Közötti hasonlóságok Eötvös Loránd Tudományegyetem és Széchenyi-díj
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Széchenyi-díj 12 közös dolog (a Uniópédia): Ádám György (fiziológus), Borhy László, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Császár Attila Géza, Frei Zsolt, Lovász László (matematikus), Magyarország, Miklósi Ádám, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem, Szabó Miklós (régész), Vékás Lajos (jogász).
Ádám György (fiziológus)
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben Ádám György (Nagyvárad, 1922. augusztus 25. – Budapest, 2013. február 3.) Állami- és Széchenyi-díjas magyar orvos, pszichofiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Ádám György (fiziológus) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Ádám György (fiziológus) és Széchenyi-díj ·
Borhy László
Borhy László Rezső (Szombathely, 1963. április 24. –) Széchenyi-díjas régész, történész, ókortörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Borhy László és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Borhy László és Széchenyi-díj ·
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Széchenyi-díj ·
Császár Attila Géza
Császár Attila Géza (Dorog, 1959. augusztus 18. –) Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Császár Attila Géza és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Császár Attila Géza és Széchenyi-díj ·
Frei Zsolt
Frei Zsolt (Pécs, 1965. március 18. –) Széchenyi-díjas fizikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet igazgatója volt 2017–2020 között, az Atomfizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Frei Zsolt · Frei Zsolt és Széchenyi-díj ·
Lovász László (matematikus)
Lovász László (Budapest, 1948. március 9. –) Magyar Szent István-renddel, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Lovász László (matematikus) · Lovász László (matematikus) és Széchenyi-díj ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Magyarország · Magyarország és Széchenyi-díj ·
Miklósi Ádám
Miklósi Ádám (Budapest, 1962. szeptember 25. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet oktatója és intézetigazgatója, az etorobotika megteremtője.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Miklósi Ádám · Miklósi Ádám és Széchenyi-díj ·
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (röviden: PPKE vagy "Pázmány") államilag elismert egyházi egyetem.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem · Pázmány Péter Katolikus Egyetem és Széchenyi-díj ·
Semmelweis Egyetem
Nagyváradtéri Elméleti Tömb (NET), Semmelweis Egyetem A Semmelweis Egyetem (rövidítve: SE) magyar budapesti orvos-egészségügyi felsőoktatási intézmény.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Semmelweis Egyetem · Semmelweis Egyetem és Széchenyi-díj ·
Szabó Miklós (régész)
Szabó Miklós (Szombathely, 1940. július 3. – 2023. december 14.) Széchenyi-díjas magyar régész, ókorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Szabó Miklós (régész) · Széchenyi-díj és Szabó Miklós (régész) ·
Vékás Lajos (jogász)
Vékás Lajos (Kolozsvár, 1939. november 25. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től társadalomtudományi alelnöke.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Vékás Lajos (jogász) · Széchenyi-díj és Vékás Lajos (jogász) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Eötvös Loránd Tudományegyetem és Széchenyi-díj
- Mi van a közös Eötvös Loránd Tudományegyetem és Széchenyi-díj
- Közötti hasonlóságok Eötvös Loránd Tudományegyetem és Széchenyi-díj
Összehasonlítását Eötvös Loránd Tudományegyetem és Széchenyi-díj
Eötvös Loránd Tudományegyetem 322 kapcsolatokat, ugyanakkor Széchenyi-díj 389. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 1.69% = 12 / (322 + 389).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Eötvös Loránd Tudományegyetem és Széchenyi-díj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: