélyi magyar újságíró.
Falukutatás Erdélyben és Gyallay-Pap Zsigmond · Gyallay-Pap Zsigmond és Szociográfia ·
Herédi Gusztáv
Herédi Gusztáv (Kolozsvár, 1925. május 14. – Kolozsvár, 1997. július 11.) erdélyi magyar szerkesztő, prózaíró, közíró.
Falukutatás Erdélyben és Herédi Gusztáv · Herédi Gusztáv és Szociográfia ·
Hitel (folyóirat, 1936–1944)
A Hitel kolozsvári szemle, illetve szociálpolitikai folyóirat a két világháború között és a II. világháború alatt (1936-1944).
Falukutatás Erdélyben és Hitel (folyóirat, 1936–1944) · Hitel (folyóirat, 1936–1944) és Szociográfia ·
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Falukutatás Erdélyben és Korunk · Korunk és Szociográfia ·
Kovács Katona Jenő
Kovács Katona Jenő (Alsószopor, 1910. február 8. – Kolozsvár, 1944. október 9.) író, újságíró, szerkesztő.
Falukutatás Erdélyben és Kovács Katona Jenő · Kovács Katona Jenő és Szociográfia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Falukutatás Erdélyben és Magyarország · Magyarország és Szociográfia ·
Mikó Imre (jogász)
Mikó Imre, álnevei: Könyves Tóth László 1944 előtt; Farkas Sándor, Miklós István 1955 után (Bánffyhunyad, 1911. március 27. – Kolozsvár, 1977. március 21.) magyar jog- és államtudományi író, műfordító, író.
Falukutatás Erdélyben és Mikó Imre (jogász) · Mikó Imre (jogász) és Szociográfia ·
Riport
A riport érdekes eseményről szóló, emberközpontú műfaj, mely a helyszínen, vagy helyszíni tapasztalatok alapján, az illetékes(ek) megszólaltatásával készülő, hírlapi, rádiós vagy televíziós tudósítás.
Falukutatás Erdélyben és Riport · Riport és Szociográfia ·
Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma
Radnóti Miklós A Lábadozó szél c. verseskötetének egy példányát, Balla Sándornak, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma titkárának dedikálta. 1933. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (SZFMK) a szegedi értelmiségi fiatalság legértékesebb és legkulturáltabb falukutató, irodalmi és művészeti csoportja volt, mely 1930-tól 1937-ig működött Szegeden Buday György vezetésével.
Falukutatás Erdélyben és Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma · Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma és Szociográfia ·
Tomori Viola
Tomori Viola, Váró Györgyné (Váróné Tomori Viola néven is publikált) (Kolozsvár, 1911. június 17. – Tiszaújváros, 1998. március 28.) magyar szociológus és pszichológus.
Falukutatás Erdélyben és Tomori Viola · Szociográfia és Tomori Viola ·
Változó Valóság
Változó valóság – a Kriterion Könyvkiadó gondozásában 1978-ban indított könyvsorozat (a borítón olvasható szalagcíme: „szociográfiai tanulmányok”).
Falukutatás Erdélyben és Változó Valóság · Szociográfia és Változó Valóság ·
Vetési László (szociográfus)
Vetési László (Székelyudvarhely, 1953. december 26.) – református egyházi író, szórványkutató, szociográfus.
Falukutatás Erdélyben és Vetési László (szociográfus) · Szociográfia és Vetési László (szociográfus) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Falukutatás Erdélyben és Szociográfia
- Mi van a közös Falukutatás Erdélyben és Szociográfia
- Közötti hasonlóságok Falukutatás Erdélyben és Szociográfia
Összehasonlítását Falukutatás Erdélyben és Szociográfia
Falukutatás Erdélyben 85 kapcsolatokat, ugyanakkor Szociográfia 65. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 11.33% = 17 / (85 + 65).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Falukutatás Erdélyben és Szociográfia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
