Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Fallschirmjägergewehr 42 és Második világháború

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Fallschirmjägergewehr 42 és Második világháború

Fallschirmjägergewehr 42 vs. Második világháború

Az Fallschirmjägergewehr 42, röviden FG 42 egy, a Harmadik Birodalom által gyártott, ejtőernyősöknek (Fallschirmjäger) szánt önműködő puska. A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Közötti hasonlóságok Fallschirmjägergewehr 42 és Második világháború

Fallschirmjägergewehr 42 és Második világháború 5 közös dolog (a Uniópédia): Benito Mussolini, Gépkarabély, Karabiner 98k, Krétai csata, Sturmgewehr 44.

Benito Mussolini

Benito Amilcare Andrea Mussolini (Predappio, 1883. július 29. – Mezzegra, 1945. április 28.) olasz szocialistából fasisztává vált politikus, Olaszország diktátori hajlamú miniszterelnöke 1922 és 1943 között, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az inkább Salói Köztársaság néven ismert Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke.

Benito Mussolini és Fallschirmjägergewehr 42 · Benito Mussolini és Második világháború · Többet látni »

Gépkarabély

TKB–059 típusú bullpup gépkarabély 1966-ból A világ legelterjedtebb gépkarabélya: az AK-47 A gépkarabély a puskánál kisebb méretű, tömegű és rosszabb lőtáv-hatásadatokkal rendelkező karabély, amely tűznemváltója segítségével egyes és sorozatlövés leadására is alkalmas.

Fallschirmjägergewehr 42 és Gépkarabély · Gépkarabély és Második világháború · Többet látni »

Karabiner 98k

A Mauser Karabiner 98 Kurz (más nevén Kar98k, K98, K98k) a német hadsereg alapvető lövészfegyvere volt a második világháborúban.

Fallschirmjägergewehr 42 és Karabiner 98k · Karabiner 98k és Második világháború · Többet látni »

Krétai csata

A krétai csata a második világháború jelentős hadművelete volt, amelynek során a tengelyhatalmak elfoglalták Kréta szigetét a védekező szövetségesektől (a Brit Nemzetközösség és Görögország csapataitól). A csata 1941. május 20-án kezdődött, amikor a németek Merkur hadművelet néven több ezer ejtőernyőst dobtak le, majd a későbbiekben légi úton további csapatokat szállítottak a szigetre. A szövetséges véderőt a brit helyőrség, a Görögország kiürítése során a szigetre hozott szedett-vedett csapatok, valamint görög partizánok és önkéntesek, valamint sebtében szervezett görög alakulatok alkották. A csata első napján a németek végrehajtották az addigi történelem legnagyobb ejtőernyős-hadműveletét. A ledobott katonák az első nap hatalmas veszteségeket szenvedtek a gyorsan eszmélő szövetségesektől (akiket hatékony hírszerző munka is segített). A második nap azonban – nem kis szerencséjüknek, valamint a szövetséges felső parancsnokság hibás helyzetértékelésének köszönhetően – sikerült elfoglalniuk Maleme repülőterét, ahová további erősítéseket tudtak leszállítani, így úrrá lettek a helyzeten és 10 hosszú nap alatt legyűrték a rosszul felszerelt védők ellenállását. A vert szövetséges csapatokat tengeri úton szállították el, azonban sokuk a szigeten rekedt és fogságba esett, valamint a kiürítést végző Brit Királyi Haditengerészet is súlyos veszteségeket szenvedett. A krétai csata több szempontból is „első” volt a háború során: ez volt az első, döntően légi szállításon alapuló hadművelet, a szövetségesek itt használták először érdemben a német Enigma rejtjelező rendszer megfejtésével nyert információkat, és a németek itt találkoztak először a polgári lakosság tömeges fegyveres ellenállásával. Az elsőként ledobott német ejtőernyőscsapatok olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy Hitler a háború hátralévő részében megtiltott minden nagyszabású ejtőernyős-hadműveletet. A szövetséges parancsnokokra azonban mély benyomást tett az ejtőernyősök sikere, és a csata tanulságait levonva kezdtek bele a saját ejtőernyős-erőik nagyszabású fejlesztésébe.

Fallschirmjägergewehr 42 és Krétai csata · Krétai csata és Második világháború · Többet látni »

Sturmgewehr 44

A Sturmgewehr 44 (rövidítve: StG44) a köztes lőszert tüzelő modern automata karabélyok (gépkarabélyok) egyike, amelyet a második világháború alatt Németországban fejlesztettek ki.

Fallschirmjägergewehr 42 és Sturmgewehr 44 · Második világháború és Sturmgewehr 44 · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Fallschirmjägergewehr 42 és Második világháború

Fallschirmjägergewehr 42 9 kapcsolatokat, ugyanakkor Második világháború 642. Ami közös bennük 5, a Jaccard index 0.77% = 5 / (9 + 642).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fallschirmjägergewehr 42 és Második világháború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »