Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Európai őz és Szarvasfélék

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Európai őz és Szarvasfélék

Európai őz vs. Szarvasfélék

Az európai őz (Capreolus capreolus) (röviden gyakran csak őz) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj, mely Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével. Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Közötti hasonlóságok Európai őz és Szarvasfélék

Európai őz és Szarvasfélék 34 közös dolog (a Uniópédia): Agancs, Anatólia, Állatok, Írország, Carl von Linné, Család (rendszertan), Elevenszülő emlősök, Emlősök, Európa, Eutheria, Ferungulata, Gímszarvas, Gerincesek, Gerinchúrosok, Gombák, Indiai muntyákszarvas, John Edward Gray, Kérődzők, Kelet-Európa, Laurasiatheria, Magyarország, Méhlepényesek, Négylábúak, Nem (rendszertan), Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Pecora, Rend (rendszertan), Scrotifera, ..., Szürke farkas, Víziőz, Zuzmók, 1960-as évek. Bővíteni index (4 több) »

Agancs

A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett ''barka'' vagy ''háncs'' borítja Az agancs fajtól függően kisebb vagy nagyobb, rendszerint elágazódó, páros csontos képződmény, amely a szarvasfélék hímjeinek (bak, bika) fejét díszíti (nemi kétalakúság).

Agancs és Európai őz · Agancs és Szarvasfélék · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és Európai őz · Anatólia és Szarvasfélék · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Európai őz · Állatok és Szarvasfélék · Többet látni »

Írország

Írország (angolul: Ireland, írül: Éire) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009. 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb. Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.

Írország és Európai őz · Írország és Szarvasfélék · Többet látni »

Carl von Linné

Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.

Carl von Linné és Európai őz · Carl von Linné és Szarvasfélék · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Család (rendszertan) és Európai őz · Család (rendszertan) és Szarvasfélék · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Elevenszülő emlősök és Európai őz · Elevenszülő emlősök és Szarvasfélék · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Emlősök és Európai őz · Emlősök és Szarvasfélék · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Európai őz · Európa és Szarvasfélék · Többet látni »

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Európai őz és Eutheria · Eutheria és Szarvasfélék · Többet látni »

Ferungulata

A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.

Európai őz és Ferungulata · Ferungulata és Szarvasfélék · Többet látni »

Gímszarvas

A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Európai őz és Gímszarvas · Gímszarvas és Szarvasfélék · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Európai őz és Gerincesek · Gerincesek és Szarvasfélék · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Európai őz és Gerinchúrosok · Gerinchúrosok és Szarvasfélék · Többet látni »

Gombák

A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben de az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.

Európai őz és Gombák · Gombák és Szarvasfélék · Többet látni »

Indiai muntyákszarvas

Az indiai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Európai őz és Indiai muntyákszarvas · Indiai muntyákszarvas és Szarvasfélék · Többet látni »

John Edward Gray

John Edward Gray (Walsall, 1800. február 12. – London, 1875. március 7.) brit zoológus.

Európai őz és John Edward Gray · John Edward Gray és Szarvasfélék · Többet látni »

Kérődzők

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

Európai őz és Kérődzők · Kérődzők és Szarvasfélék · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Európai őz és Kelet-Európa · Kelet-Európa és Szarvasfélék · Többet látni »

Laurasiatheria

A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.

Európai őz és Laurasiatheria · Laurasiatheria és Szarvasfélék · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Európai őz és Magyarország · Magyarország és Szarvasfélék · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Európai őz és Méhlepényesek · Méhlepényesek és Szarvasfélék · Többet látni »

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Európai őz és Négylábúak · Négylábúak és Szarvasfélék · Többet látni »

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Európai őz és Nem (rendszertan) · Nem (rendszertan) és Szarvasfélék · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Európai őz és Osztály (rendszertan) · Osztály (rendszertan) és Szarvasfélék · Többet látni »

Patások

A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.

Európai őz és Patások · Patások és Szarvasfélék · Többet látni »

Párosujjú patások

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.

Európai őz és Párosujjú patások · Párosujjú patások és Szarvasfélék · Többet látni »

Pecora

A Pecora az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó alrendág.

Európai őz és Pecora · Pecora és Szarvasfélék · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Európai őz és Rend (rendszertan) · Rend (rendszertan) és Szarvasfélék · Többet látni »

Scrotifera

A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.

Európai őz és Scrotifera · Scrotifera és Szarvasfélék · Többet látni »

Szürke farkas

A szürke farkas észak-amerikai alfajainak történelmi és jelenlegi elterjedése Farkasszuka A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Európai őz és Szürke farkas · Szürke farkas és Szarvasfélék · Többet látni »

Víziőz

A víziőz vagy kínai víziőz (Hydropotes inermis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Európai őz és Víziőz · Szarvasfélék és Víziőz · Többet látni »

Zuzmók

"Zuzmók" Ernst Haeckel könyvéből (Artforms of Nature) A zuzmók (Lichenophyta) egysejtű fonalas kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttéléséből (szimbiózis) kialakult szervezetek, melyek a zuzmók ötvenkét fajánál egy harmadik tagból, a bazídiumos élesztőgombákból állnak.

Európai őz és Zuzmók · Szarvasfélék és Zuzmók · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

1960-as évek és Európai őz · 1960-as évek és Szarvasfélék · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Európai őz és Szarvasfélék

Európai őz 63 kapcsolatokat, ugyanakkor Szarvasfélék 294. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 9.52% = 34 / (63 + 294).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Európai őz és Szarvasfélék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: